2024 februárjában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 2,8, az egyéb építményeké 4,4 százalékkal bővült. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 8,5 százalékkal kisebb volt a januárinál.
Fotó: KSH
2024 februárjában az előző év azonos hónapjához képest:
- Mindkét építményfőcsoport termelése nagyobb lett, az épületeké 2,8, az egyéb építményeké 4,4 százalékkal.
- Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 6,9, az egyéb építmények építésében 3,0 százalékkal csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése viszont 13,0 százalékkal nőtt.
- A megkötött új szerződések volumene 84,1 százalékkal bővült. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 30,1, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 150,9 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Utóbbi jelentős növekedését az alacsony bázis mellett a közútfejlesztésre kötött szerződések okozták.
- Az építőipari vállalkozások február végi szerződésállományának volumene 7,6, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,7, az egyéb építményekre vonatkozóké 6,6 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
2024 első két hónapjában az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 9,5 százalékkal emelkedett.
Keresleti problémák
Regős Gábor a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza megjegyzi, hogy alapvetően egy ennyire nagy havi alapú visszaesés esetében jogos lehet az aggódás, most azonban a jelentős teljesítménycsökkenés nem jelent meglepetést. Magyarázata az előző havi adatban keresendő: januárban havi alapon 10,0 százalékkal bővült az ágazat teljesítménye, aminek akkor persze örültünk, de nem gondoltuk, hogy egy ekkora növekedés tartós lehet, számítottunk rá, hogy egy korrekciónak kell a következő hónapban történnie. Ez alapján tehát a termelés volumene – szezonálisan kiigazítva – ugyanott tart, mint decemberben, sajnos a januári adatok alapján remélt csoda nem következett be. Az építőipar teljesítménye ugyanakkor az első negyedévben az első két havi adat alapján pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, hiszen a januári 17,2 százalékos éves bővülést követte a februári 3,2 százalékos növekedés, így pedig az első két hónap összesített növekedése 9,5 százalék volt.
Az építőipar az elmúlt időszakban keresleti problémákkal szembesült, mely egyaránt adódott a bizonytalan gazdasági helyzetből, az állami és önkormányzati forráshiányból, a magas kamatkörnyezetből, az uniós források visszatartásából, illetve az ágazat magas termelési áraiból.
A kereslet lassan és fokozatosan a jelek szerint stabilizálódni kezd. A rendelésállomány már „csak” 7,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, miközben az új rendelések volumene 84,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, azaz mintha lassan megjelenne ismét a kereslet az ágazatban. Az új szerződések közül a KSH kiemeli a közútfejlesztésre kötött szerződések volumenbővülését.
A szerződésállomány fokozatos normalizálódásában szerepet játszik az uniós források egy részének feloldása és a mérséklődő kamatkörnyezet, de remélhetőleg előbb-utóbb ide sorolhatjuk a jelentősen javuló gazdasági teljesítményt és így javuló megrendelői hangulatot is. Kérdéses az állami és önkormányzati források alakulása – ezt mutatja a héten bejelentett 675 milliárd forintos beruházáselhalasztás is.
Optimista jövőkép
Molnár Dániel a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője optimista jövőképet vetít előre. Szerinte a további kilábalással kapcsolatban kulcskérdés lesz a kereslet mellett az árak alakulása is.
Az építőiparban a negyedik negyedévben az alacsony kereslet ellenére is éves alapon 9,2, míg negyedéves alapon 1,0 százalékkal nőttek a termelői árak. Itt az energiaárak normalizálódása fokozatosan javíthatja a helyzetet.
Ugyanakkor az ágazatban ezzel együtt is szükség van a hatékonyság javítására annak érdekében, hogy a várhatóan emelkedő kereslet ne az árak növekedésében csapódjon le. Az építőipar teljesítményére idén két kormányzati program is érdemi pozitív hatást gyakorol. A CSOK Plusz, valamint a Falusi CSOK támogatásainak emelése a lakásépítések támogatásán keresztül segítik az ágazat növekedését. A múlt héten bejelentett Otthonfelújítási program pedig az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésén keresztül támaszt keresletet az építőiparban. Ezen felül a kamatkörnyezet csökkenése a vállalati beruházásoknak adhat újabb löketet, itt ugyanakkor a külső környezet lassulása óvatosságra intheti a vállalatokat. Az építőipar bővülése pedig közvetve, például az alapanyaggyártáson keresztül, fellendülést hozhat az iparban is.
A magyar kormány egyik szövetségese beszélt erről.
