A befektetők a múlt heti inflációs adat óta szintén a 75 bázispontos emelésre látnak nagyobb esélyt, amellyel az EKB az amerikai kamatemelési tempóhoz is felzárkózna valamelyest. Már csak azért is mert az elszálló gázárak miatt az infláció a kétszámjegyű tartomány felé tart, és a döntéshozók egyre jobban aggódnak amiatt, hogy még a hosszú távú várakozások is az EKB 2 százalékos célja fölé kerülhetnek. Az euróövezet jegybankja 2022. júliusi ülésén 50 bázisponttal emelte három irányadó kamatlábát, ami 2011 óta az első emelés volt, és véget vetett a kamatlábak nyolc évig tartó negatív időszakának.
Az EKB-val szemben a Federal Reserve-nek (Fed) júliusi ülésén már a negyedik egymást követő kamatemelése volt, ahol 75 bázisponttal 2,25-2,5 százalékra emelte az alapkamat célsávját, ami 2019 óta a legmagasabb szint. Az infláció csökkentése valószínűleg tartós, trend alatti növekedési időszakot igényel, de ha nem sikerül helyreállítani az árstabilitást, az sokkal nagyobb fájdalommal járna – mondta Jerome Powell Fed-elnök a Jackson Hole-i szimpóziumon tartott beszédében. A Fed elnöke azt is elmondta, hogy a következő ülésen egy újabb szokatlanul nagy emelés lehet megfelelő.
Mindennek fényében Mike Riddell, az Allianz Global Investors vezető portfóliómenedzsere szerint az EKB is arra kényszerül majd, hogy 75 bázispontos emelést hajtson végre, és továbbra is héja lelkületű maradjon, hogy az infláció megfékezése mellett megőrizhesse az euró dollárral szembeni jelenlegi árfolyamát.
Számít-e a kamatemelés mértéke?
Az elemzők szerint egy mostani nagyobb lépés az EKB 2 százalékos célját jóval meghaladó infláció megfékezésére irányuló elszántságot mutatna, és segítene a bank hitelességének megerősítésében, míg egy 50 bázispontosnál kisebb lépés egyenesen a bank inflációs harcába vetett bizalom elvesztését eredményezhetné. A nagyobb emelés mellett szól továbbá az is, hogy az EKB a vártnál nagyobb júliusi lépést választott, és más nagy központi bankok is agresszívan emeltek.
A holland jegybank vezetője, Klaas Knot és az észt Madis Müller is azt mondta, hogy legalább 75 bázispontról kellene beszélni, míg Joachim Nagel, a Bundesbank vezére a gyors cselekvés mellett érvelt, dicsérve az előrehozott lépések előnyeit.
A Goldman Sachs és más nemzetközi kereskedelmi bankok szintén nagyobb, 75 bázispontos emelésre fogadnak az utóbbi hetekben. Az EKB-nak, amely jelenleg lemaradásban van más nagy jegybankokhoz képest, legalább 2023 elejéig agresszívan szigorítania kell monetáris politikáját, hiszen nagyjából ekkor éri majd el a fogyasztói árak emelkedése is a csúcsát – mondta Flavio Carpenzano, a Capital Group befektetésekért felelős igazgatója.
Isabel Schnabel, az EKB kormányzótanácsának tagja és Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank elnöke eközben szintén erőteljes kamatemeléseket sürgetnek, de például Villeroy de Galhau azt is hangsúlyozza, hogy a következő kamatlépésnek „rendezettnek és kiszámíthatónak” kell lennie, amit az 50 bázispont melletti évként említett - foglalta össze a Reuters.
Mario Centeno, az EKB kormányzótanácsának tagja a múlt héten még szintén amellett érvelt, hogy az európai politikai döntéshozóknak kerülniük kell az elsietett prociklikus intézkedéseket a magas inflációra adott válaszként, amely várhatóan idővel magától lassulni fog, és közelíteni fog az EKB céljához. Aggódnunk és cselekednünk kell a látott inflációs számok miatt, de nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy ezekben a folyamatokban hosszabb távon kell gondolkodnunk és türelemmel kell lennünk – hangsúlyozta.
Milyen gyorsan fog csökkenni az infláció?
Az EKB múlt hét csütörtökön közzétett legfrissebb gazdasági előrejelzései azt jósolják, hogy az infláció hosszabb ideig magasabb maradhat. A politikai döntéshozók és az elemzők kitolták az infláció tetőzésének időpontjára vonatkozó várakozásokat, de az emelkedő gázárak is tovább súlyosbítják a nehézségeket. Ennek fényében Christine Lagarde, az EKB elnöke sem szívesen nyilatkozik arról, hogy mikor érheti el az infláció a csúcspontját, annyi azonban valószínű, hogy az a negyedik negyedévben meghaladja a 10 százalékot, majd 2023 elején csökken.
Az energiasokk elkerülhetetlenné teszi a recessziót?
A közgazdászok szerint a recesszió kialakulása egyre valószínűbb, különösen a fenyegető energiahiánnyal járó tél közeledtével, és a kilátások is igen borúsak, főként most az Északi Áramlat gázvezeték újabb leállítása miatt. A magas energiaárak csökkentik a fogyasztást és az ipari termelést, és az EKB szerint szinte biztosan recesszióba taszítják a blokkot a téli hónapokban, amelyet mélyítenek a szigorodó monetáris politika miatt dráguló hitelköltségek. Az EKB legutóbbi ülése óta a gázárak tovább emelkedtek, idén pedig eddig mintegy 280 százalékkal nőttek. Németországban, az eurózóna legnagyobb gazdaságában egyre valószínűbb a recesszió – közölte a Bundesbank, míg Villeroy úgy véli, hogy az európai recesszió idén valószínűtlen, jövőre azonban semmi sem zárható ki.
Hogyan befolyásolja a gyenge euró a monetáris kilátásokat?
A gyengülő euró, ami drágítja az importot, az agresszívabb kamatemelések mellett szóló érveket erősíti. Az euró ismét 1 dollár alatt van, és idén 12 százalékot esett az értéke a zöldhasúval szemben. A kereskedelmi szempontok szerint súlyozott valutakosárral szemben mérve az euró a júniusi szinthez képest közel 3 százalékot gyengült. Szintén a nagyobb emelés mellett szól, hogy az EKB júliusi ülésének jegyzőkönyvéből kiderül, hogy a döntéshozók aggódni kezdtek az euró gyengülése miatt, ami az inflációt is növelheti.
Az EKB mindig is azt mondta, hogy nem az euró szintje, hanem a mozgás üteme számít – hangsúlyozta Frederik Ducrozet, a Pictet Wealth Management makrogazdasági elemzési vezetője. Ott van azonban az 1 dollár alatti mozgás is, és nem valószínű, hogy további 5-10 százalékos elmozdulást tolerálnának.
A forint árfolyamát az EKB 75 bázispontos emelése várhatóan további gyengíti majd az euróhoz képest. Júliusban a hazai fizetőeszköz 416,89-es történelmi mélypontra esett az euróval szemben, de az MNB kamatemelései újra és újra segítettek stabilizálni az árfolyamot. A forint egy év alatt értékének közel 20 százalékát veszítette el az euróval, és 40 százalékát a dollárral szemben.
Milyen hamar szüntetheti meg az EKB a kötvények újrabefektetését?
Az EKB valószínűleg nem dönt majd a 3,3 ezer milliárd eurós eszközvásárlási programja keretében birtokában lévő lejáró kötvények újrabefektetésének megszüntetéséről. Ezzel szemben a Federal Reserve már megkezdte mérlegének csökkentését, és az EKB részéről is ez a következő lépés a monetáris politika normalizálása felé.
Mínuszban nyitottak az amerikai értékpapírpiacok hétfőn.
