Az USA fekete lakosságának kevesebb mint a fele, a latinó lakosságnak pedig 66 százaléka fogadná el "egyértelműen" vagy "valószínűleg" a koronavírus-elleni oltást, ha felajánlanák nekik, írja egy friss kutatás eredményeire hivatkozva a Washington Post. Korábban is születtek már ilyen kutatások az Államokban, de a Post szerint a New York-i központú Langer Research hétfőn ismertetett felmérése minden eddiginél alaposabb, mert a közösség szondázása során sokkal több kérdéssel igyekeztek kitapintani a bizalmatlanság hátterét, mint a korábbiak.
Az afroamerikai válaszadóknak csupán 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy megbízna egy vakcina biztonságosságában, 18 százalék pedig a hatásosságát nem kérdőjelezné meg. A latinók közt 34 százalék bízik a biztonságosságban, 40 pedig a hatásosságban. Az adatokat szeptember 1. és 15. között vették fel, amikor még egyik gyógyszerfejlesztő sem adta ki a gyorsjelentést a szérumuk kiemelkedően magas hatékonyságáról, így ez a tényező nem befolyásolta még a közhangulatot.
Bár a Langer-felmérés csak az USA két legnagyobb kisebbségi csoportjára koncentrált, a tanulmány szerzői szerint a többi amerikai kisebbségi csoportban is hasonló lehet az oltással szemben érzett bizalmatlanság szintje.
Azok nem kérnek belőle, akiknek a leginkább szükségük lenne rá
A Post cikke kiemeli, hogy a vágyott, koronavírus elleni nyájimmunitás eléréséhez valószínűleg be kell majd oltani az "amerikaiak többségét" a következő években. Ez azonban a biztató szérumfejlesztői jelentések és a vakcinaelosztási és -tárolási láncok fejlesztése ellenére is nagy kihívás lesz, ha a bizalmatlanság nem enyhül.
A kisebbségi közösségek vakcinázása nem csak a nemzetszintű immunitás elérése miatt fontos, hanem azért is, mert a Covid-19 az USA-ban sokkal súlyosabban sújtja őket a fehér közösségeknél. A tömeges oltási program beindíásakor várhatóan először a koronavírus-elleni harc frontvonalán szolgálatot teljesítők, vagyis az egészségügyi dolgozók kapják meg először a szérumot - ez az USA-ban körülbelül 21 millió embert jelent. A következő kör valószínűleg a "nélkülözhetetlen dolgozóké" - a közellátásban tevékenykedők, akiknek nem megoldható a home office-munka, pl. építőipari munkások, villanyszerelők, bolti eladók, fodrászok, stb.. Köztük az USA-ban nagy számban vannak feketék, ázsiaiak, latinók, de amerikai őslakosok, vagyis indiánok is. Ezek a csoportok nem csak azért veszélyeztetettek, mert munkavégzésükhöz elkerülhetetlen a más emberekkel való folyamatos kontaktus, de azért is, mert szűkösebb anyagi helyzetük miatt jellemzően saját autó helyett a közösségi közlekedést használják, és zsúfolt épületekben laknak, növelve ezzel is a megfertőződés kockázatát.
Történelmi sebek
A vakcinával szemben táplált bizalmatlanság a Johns Hopkins University szakértője szerint csak részben magyarázható az USA-ban terjedő oltásellenes mozgalommal, Alexandre White azt mondja, a kisebbségi csoportok hezitálásának az Egyesült Államokban történelmi gyökerei vannak. Az orvosi iskolák rabszolgasorban tartott feketék tetemeit használták anatómiai oktatásra (boncolásra), és akkoriban a nőgyógyászati kutatásokat, kísérleteket, sterilizációkat is fekete nőkön végezték el. Októberben gyülésezett az FDA (Food and Drug Administration, az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala), ott a tisztviselőknek felolvasták a gyanakvó kisebbségiek néhány érvét az oltások elfogadása ellen. Köztük olyanokkal, mint: "én nem leszek ott az elsők közt, és előbb adatokat akarok látni", hogy "nem leszünk megint kísérleti nyulak", illetve, hogy "meg vagyok győződve arról, hogy ez egy újabb Tuskegee-kísérlet".
Utóbbi az USA orvostudomány-történetének egyik nagy szégyenfoltja. Röviden összefoglalva: 1932 és 1972 között az amerikai kormány vezénylésével 399, szegény sorban élő, szifiliszes afroamerikait, valamint egy 201 fős kontrollcsoportot tanulmányoztak az alabamai Tuskegee városában, úgy, hogy nem árulták el nekik, hogy megfertőződtek a betegséggel. Tették mindezt azért, hogy jobban megismerjék a szifilisz hatásait az emberi szervezetre. Az alanyoknak azt mondták, hogy egy "rossz vér" nevű betegségben szenvednek - ezt a kifejezést annak idején Alabamában egyszerűen több betegség gyűjtőneveként használták. Úgy vették rá őket arra, hogy hagyják magukat monitorozni, hogy ingyenes orvosi kezelést ígértek nekik a rossz vérre. Ez placebók adagolását jelentette, illetve olyan készítményekét, melyek a szifilisz ellen hatástalanok voltak - például aszpirin, vitaminok. Akkor sem váltottak át a penicilinre, mikor a negyvenes években bebizonyosodott, hogy azzal sikeresen legyőzhető a szifilisz. A kutatók akkor sem avatkoztak közbe, ha a beteg meghalt, megvakult, idegösszeroppanást kapott, vagy egyéb komoly egészségügyi betegséggel küzdött kezeletlen szifilisze következményeként - áll a Múlt-Kor a kísérleteket bemutató cikkében.
A Tuskegee-kísérlet a Post által megkeresett szakértők szerint máig súlyosan ott van a feketék kollektív emlékezetében. A friss kutatás is azt tapintotta ki, hogy a Tuskegee-történet ott volt a tényezők között, melyek meghatározták a megkérdezett afroamerikaiak a korona-oltáshoz való viszonyulását. További faktorok voltak: az etnikai identitásuk erőssége, korábbi tapasztalatok az influenza-oltásról, pártpreferencia, nem, életkor és iskolai végzettség. A latinóknál is hasonló tényezők határozták meg a bizalom mértékét, és itt erős volt az is, hogy mennyire hiszik, hogy a kormány szem előtt tartja az érdekeiket, illetve még az is, hogy a válaszadó külvárosi lakos-e.
A tanulmány 1050 felnőtt fekete és 258 felnőtt latinó online beküldött válaszait összesítette - ez a kutatók szerint reprezentatív minta volt az USA népességére vetítve. A Langer Research a kutatási eredmények ismertetésekor azt is bejelentette, hogy együttműködésre lép az Ad Council nevű nonprofit, közérdekű közlemények kihirdetésével foglalkozó szervezettel az oltási bizalmatlanság csökkentése érdekében.
Az övéiknek sem hisznek
Hogy a kisebbségek bizalmatlansága mennyire jelentős, azt jól példázza a Post által idézett eset. Amikor nemrég két, hagyományosan fekete főiskola vezetője a bizalmatlanság oldása érdekében bejelentette, hogy tesztalanyként önként részt vesznek egy kísérleti koronavírus-vakcina kutatásában, rögtön azzal kellett szembesülniük, hogy lépésük félrement: a hallgatók szülei felháborodva azzal vádolták őket, hogy lépésükkel elfogadják és támogatják a feketéken végzett kísérletek gyakorlatát. A Post szerint ez a válaszreakció az általános, ha a fekete közösségek vezetői közül valaki azzal próbálkozik, hogy saját példájával élen járva ily módon igyekszik megnyerni az embereket a vakcinának.
Történik mindez annak ellenére, hogy az afroamerikaiaknál jóval gyakoribb az, hogy személyesen is ismernek coviddal fertőzött embereket, mint a fehérek. A Langer-felmérés fekete válaszadói közül 55 százalék nyilatkozott úgy, hogy van koronavírussal diagnosztizált ismerőse, és 48 százalék mondta azt, hogy ismer olyat, aki a Covid-19 miatt kórházba is került vagy meg is halt. Latinóknál ezek a számok még magasabbak, 73 százalékuk ismer azonosított fertőzöttet, 52 pedig kórházban kezeltet vagy Covidban elhunytat.
A Howard University vezetője, Wayne A.I. Frederick szerint az átlagos afroamerikai nem is ismeri a Tuskegee-kísérlet részleteit, a feketék oltással szembeni bizalmatlansága inkább általános bizalmatlanságból fakad, melyet a népcsoport a kormányzati intézményekkel és a rendőrséggel szemben érez. A fent említett példával együtt is, a tanulmány arra jutott, hogy a feketék kétszer akkora valószínűséggel hisznek egy szintén fekete ember üzenetének, mint egy fehérének. Michelle A. Williams, a Harvard T.H. Chan School of Public Health dékánja szerint éppen ezért kellene az, hogy a szemléletformáló mindenhol az emberek saját, helyi közösségéből kerüljön ki, és nagy pluszt jelenthet, ha az illető egészségügyi dolgozó is. Ezért Williams azt mondja, hogy a kisebbségi csoportok az oltással szemben érzett bizalmatlanságának feloldásában a kisebbségi háziorvosokra hárul majd a kulcsszerep.
Bizalmatlanok vagyunk mi is
Hogy a magyarországi kisebbségek mennyire lennének hajlandóak beoltatni magukat a koronavírus ellen, arról külön felmérés tudomásunk szerint eddig nem készült, arról azonban épp a múlt héten tett közzé egy kutatást az Euronews, hogy Magyarország teljes lakosságával mi a helyzet. Az eredmények szerint túlnyomó részünk biztos, hogy nem oltatná be magát a vírus ellen.
A médium felkérésére az Opinio kutatócég 1231 fős mintán végzett reprezentatív felmérést hazánkban, ebből az derült ki, hogy a megkérdezettek mindössze 17 százaléka adatná be magának az oltást, ha a vakcina elérhetővé válna. 47 százalék egyértelműen elutasította az oltás lehetőségét, 36 százalék pedig még nem döntötte el, mit tenne. A legkevésbé a 23 év alatti magyarok és a 24-39 éves korosztály élne a lehetőséggel, közülük 53, illetve 54 százalék nem kérne a vakcinából. 17, illetve 14 százalék igen, 30, illetve 32 százalék pedig még ingadozik. A legnagyobb beoltatási hajlandóságot a 40-55 év közötti magyarok mutatták, itt 20 százalék mondott igent a vakcinára, 40 talánt, és ismét 40 nemet. Érdekes módon a legveszélyeztetettebb korosztály, az 55 pluszosok voltak a második legbizalmatlanabb korcsoport, 15 százaléknyi igennel. Talán: 43, nem: 42 százalék.
Mint az Euronews megállapította, a magyarok bizalmatlansága világszinten is kiemelkedő. A Nature magazin saját, globális felmérése októberben közölt eredményei szerint ugyanis a világ lakosságának 60 százaléka kérné az oltást a vírus ellen, a tanakodók itt 14 százalékot tettek ki, a nemmel válaszolók pedig csak 15-öt.
A hazai kutatás nem tárta fel a bizalmatlanságunk okait, arra azonban külön rákérdezett, hogy hogyan viszonyulunk az egyes országok oltóanyagaihoz. Az összes népcsoport válaszait átlagolva az jött ki, hogy 32 százalékunk hazai oltást adatna be magának, 28 százalék amerikait, az orosz Szputnyik V-t azonban csak 7 százalékunk érzi előzetesen megbízható megoldásnak.
A szervezet szerint az maga a megadás.
