4p
Bár a Nyugat általában, a washingtoni neokonzervatívok pedig különösképpen szeretnék az iráni megmozdulásokat rezsimellenes felkelésként láttatni, a tüntetések valójában szociális indíttatásúak olyan problémák ellen, amelyek a Föld déli féltekéjén országok tucatjait jellemzik. Az amerikai titkosszolgálatok zöld lámpát adhattak Izraelnek ahhoz, hogy merényletet hajtsanak végre egy vezető iráni tábornok ellen. Az esetleges merényletet Teherán teljes joggal tekinthetné háborús cselekménynek, amely hadüzenettel járna.
Könnygázfelhő gomolyog egy diák körül, aki a növekvő árak miatt tiltakozik társaival az iráni kormány ellen a Teheráni Egyetemnél 2017. december 30-án, néhány órával az után, hogy kormánypárti tüntetők fejezték ki támogatásukat Irán vezetése iránt. (Fotó forrása: MTI/EPA)

2009 óta nem látott kormányellenes tüntetéshullám indult Iránban múlt csütörtökön a széleskörű korrupció, az áremelések, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a fiatalkori munkanélküliség magas szintje, a környezeti leromlás és a szíriai polgárháborúban való részvétel pénzszórása miatt. A jelentések eddig 15 halálos áldozatról számolnak be, bár a rendőrség tucatnyi városban nyitott tüzet a tiltakozókra, vélhetően további haláleseteket okozva. A hivatalos és a közösségi média közléseiből országosan több száz letartóztatásra lehet következtetni.

Szándékos félreértés

Az elmúlt évek teheráni megszorító politikája nem kedvezett a munkahelyteremtésnek, a jelenlegi 18 százalékos jegybanki alapkamat sem igazán segíti a gazdasági élet dinamikáját és a szankciós rezsim utáni kisebb felfutás sem jutott el még meg az alsóbb néprétegekhez. A jelenlegi megmozdulások hasonlóak az 1991-1992-es állapotokhoz, amikor az infláció 46 százalékot ért el, az alapélelmiszerek ára az égbe szökött és az iráni riált egy-huszadára értékelték le.

Trump egy újévi Twitter-üzenetében úgy vélte: Irán kudarcot kudarcra halmoz annak ellenére, hogy meg tudott állapodni nukleáris programjáról a nagyhatalmakkal – köztük a Barack Obama vezette Egyesült Államokkal -, bár ez szerinte egy nagyon rossz megállapodás, következésképpen megérett az idő a változásra az ázsiai országban. „A nagyszerű iráni népet évek óta elnyomják. Ez a nép hiányt szenved élelemből, és vágyik a szabadságra. Az iráni népet emberi jogaival együtt vagyonától is megfosztják” – írta az elnök. Trumpnak ez már a harmadik nyilatkozata volt a friss iráni eseményekkel kapcsolatban.

A befolyásos héjának tekintett Lindsey Graham republikánus szenátor is úgy vélekedik, hogy a szankciós rezsim feloldása által felszabadított pénzek csak arra jók, hogy az ajatollahok rezsimje azt a „hadsereg újjáépítésére és a közel-keleti destabilizációra költse”. Graham felszólította Trumpot, hogy egy beszédben nyilvánítsa bukottnak az iráni nukleáris megállapodást és fejtse ki, miként lehetne egy jobb megállapodást tető alá hoznia. Itt szükséges megjegyeznünk, hogy akárcsak a Jeruzsálem státuszáról szóló döntésnél, Washington mintha nem is érzékelné, hogy ezekben az esetekben az ENSZ Biztonsági Tanácsa által jóváhagyott döntésekről beszélünk, ahol a nemzetközi jog szerint a Fehér Háznak egyszerűen nincsen felhatalmazása egyoldalúan dönteni.

Jöhetnek a kommandók?

Káncz Csaba

Hacsak már eleve nem a fegyverekre és a törvények látókörén kívül működő kommandókra lett tervezve Trump új Közel-Kelet politikája. A tegnapi izraeli sajtó széles körben számolt be arról az értesülésről, amely szerint az amerikai titkosszolgálatok zöld lámpát adtak Izraelnek ahhoz, hogy merényletet hajtsanak végre egy vezető iráni tábornok ellen. Az esetleges merényletet Teherán teljes joggal tekinthetné háborús cselekménynek, amely hadüzenettel járna.

A célkeresztbe került személy Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges egység parancsnoka. Szulejmáni széles körű ismertségre tett szert a közel-keleti fegyveres konfliktusokban bizonyított kiemelkedő stratégiai és taktikai képességei miatt, aki személyesen győzte meg 2015-ben Putyin elnököt arról, hogy Moszkvának be kell avatkoznia a szír polgárháborúba.

Három éve Izrael már közel került ahhoz, hogy kivégezze Szulejmánit Damaszkusz közelében, de akkor még az Obama által vezetett Fehér Ház ennek keresztbe tett. Izrael egyébként hírhedt a külföldön végrehajtott titkos merényleteiről. Egy nagy port felvert művelet során 2008-ban izraeli ügynökök végeztek ki egy vezető szír tábornokot és Asszad elnök személyes tanácsadóját, mialatt a tábornok családjával és ismerőseivel vacsorázott Tartuszban, a szír tengerparton fekvő villájában.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság A nap képe: nem egyedül vonatozott Magyar Péter
Privátbankár.hu | 2026. július 22. 15:49
A miniszterelnök Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterrel közösen szállt fel egy menetrendszerinti vonatra.
Makro / Külgazdaság Sokkoló adatot közölt a Pénzügyminisztérium a hiányról
Privátbankár.hu | 2026. július 22. 12:52
Június végén a hiánycél 80,2 százalékát érte el a központi alrendszer deficitje.
Makro / Külgazdaság Megszólalt Orbán Viktor: a jogállam helyreállítását ígérte
Privátbankár.hu | 2026. július 22. 11:37
A volt kormányfő szerint Sulyok Tamás volt Magyarország utolsó legitim köztársasági elnöke.
Makro / Külgazdaság Megint drasztikusan drágább lesz a tankolás
Privátbankár.hu | 2026. július 22. 11:11
A kiskereskedelemi átlagárakban nem biztos, hogy megjelenik.
Makro / Külgazdaság K&H: több mint kétszeresére nőtt az új terméket tervező vállalatok aránya
Privátbankár.hu | 2026. július 22. 09:13
A vállalatok 57 százaléka számolt be jelentősebb digitális fejlesztésről, ami a kutatás történetének legmagasabb értéke.
Makro / Külgazdaság Nem tágít a jegybank: újabb kamatcsökkentésre utalt Varga Mihály
Imre Lőrinc | 2026. július 21. 16:45
Varga Mihály két fő okkal indokolta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának júliusi, 25 bázispontos kamatcsökkentését, amivel az irányadó ráta több mint 4 éves mélypontra, 5,75 százalékra süllyedt. A döntés egyhangú volt, a közel-keleti háború kiéleződése ellenére sem volt olyan tanácstag, aki kamattartásra szavazott volna.
Makro / Külgazdaság Döntöttek Varga Mihályék, ismét változik az alapkamat
Privátbankár.hu | 2026. július 21. 14:01
Ahogy azt Varga Mihály jegybankelnök az előző, június 23-i kamatdöntő ülésen is jelezte, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa júliusban is 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot.
Makro / Külgazdaság Kicsattannak a német gazdasági szereplők
Privátbankár.hu | 2026. július 21. 12:59
Rég nem voltak ennyire optimisták a meghatározó német gazdasági szereplők.
Makro / Külgazdaság Elsőre lehetetlen küldetésnek tűnik, de van, ami reményt adhat Kármán Andráséknak
Imre Lőrinc | 2026. július 21. 10:57
A költségvetési szabályok megsértése miatt már két éve van folyamatban túlzottdeficit-eljárás a magyar kormánnyal szemben, habár ennek a megszüntetése alapkövetelmény lenne az euró bevezetéséhez. A számok alapján egyelőre ez inkább csak vágyálomnak tűnik, de jó hír, hogy az Európai Bizottság inkább a tendenciára kíváncsi.
Makro / Külgazdaság Újabb gigászi hitelösszeg folyhat be Zelenszkijéknek
Privátbankár.hu | 2026. július 21. 10:42
Már meg is született erről a döntés az érintett nemzetközi szervezetnél.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG