Úgy véli, a fél százalékpontos emelés valószínűleg kompromisszumos megoldás, legalábbis a 2008 őszén végrehajtott agresszív – három százalékpontos - forintvédelmi célú emeléssel összevetve. Timothy Ash szerint a keddi kamatemelés jó eséllyel a monetáris testület galambjai szerint is alkalmas arra, hogy időt nyerjen a kormány számára a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatandó tárgyalásokhoz.
A BNP Paribas felzárkózó piaci elemzőinek keddi előrejelzése szerint az IMF-megállapodás csökkenteni fogja a további leminősítések kockázatát, és ez elősegítheti a forint visszaerősödését. A bankház ennek alapján azt jósolja, hogy az MNB 2012 közepétől ismét kamatcsökkentésbe kezd. A BNP Paribas távlati előrejelzése az, hogy a jövő év első negyedében az MNB-alapkamat 6,75 százalékon tetőzik, a második negyedévben 6,50 százalékra süllyed vissza, és 2012 végén 6,25 százalék lesz. Sőt, 2013-ban 5,75 százalékra süllyed tovább.
Az MTI által megkérdezett hazai elemzők szerint a várakozásoknak megfelelő mértékű volt a az 50 bázispont, de nem tartották kizártnak, hogy év végéig még egyszer emelik az alapkamatot. Árokszállási Zoltán, az Erste Bank Hungary elemzője kifejtette, hogy a Moody's Magyarországot leminősítő döntése után erősödtek a kamatemelési várakozások és a piac beárazta a monetáris szigorítást. Úgy véli, kétséges volt, hogy az új összetételű monetáris tanács, amelyben a tartást preferáló tagok vannak többségben, végül elszánja-e egyáltalán magát a szigorításra.
Voltak ennél erőteljesebb, 100-200 bázispontos emelésre vonatkozó jóslatok is, ennek azonban Árokszállási Zoltán szerint kicsi volt az esélye. Az óvatos szigorítást erősítette a monetáris tanács legutóbbi, nem kamatdöntő ülése után kiadott közlemény, amelyben a testület jelezte, ha szükséges, fokozatosan változtat a kamaton. Az elemző az év végéig még egy, 50 bázispontos emelést várt, de hangsúlyozta, hogy ez nagyban függ a kormányzati politika irányától és az eurózóna válságának megoldására tett lépésektől is.
A mai kamatdöntés megfelel a várakozásoknak, hiszen az elmúlt hónapokban megnőttek az elvárt kockázati prémiumok a magyar eszközökre. A mai aukción a 3 hónapos állampapír hozama már jóval meghaladja a 7 százalékot, a hosszabb államkötvények hozama pedig a 9 százalékos szintnél tartózkodik, így az MNB mai döntése gyakorlatilag igazodik a piacon már érvényben lévő, elvárt kamatszinthez - mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Az MNB eddig lépéshátrányban volt a piacokhoz képest, hiszen addig nem akarta meglépni a kamatemelést, amíg az nem feltétlenül szükséges. Ugyanis, ha az inflációs folyamatokat nézzük, ezek önmagukban nem indokolták az alapkamat emelését. Ugyanakkor az államadósság külső, piaci finanszírozása miatt az MNB nem hagyhatja figyelmen kívül, milyen hozamszintet várnak a tőkepiacok, és ez a jelenlegi 6 százalékos szintet már jóval meghaladja – tette hozzá a szakember. A jelenlegi emelést várhatóan újabb szigorítás követheti annak függvényében, hogy hogyan sikerül megállapodni az EU-IMF küldöttséggel.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 0,23 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig. 
