Legálisan Afrikából? Megvan, hogyan akarja kiiktatni Merkel a földközi-tengeri útvonalat

Angela Merkel német kancellár a pozsonyi EU-csúcsra érkezik. Kép forrása: EPA

Hogyan akarja Angela Merkel lezárni a földközi-tengeri útvonalat? – teszi fel a kérdést a Süddeutsche Zeitung a kancellár asszony mai sajtótájékoztatója kapcsán. Merkel „intézkedéscsomagról” beszél, amelynek keretében a menekülés okait szeretnék leküzdeni a származási országokban, és a tranzitországokkal is szorosan szeretnének együttműködni.

Szerinte tartós eredményt csak párbeszéddel lehet elérni, még olyan „törékeny képződményekkel” is tárgyalni kell, mint Líbia. Segítséget ígér az afrikai országoknak a határőrizetnél, a parti őrség működtetésénél. Fejlesztési segélyeket, amelyek a fiataloknak reményt adnak. Valamint korlátozott mértékben legális migrációt is lehetővé tenne.

Fontolva lehet csak haladni

De a kancellár figyelmeztetett arra, hogy nincsenek egyszerű, gyors megoldások, és lassan, kis lépésekben kell haladni. A Németországban élő hárommillió töröktől türelmet kért a Törökországgal való viszony megromlása miatt, de szerinte a jogállamiság alapelvei miatt nem lehetett szemet hunyni német állampolgárok bebörtönzése felett. (A török Erdogan nemrég német pártok, köztük Merkel CDU-jának bojkottjára szólította fel a német választójoggal rendelkező törököket.)

Angela Merkel lehetségesnek tartja, hogy legális bevándorlást tegyenek lehetővé afrikai személyeknek. Szerinte meg lehetne állapodni kontingensekről (egy bizonyos létszámról), amelyeknek megfelelően Afrikából érkező személyek tanulhatnának vagy munkát vállalhatnának az EU-ban – mondta a TAZ című német lapnak adott interjújában.

Válogatnának az afrikaiak között?

Csak azt mondani, hogy az illegális bevándorlás nem megy, és semmit sem ajánlani, nem helyes – mondta. Ismét egyértelművé tette, hogy különbséget kell tenni menekültek és gazdasági bevándorlók között. A háború és politikai üldöztetés elől menekülőket be kell fogadni. Akik gazdasági okokból akarnak Németországba jönni, azok közül viszont ki kell szerinte válogatni azokat, akikre szükség van, például az ápolókat.

Hasonló mechanizmus egyébként már létezik, a „kék kártya” segítségével lehetséges bevándorlók munkacélú fogadása, de az eljárás még túl komplikált.

Merkel új arca

Németország és Franciaország, valamint más EU-s államok a menekültstátuszra való jogosultságot már Afrikában megvizsgálnák. Így Emmanuel Macron francia elnök is, aki a tegnapi párizsi menekültügyi csúcs után Csád és Niger államoknak adná ezt a feliratot. (Erről itt írtunk.) Erről azt írja a Die Zeit kommentárja: Európa határait Afrikába helyezi át. De azt is, hogy az EU reális menekültpolitikára tér át.

A baloldalinak számító TAZ azzal szorongatta Merkelt, hogy korábbi, barátságos arcát egy keményebbre, szigorúbbra cserélte le. Például korlátozta a menekültek családtagjainak beengedését, még a szíriaiak esetében is. Az afgánok kitoloncolását is sok vita övezi az országban uralkodó veszélyes állapotok miatt.

Kulcsok a diktátoroknál

Merkel azzal védekezett, hogy Németországban mindenki menekültkérelmet nyújthat be, amelyet elbírálnak. De a menekülés okait a küldő országokban kell leküzdeni. Legális utakat kell teremteni, hogy az emberek Európába juthassanak, ne az embercsempészek karmai közé kerüljenek.

Sok menekültügyi, emberi jogi civil szervezet azzal vádolja az EU-t, hogy diktátorokkal, bűnözőkkel paktál a menekültek megállítása érdekében. Például Szudán 100 millió eurót kap az EU-tól. Merkel szerint nem legitimálják, sőt bojkottálják a szudáni rezsimet, de „kulcsország a migráció megoldásában Afrika szarván”, ezért az ENSZ-szel és más szervezetek karöltve célzottan dolgoznak az emberkereskedelem, embercsempészet, illegális migráció ellen, a menekültek életkörülményeinek javításáért.

Merkel a kisebbik rossz

Miért választaná sok szocialista is inkább Merkelt? – vetette fel nemrég a Der Spiegel hangos riportja. Eszerint sokan baloldalról is támogatják a kancellár asszony politikáját, mert stabilitást jelképez, és szerintük képest a szélsőjobbtól megmenteni az országot. Ráadásul martin Schulznak és a szocialistáknak alig van esélye, nagy a lemaradásuk a közvélemény-kutatások szerint. Merkel a „kisebbik rossz” – tartják sokan. Mások szerint Martin Schulz SPD-kancellárjelölt nem elég karakteres, fiatalos az előtte álló feladatokhoz.

Hogy bonyolultabb legyen, sok olyan szavazó pedig, aki megmaradt a szocialisták pártján, megunta a másodhegedűs szerepét, és nem szívesen látná pártját újra nagykoalícióban.

Igazán fontos kérdés

Angela Merkel politikájának, megnyilatkozásainak változásait részben magyarázhatja, hogy szeptember 24-én választások vannak Németországban. A Die Welt reprezentatívnak nevezett, 30 600 résztvevővel készült körkérdése szerint (képünkön) arra a kérdésre, hogy „mennyire fontos Önnek személyesen a migráció témája a szeptemberi választásokon”, 57 százalék azt mondta, nagyon fontos. A 26 százalékuk szerint pedig „inkább fontos”. Nyilván ezt Merkel is tudja.

A Süddeutsche Zeitung emlékeztet arra is, hogy Ausztriában is hamarosan, október 15-én új parlamentet választanak. Ott a keresztényszocialistának nevezett Sebastian Kurz „nagymértékben átvette a jobboldali populista FPÖ pozícióit”.