- Oroszország nem látja, hogy meglennének az előfeltételei az ukrajnai rendezési tárgyalásoknak, és az esetleges egyezkedés esetén sem fogja felfüggeszteni a harci cselekményeket, hogy a jóakaratát kifejező gesztussal ne éljenek vissza, mint korábban – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ hírügynökség által csütörtökön közölt interjúban. Az orosz diplomácia vezetője ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy lehet-e alapjuk azoknak a nyugati sajtóban megjelent állításoknak, amelyek szerint az ukrán ellentámadás meghiúsulása nyomán az ősz folyamán tárgyalások kezdődhetnek. „Amikor a Nyugat ilyen provokatív híresztelésekbe kezd, úgy tűnik, hogy tesztel bennünket, hogy készek vagyunk-e elfogadni a feltételeit. És valóban nem rejtik véka alá a feltételeiket: néhány hónapos szünetet tartanának, az ideiglenes tűzszüneten kívül nem kötnének más megállapodást, az így nyert idő alatt pedig új fegyverekkel pumpálnák tele Ukrajnát” – fogalmazott Lavrov. Azt mondta, hogy az afrikai országok, Kína, Brazília és az Arab Liga rendezési terve figyelembe veszi a jelenlegi helyzet kiváltó okait, és meg kívánja szüntetni őket, valamint egyenlő biztonsági feltéteket kíván szavatolni mindkét fél számára. Ezzel szemben Szergej Lavrov szerint a Nyugat elveti a tárgyalások megkezdésének lehetőségét, és azt hangsúlyozza, hogy ezek alapja kizárólag Volodimir Zelenszkij „békeformulája” lehet, amely azonban „színtiszta ultimátum”, amelyet „épeszű ember nem támogathat”. „Álláspontunk változatlan: készek vagyunk tárgyalni. De a tárgyalások során számba véve azokat a realitásokat, amelyek mostanra a terepen kialakultak. Figyelembe véve a jól ismert álláspontunkat, figyelembe véve érdekeinket, a biztonságunk érdekeit, azt az érdeket, hogy megakadályozzuk egy ellenséges náci rezsim létrehozását Oroszország határán, amely nyíltan kinyilvánította a célját, hogy kiirtson minden oroszt azokon a földeken, amelyeket az orosz nép évszázadokon át fejlesztett, rendezett és belakott a Krímben és Novorosszijában” – nyilatkozott az orosz külügyminiszter.
- Oroszország újabb dróncsapásokat mért Ukrajna három régiójára csütörtökre virradóra – közölték ukrán tisztviselők. Az ukrán légierő közleménye szerint 34-et megsemmisítettek abból a 44 iráni gyártmányú, Sahid típusú drónból, amelyeket Oroszország az éjszaka folyamán indított a déli Mikolajiv és Odessza régiók, valamint a közép-ukrajnai Kirovohrad ellen.
- Az ukrán erők „fokozatosan teret hódítanak” az országot támadó orosz csapatokkal szembeni ellentámadásnak köszönhetően – jelentette ki a NATO főtitkára csütörtökön Kijevben. Jens Stoltenberg váratlanul, előzetes bejelentés nélkül látogatott el az ukrán fővárosba. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel megtartott közös sajtótájékoztatóján úgy foglalt állást, hogy az orosz csapatok Moszkva „birodalmi téveszméjéért” harcolnak.
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök fogadta csütörtökön Kijevben Grant Shapps nemrég kinevezett brit védelmi minisztert, tárgyalásuk középpontjában Ukrajna légvédelmének megerősítése állt, ami különösen fontos a tél beállta előtt – közölte az ukrán elnöki iroda hivatalos honlapján. A közlemény szerint az elnök köszönetet mondott Nagy-Britanniának háború dúlta hazája határozott támogatásáért, különös tekintettel a kapott nagyhatótávolságú rakétákra, amelyek növelték az ukrán hadsereg védelmi képességeit. A hivatal emlékeztetett arra, hogy a vilniusi NATO-csúcstalálkozón a világ legfejlettebb iparosodott demokráciáit összefogó G7-országcsoport közös nyilatkozatot fogadott el Ukrajna támogatásáról, és ebből kifolyólag megkezdődtek a tárgyalások Nagy-Britanniával kétoldalú megállapodások megkötéséről.
- Vlagyimir Putyin orosz elnök törvénybe iktatta azt a rendeletet, amely szeptember 30-át hivatalosan az „újraegyesítés napjává” nyilvánítja azon négy régió számára, amelyeket Oroszország tavaly magához csatolt Ukrajnától.
- Oroszország 2024-ig csaknem 70 százalékkal növeli a védelmi kiadásokat – derül ki a pénzügyminisztérium csütörtökön közzétett dokumentumából. Ukrajna tavalyi lerohanása óta Oroszország felgyorsította a fegyvergyártást és forrásokat pumpált hadiiparába, annak ellenére, hogy tartósan magas inflációval és gyengülő rubellel küzd.
- A több mint négymillió, jelenleg az Európai Unióban élő ukrajnai menekült helyzetének kiszámíthatóbbá tétele érdekében az Európai Unió Tanácsa megállapodott a háború elől menekülőknek nyújtott, 2024 márciusában lejáró átmeneti védelmi jogállás érvényességének meghosszabbításáról 2025. március 4-éig – tájékoztatott az uniós tanács csütörtökön. Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei brüsszeli tanácskozásukon aláhúzták: a védelmet biztosító jogállás bizonyosságot jelent annak a több mint négymillió menekültnek, akik az unióban leltek menedékre.
(MTI, The Guardian)
A védelmi iparba is beruháznának. 
