Egyiptom vasárnap bejelentette, hogy újrakezdődtek a tárgyalások Etiópiával és Szudánnal a Kék-Níluson épült óriásgátról, amelyet Addisz-Abeba létfontosságúnak tart, Kairó és Kartúm pedig fenyegetésnek tekint. A Kairóban tartott tárgyalások célja, hogy létrejöjjön egy megállapodás, amely "figyelembe veszi a három ország érdekeit és aggodalmait" - közölte az egyiptomi öntözési minisztérium.
"Fontos véget vetni az egyoldalú intézkedéseknek" - hangsúlyozta Hani Szevilam. Etiópia június végén megkezdte a Nílus legjelentősebb mellékfolyóján épült óriásgát víztározója feltöltésének negyedik szakaszát.
A korábbi tárgyalások, amelyek nem vezettek megállapodásra, 2021 áprilisában szakadtak meg.
Az Addisz-Abeba által létfontosságúnak tartott, mintegy 3,5 milliárd eurós (1340 milliárd forint) Etióp Újjászületés Nagy Gátja (GERD) azóta vita tárgyát képezi, amióta Etiópia 2011-ben elkezdte az építését. Egyiptom és Szudán ugyanis attól tart, hogy kevesebb víz jut nekik a Nílusból.
Július közepén Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök és Abij Ahmed etióp miniszterelnök négyhónapos határidőt szabott meg, hogy megállapodjanak a gát feltöltéséről és üzemeltetéséről. A két politikus egy afrikai csúcsértekezleten találkozott, ahol a négy hónapja tartó szudáni háborút vitatták meg.
Egyiptom egzisztenciális fenyegetésnek tekinti a gátat, mert vízszükséglete 97 százalékban függ a Nílustól. Az 1,8 kilométer hosszú és 145 méter magas óriásgát feladata, hogy duplájára növelje az áramtermelést Etiópiában, ahol a mintegy 120 millió lakosnak csak a fele rendelkezik villamos árammal.
(MTI/AFP/AP)
Több embert meglőttek az amerikai metropoliszban. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
