„Új kezdetre van szükségünk” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij vasárnap, az olasz állami televíziónak adott interjúban. Jelezte, hogy személycseréket tervez vezető pozíciókban mind a hadseregben, mind kormányzati területeken. És megerősítette, hogy „fontolgatja” az ukrán hadsereg főparancsnokának, Valerij Zaluzsnijnak a menesztését.
Ukrán sajtóhírek szerint az elnök a múlt héten már meg is kérte a távozásra a főparancsnokot, és tanácsadói szerepkört ajánlott fel számára, ő azonban nem fogadta el ezt. Így egyetlen lehetősége maradt, a leváltás. Az általában jól értesült Washington Post szerint a Fehér Ház már tájékoztatást is kapott erről a "döntésről".
Ez az opció azonban politikai szempontból kockázatos lehet. A hadsereg főparancsnoka ugyanis népszerű, tegnap pedig Kijev főpolgármestere, Vitalij Klicsko is finoman figyelmeztette Zelenszkijt, hogy ne merje leváltani őt, azt ugyanis nem igazán díjazná az ukrán társadalom.
Zaluzsnijt egyébként Zelenszkij nevezte ki a hadsereg főparancsnokává 2021 júliusában.
De mi áll a két vezető konfliktusának a hátterében, és milyen kifutása lehet ennek a szembenállásnak?
Ki viszi el a balhét?
Az természetes, hogy ha nem jönnek a várt eredmények, az feszültséget szül a vezetésben, mondták korábban kérdésünkre külpolitikai elemzők. Márpedig az ukrán ellentámadás tavaly nem hozta meg a várt sikert, amit Zaluzsnij tavaly ősszel el is ismert egy interjúban, hozzátéve, hogy „mély és gyönyörű áttörés” valószínűleg nem is lesz.
Ez a nyílt beismerés anno nem talált jó visszhangra az ukrán elnöknél és köreinél: ukrán és amerikai tisztviselők már akkor arról beszéltek a színfalak mögött, hogy “súrlódások” vannak a két vezető között.
Magyarul: ha nem jönnek az ukrán társadalom és a Nyugat által várt eredmények – ráadásul az orosz erők azóta több frontszakaszon átvették a kezdeményezést –, akkor előbb-utóbb valakinek el kell vinnie a balhét.
Még akkor is, ha a sikertelenségért Kijev jórészt a Nyugatot okolja, mondván, hogy nem adott elegendő mennyiségű és minőségű fegyvert, és fogytán van a muníció is.
Zaluzsnij, a vetélytárs
A konfliktus másik oka belpolitikai természetű: Zaluzsnij ugyanis túl népszerű, és ez még veszélyes lehet Zelenszkijre nézve. Egy tavaly év végi közvéleménykutatás szerint ha kettejük között kellene választaniuk az ukránoknak, akkor holtverseny alakulna ki.
„Nincsenek fundamentális ellentétek közöttük, de Zelenszkij irodája nyugtalan amiatt, hogy Zaluzsnij politikai állásfoglalásokat tesz, nem pedig katonaiakat” – mondta Olekszij Goncsarenko ukrán ellenzéki képviselő a The Guardiannak.
Zelenszkij pozíciója pedig korántsem betonbiztos:
Klasszis Klubunkban több szakértő is annak a véleményének adott hangot, hogy az ukrán elnök stratégiája – minden területet vissza kell szerezni Oroszországtól – nem működik, és lehet, hogy „az amerikaiak” egy más vezetőt „építenek majd fel” helyette.
Az ukrán elnököt persze nem lehet csak úgy külföldről leváltani, ugyanakkor a Nyugatnak, elsősorban a fő donor Washingtonnak nyilván vannak politikai-pénzügyi eszközei arra, hogy úgymond elősegítsen egy ilyen váltást.
Visszafelé sülhet el a menesztés
Ami a jövőt illeti, Zelenszkij – ahogy arra Kijev főpolgármestere is utalt – saját magát hozhatja még nehezebb helyzetbe a főparancsnok kirúgásával. Az ugyanis felzúdulást keltene az ukrán közkatonák és a civil társadalom körében, írta a Financial Times.
A menesztésnek „nagyon, nagyon negatív hatása lenne a hadsereg moráljára,” idézte a brit lap Mihajlo Zsirokov ukrán katonai történészt.
Egy tavaly decemberi felmérés pedig már azt mutatta, hogy az ukránok 88 százaléka bízik Zaluzsnijban, és mindössze 62 százaléka Zelenszkijben. A főparancsnok leváltása a nyugati partnereket is elbizonytalanítaná, hiszen az elmúlt két évben vele szoros együttműködésben dolgozták ki a hadi stratégiákat.
Ráadásul a háború kritikus szakaszban van, a kelet-ukrajnai Avgyijivkánál például „nagyon nehézzé” vált a helyzet ukrán szempontból mai híradások szerint: az oroszok továbbra is nagy erőkkel ostromolják a Donyeck melletti kisvárost, és már korábban behatoltak a déli részére. És bár az EU múlt héten megszavazta az 50 milliárd eurós támogatást Ukrajnának, az újabb amerikai támogatási csomag továbbra is csúszik.
Közeleg a showdown
Számos jel utal tehát arra, hogy a Zelenszkij-Zaluzsnij játszma showdownhoz közeledik, és már a héten felpöröghetnek az események – sajtóhírek szerint napokon belül bejelenthetik a személycseréket.
Hétfőn mindenesetre már benyújtotta lemondását posztjáról Julija Laputyina veteránügyi miniszter, ma pedig arról írt az ukrán sajtó, hogy Zelenszkij Zaluzsnij mellett az összes helyettesét is fel akarja menteni pozíciójából.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az ukrán elnök is keresztúthoz érkezik: ha a menesztések túl nagy ellenállásba ütköznek, az az ő pozícióját is erősen meggyengítheti. Sőt, politikailag akár meg is pecsételheti a sorsát.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják. A Klasszis Klubról, ahol Bendarzsevszkij Anton, Káncz Csaba, Kis-Benedek József és Stier Gábor volt a vendégünk, pedig itt tekinthetnek meg egy összefoglalót:
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 3184,25 pontos, 2,64 százalékos emelkedéssel, 123 872,29 ponton zárt szerdán. 
