7p
Az eurózóna válságának egyetlen megoldása, ha az Európai Központi Bank által felvásárolt államkötvények értékét soha nem kell visszafizetni – állítja két neves közgazdász. Így legalább a vétkes országok is hozzájárulnak a mentés költségeihez és a szerzők szerint az inflációtól sem kell félni.

A közgazdaságtudomány két kiemelkedő munkásságú és nemzetközileg is elismert képviselője, Charles Wypłosz és Pierre Pâris egy nagyon hasznos és érdekes írásban fejtették ki a véleményüket arról, hogy miként lehetne, illetve miként kellene megnyugtatóan kezelni az eurózóna adósságválságát.

Kiindulópontjuk szerint az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának (OMT) egyik következménye, hogy a spreadek (hozamkülönbségek) a továbbiakban már nem jelzik megfelelően, hogy mit gondolnak a befektetők az egyes országok államkötvényeiről, emiatt pedig már nem alkalmasak a fenntarthatóság mérésére. Helyette a szerzők a GDP-arányos államadóssággal (adósságráta) igyekeznek megragadni a jelenséget, és miután ez a mutató mind az unió átlaga, mind pedig pénzügyi segítségre szoruló országok tekintetében nagyobb, mint a válság előtt volt, ezért arra jutottak, hogy a jelenlegi helyzet hosszú távon fenntarthatatlan.

(Ezen a ponton érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a fiskális fenntarthatatlansággal kapcsolatos vizsgálatok egy jelentős része azt jelzi, hogy önmagában az adósságráta nagyon keveset árul el a fenntarthatatlanságról, ám az adósságspirál veszélye miatt a kiugróan magas államadósságok csökkentése ettől függetlenül is kívánatos.)

A beavatkozás szükségessége mellett a szakemberek öt pontban foglalják össze a különböző lehetőségeket:

1. Lassan csökkenteni az adósságot költségvetési többlet segítségével

Ennek a forgatókönyvnek az a lényege, hogy az eladósodott országok a saját költségvetésükből gazdálkodják ki a felvett hitelek visszafizetéséhez szükséges összeget. Az egyik probléma ezzel az, hogy néhány érintett ország (Görögország, Portugália vagy Olaszország) esetében 20 évis is eltart, amíg a maastrichti szerződésben szereplő 60 százalék alá sikerül csökkenteni az adósságrátát. Ennél is nagyobb baj, hogy az első szakaszban a deficites költségvetésből szufficitest kell csinálni, ami visszafogja a gazdaság teljesítményét és a szerzők szerint a jelenlegi növekedési körülmények és kilátások mellett még nem jött el az ideje az ilyen „fejnehéz” megoldásoknak.

2. Privatizáció

Felgyorsítaná a folyamatot az államok tulajdonában lévő vagyontárgyak (egy részének) értékesítése, és bár nehéz pontosan megmondani, hogy kinek miből mennyije van, az OECD legfrissebb adatai szerint lenne mit privatizálni. A bruttó és a nettó adósságráta közötti különbség az eurózónában átlagosan, GDP-arányosan 37 százalék, de például Görögországban ez az érték meghaladja a 60 százalékot is.

Az állami vagyon becsült nagysága a GDP százalékában

Ausztria

34,6

Belgium

21,7

Finnország

117

Franciaország

39,6

Németország

37,6

Görögország

61,9

Írország

44

Olaszország

27,3

Hollandia

38,9

Portugália

45,1

Szlovákia

31,7

Szlovénia

52,8

Spanyolország

29,3

Eurózóna

37,4

Ezzel a lehetőséggel kapcsolatban az egyik probléma az, hogy az értékesítés komoly adminisztratív terhet jelent, ráadásul akár 2-3 évig is eltarthat egy ilyen folyamat. Emellett a végkiárusításokhoz hasonlóan az érintett országoknak számolniuk kell azzal is, hogy „áron alul” tudják csak értékesíteni a vagyonelemeket.

3. Az adósságok átstrukturálása

Mivel a szerzők szerint az előző két út nem járható, így az adósságok átstrukturálása nem csak elkerülhetetlen, hanem egyenesen kívánatos. Csupán az jelenti a problémát, hogy az államok által felvett hitelek jelentős részét a kereskedelmi bankok biztosították számukra, ezért egy jelentős mértékű adósságátstrukturálás komolyan veszélyeztetné a pénzügyi szektor működőképességét, ami végső soron megint a bankok költséges megmentésére kényszeríthetné az országokat.

Ebből a szempontból megoldást jelenthetne a külső segítség, ám a szerzők rámutatnak arra, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) szabad kapacitása 500 milliárd euró, míg a válságba került országok (Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország és Olaszország) összes adóssága 3750 milliárd euró.

4. Az adósságok elengedése

Ez a forgatókönyv annyiban különbözik az előzőtől, hogy az ESM (és/vagy több más ország) nem csupán megvásárolná a bajba került országok államkötvényeit, de a következő lépésben el is engedné a tartozást. Tulajdonképpen egy nagyon jelentős pénzügyi transzfer lenne a gazdagabb országok részéről a bajba került államok számára – és pont ez az egyik probléma, hiszen ez politikai akadályokba ütközik.

Másrészt viszont közgazdasági szempontok alapján is megvalósíthatatlan. A szerzők számításai szerint a hitelező országok GDP-jének 30 százalékába kerülne, ha elengednék hat eladósodott ország (Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország Olaszország és Franciaország) adósságának a negyedét. Kisebb országok, például Görögország esetében azonban megvalósítható ez a lehetőség, fogalmaznak a szakemberek.

5. Az adósság monetizálása

Ha egy ország nagyon eladósodik, akkor a befektetők gyakran tekintenek a központi bankra végső megoldásként. Volt olyan kutatás, amely éppen azzal magyarázta az eurózóna adósságválságát, hogy a befektetők nem hittek abban, hogy az EKB végső soron helyt áll az egyes országok helyett. Kötvényvásárlási programja, illetve annak sikere éppen azt jelzi a szerzők szerint, hogy az EKB-nak komoly szerepe lehet a válságkezelésben a spreadek stabilizálásán túl is. A kötvényvásárlás önmagában egyrészt azért nem hatékony megoldás, mert az utánuk fizetett kamat az EKB nyereségén keresztül növeli a tulajdonosi jogokkal rendelkező országok jövedelmét, ami egy fordított irányú transzfer lenne a bajba jutott országok felől a tehetősebb államok felé. Másrészt viszont, ha lejárnak a kötvények, akkor vissza kell fizetni a hitelt, így ez a megoldás nem jelent igazi könnyítést az eladósodott államoknak.

Éppen ezért a szerzők azt javasolják, hogy az EKB előbb vegye meg az érintett államok kötvényeit, majd ezt alakítsa át határozatlan idejű, nulla kamatozású hitellé. A konstrukció előnye, hogy az adósság gyakorlatilag eltűnik, mert nem kell kamatot fizetni és a hitelt sem kell visszafizetni.

Az ilyen típusú, az adósságok monetizálásán alapul megoldásokkal szemben leggyakrabban felhozott ellenérv az infláció megugrása, ám a szerzők szerint ennek most nagyon kicsi a valószínűsége. Egyrészt azért, mert a hitelpiac befagyása miatt a monetáris bázis bővülése nem jelenti a pénzkínálat növekedését, másrészt viszont a magas munkanélküliség dezinflációs környezetre utal. Később persze a recesszió után felerősödhet az inflációs veszély, ám erre is van megoldásuk. Meg lehet emelni a kötelező tartalékrátát, és kötvényt bocsáthat ki az EKB. Ez utóbbi lépés ugyan nem költségmentes, ám a konstrukció előnye, hogy egyaránt terheli a bajba került és az vétlen államokat is. Ráadásul az EKB mérlegének ilyen mértékű bővülése nem is lenne példa nélküli.

Az persze maguk a szerzők is hangsúlyozzák, hogy ez utóbbi megoldás is csupán fügefalevélként takarja el az adósságrendezés költségeit, ám nem lényegtelen, hogy a hatásokat időben elnyújtja, a költségeket pedig oly módon szétteríti, hogy jusson belőle az eladósodott országoknak is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Fontos üzenet jött Németországból
Privátbankár.hu | 2024. április 16. 08:28
Az Európai Unió ugyan finomabban próbálja lazítani tagországai függését a kínai gazdaságtól, mint az USA kormánya, ám a német vállalati vezetők úgy látják, hogy nem kéne elkapkodni ezt a dolgot.
Makro / Külgazdaság A legérzékenyebb ponton támadhatja Oroszországot az ukrán sereg?
Privátbankár.hu | 2024. április 16. 07:55
Egy neves brit Kelet-Európa-szakértő szerint Vlagyimir Putyin rezsimje egyre inkább egy náci rendszerre emlékeztet, amit nem lehet szabályos keretek között legyőzni.
Makro / Külgazdaság A város, ahol bárki nyer, mindig elmarad a felvirágzás
Vég Márton | 2024. április 16. 07:07
A közlekedés romokban, rossz a közbiztonság, nagyobb beruházásról nem hallani. A lakosság pedig egyre fogy. Új polgármestert keres a megyeszékhely.
Makro / Külgazdaság Enyhült a német ipar ellátási hiánya
Privátbankár.hu | 2024. április 15. 17:06
Csaknem a Covid előti szintre jutott vissza.
Makro / Külgazdaság Még nagyobb megszorítás jöhet a választások után?
Vég Márton | 2024. április 15. 15:01
Varga Mihály pénzügyminiszter 675 milliárd forintnyi állami beruházás elhalasztását jelentette be a legutóbbi Kormányinfón. Ekkora költségvetési kiigazítás elég vagy még várható egy újabb csomag? Ezekről a témákról beszélt újságírónk, Vég Márton a Trend FM hétfő reggeli műsorában.
Makro / Külgazdaság Bombaként robbanhat Magyar Péter pártja júniusban - elképesztő eredményt hozott a szavazás
Privátbankár.hu | 2024. április 15. 14:44
Ez alapján nem az a kérdés, hogy szerez-e európai parlamenti helyet a TISZA Párt, hanem az, hogy Fideszt meg tudja-e verni.
Makro / Külgazdaság Ízekre szedte Magyar Péter Ukrajnával kapcsolatos álláspontját Rácz András
Privátbankár.hu | 2024. április 15. 11:13
A kormánypropaganda szólamai köszöntek vissza Magyar Péter szájából, de ki lehet javítani a tévedéseket.
Makro / Külgazdaság Európa napelemgyártó kapacitásainak 10 százaléka kivándorol
Privátbankár.hu | 2024. április 15. 10:51
A német Meyer Burger bezárja üzemét Freibergben miután a kormányzati támogatás későn érkezett. Az Európai Unió elveszti napelemiparát a támogatási versenyben?
Makro / Külgazdaság Szerdától megint jobb lesz csukott szemmel tankolni
Privátbankár.hu | 2024. április 15. 10:14
Nem lefele mozdulnak az árak.
Makro / Külgazdaság Valóban lassul az élelmiszerek drágulása, de mennyi ebben a kormány szerepe?
Privátbankár.hu | 2024. április 15. 09:57
Az elmúlt hónapokban mért lassuló infláció sikerét Nagy Márton gazdasági miniszter rendre a kormány tevékenységének tudja be, miközben a szakértők szerint más a helyzet.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG