A szervezet 2014-es világtérképe azt mutatja, hogy az ország még mindig elképesztően korrupt, és a teljesítménye is folyamatosan romlik. A Korrupciós Érzékelési Index (CPI) szerint mi magyarok folyamatosan csúszunk lefele, mind regionális, mind az EU-s összehasonlításban is.
Idén a vizsgált 175 ország kétharmada 50 pontnál kevesebbet ért el a 0-tól (nagyon korrupt) 100-ig (nagyon tiszta) terjedő skálán. A mozgalom elnöke, José Ugaz ezt az eredményt elkeserítőnek nevezte, kiemelve, hogy sokszor a lokális politika is akadályozza a korrupcióellenes-törekvéseket. Ugaz szerint, míg büntetlenül vihetik ki off-shore számlákra az állami vezetők korruptan szerzett vagyonukat, addig biztos, hogy nem fog javulni a helyzet. De trükköznek a vagyonnyilatkozatokkal is, rendszeresen előfordul, hogy inkább családtagok nevére vásárolnak különböző ingatlanokat, amit így nem kötelesek feltüntetni saját kiadásaik közt.
Hol állunk most?
Magyarország egy helyet rontott tavalyi eredményéhez képest, és továbbra is az Európai Unió legkorruptabb harmadába tartozunk.
A CPI felmérésben 54 pontot értünk el, ezzel negyvenhetedikek vagyunk a 175-ből. A TI már többször bemutatta, miért súlyos a korrupciós helyzet Magyarországon. A kormányzati döntések követhetetlenek, a Világgazdasági Fórum nemrégiben közzétett rangsora alapján a kormányzati politika átláthatóságában Magyarország a vizsgált 144 ország közül a 119. helyen áll.
Az elmúlt években – ráadásul – a végrehajtó hatalom módszeresen felszámolta azokat az intézményeket, amelyek a kormány hatalmát korlátozni és ellenőrizni tudnák - írja a TI.
A mozgalom szerint a kormány visszaél a hatalmával, és a kormányközeli cégeknek és személyeknek kedvező jogalkotás csak rontja a helyzetet. Példaként itt a dohányboltok bevezetését övező botrányokat, és a takarékszövetkezeti szektort önkényesen átalakító törvényeket hozzák.
Azt is aggasztónak találta a Transparency International, hogy a kormány egy év alatt sem volt képes arra, hogy tisztázza a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt Horváth András állításai alól. A volt adóellenőr többek közt egy rendszerszintű áfa-csalással kapcsolatban gyűjtött információkat a hírhedt zöld mappájába. De a mozgalom arról sem feledkezett el, hogy a kormány továbbra is adós Vida Ildikó elszámoltatásával, akit az Egyesült Államok más NAV vezetőkkel együtt tiltott ki. Az, hogy a tüntetések az ellenzék egységes követelései ellenére Vida Ildikó továbbra is betöltheti elnöki pozícióját, bizonyítja, hogy a közhatalom ma Magyarországon nem elszámoltatható.
Itthon a rendszerszintű korrupció sokszor törvényerőre emelkedik. A legalizált korrupció rombolja az egészséges versenyt, visszaveti a gazdasági fejlődést, az állampolgárok esélyeit, és tovább csökkenti a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat.
Keletre nyitunk – korrupció és leszakadás
A kormány a jelek szerint azonban nemcsak a hazai korrupció súlyossága iránt érzéketlen, hanem az ország gazdasági és külkapcsolataiban sem válogatós.
Orbán Viktor kormányfő minapi nyilatkozata szerint Magyarország számára Azerbajdzsán mintaállam, egy korábbi beszédében pedig az „illiberális” demokráciákat állította példaként a magyarok elé. A Transparency International felmérése azt mutatja, hogy ezek az országok rendkívül korruptak, Kína és Törökország teljesítménye ráadásul lényegesen romlott is az elmúlt egy évben. A CPI rangsorában Magyarország új szövetségesei nagyon rossz helyezést mondhatnak magukénak: Azerbajdzsán a 126., Oroszország pedig a 136.
A TI és más nemzetközi szervezetek felmérései azt mutatják, hogy egyértelmű összefüggés mutatható ki egy ország korrupciós fertőzöttsége, valamint demokratikus elkötelezettsége és gazdasági teljesítménye között.
Eközben az Állami Számvevőszék…
Az ÁSZ tegnap kiadott jelentésében a magyarországi korrupciós helyzet enyhe javulásáról számolt be, kiemelve, hogy a legveszélyeztetettebbek a területi igazgatási és a kormányzati szervek, valamint az önkormányzatok. A Gazdasági Rádiónak tegnap Pulay Gyula, a Számvevőszék felügyeleti vezetője elmondta, mindenképpen pozitívum, hogy egyre több intézmény vezetett be belső szabályzatot vagy más egyéb kontrollt.
Így alakult a mezőny világszerte
Az élmezőnyben nem nagyon van változás, Dánia áll az élen, Új-Zéland a második. De Finnország, Svédország, Norvégia, Svájc, és Hollandia sincs sokkal lemaradva.
A lista másik végén Dél-Szudán, Afganisztán, Szudán, Észak-Korea és Szomália található, a két sereghajtó 8-8 ponttal zárja a rangsort. Ezekben az országokban, felelős állami vezetés hiányában, nem beszélhetünk elszámoltathatóságról, sem a közjót szolgáló államról.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
