7p
Az eurózóna válságának egyetlen megoldása, ha az Európai Központi Bank által felvásárolt államkötvények értékét soha nem kell visszafizetni – állítja két neves közgazdász. Így legalább a vétkes országok is hozzájárulnak a mentés költségeihez és a szerzők szerint az inflációtól sem kell félni.

A közgazdaságtudomány két kiemelkedő munkásságú és nemzetközileg is elismert képviselője, Charles Wypłosz és Pierre Pâris egy nagyon hasznos és érdekes írásban fejtették ki a véleményüket arról, hogy miként lehetne, illetve miként kellene megnyugtatóan kezelni az eurózóna adósságválságát.

Kiindulópontjuk szerint az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának (OMT) egyik következménye, hogy a spreadek (hozamkülönbségek) a továbbiakban már nem jelzik megfelelően, hogy mit gondolnak a befektetők az egyes országok államkötvényeiről, emiatt pedig már nem alkalmasak a fenntarthatóság mérésére. Helyette a szerzők a GDP-arányos államadóssággal (adósságráta) igyekeznek megragadni a jelenséget, és miután ez a mutató mind az unió átlaga, mind pedig pénzügyi segítségre szoruló országok tekintetében nagyobb, mint a válság előtt volt, ezért arra jutottak, hogy a jelenlegi helyzet hosszú távon fenntarthatatlan.

(Ezen a ponton érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a fiskális fenntarthatatlansággal kapcsolatos vizsgálatok egy jelentős része azt jelzi, hogy önmagában az adósságráta nagyon keveset árul el a fenntarthatatlanságról, ám az adósságspirál veszélye miatt a kiugróan magas államadósságok csökkentése ettől függetlenül is kívánatos.)

A beavatkozás szükségessége mellett a szakemberek öt pontban foglalják össze a különböző lehetőségeket:

1. Lassan csökkenteni az adósságot költségvetési többlet segítségével

Ennek a forgatókönyvnek az a lényege, hogy az eladósodott országok a saját költségvetésükből gazdálkodják ki a felvett hitelek visszafizetéséhez szükséges összeget. Az egyik probléma ezzel az, hogy néhány érintett ország (Görögország, Portugália vagy Olaszország) esetében 20 évis is eltart, amíg a maastrichti szerződésben szereplő 60 százalék alá sikerül csökkenteni az adósságrátát. Ennél is nagyobb baj, hogy az első szakaszban a deficites költségvetésből szufficitest kell csinálni, ami visszafogja a gazdaság teljesítményét és a szerzők szerint a jelenlegi növekedési körülmények és kilátások mellett még nem jött el az ideje az ilyen „fejnehéz” megoldásoknak.

2. Privatizáció

Felgyorsítaná a folyamatot az államok tulajdonában lévő vagyontárgyak (egy részének) értékesítése, és bár nehéz pontosan megmondani, hogy kinek miből mennyije van, az OECD legfrissebb adatai szerint lenne mit privatizálni. A bruttó és a nettó adósságráta közötti különbség az eurózónában átlagosan, GDP-arányosan 37 százalék, de például Görögországban ez az érték meghaladja a 60 százalékot is.

Az állami vagyon becsült nagysága a GDP százalékában

Ausztria

34,6

Belgium

21,7

Finnország

117

Franciaország

39,6

Németország

37,6

Görögország

61,9

Írország

44

Olaszország

27,3

Hollandia

38,9

Portugália

45,1

Szlovákia

31,7

Szlovénia

52,8

Spanyolország

29,3

Eurózóna

37,4

Ezzel a lehetőséggel kapcsolatban az egyik probléma az, hogy az értékesítés komoly adminisztratív terhet jelent, ráadásul akár 2-3 évig is eltarthat egy ilyen folyamat. Emellett a végkiárusításokhoz hasonlóan az érintett országoknak számolniuk kell azzal is, hogy „áron alul” tudják csak értékesíteni a vagyonelemeket.

3. Az adósságok átstrukturálása

Mivel a szerzők szerint az előző két út nem járható, így az adósságok átstrukturálása nem csak elkerülhetetlen, hanem egyenesen kívánatos. Csupán az jelenti a problémát, hogy az államok által felvett hitelek jelentős részét a kereskedelmi bankok biztosították számukra, ezért egy jelentős mértékű adósságátstrukturálás komolyan veszélyeztetné a pénzügyi szektor működőképességét, ami végső soron megint a bankok költséges megmentésére kényszeríthetné az országokat.

Ebből a szempontból megoldást jelenthetne a külső segítség, ám a szerzők rámutatnak arra, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) szabad kapacitása 500 milliárd euró, míg a válságba került országok (Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország és Olaszország) összes adóssága 3750 milliárd euró.

4. Az adósságok elengedése

Ez a forgatókönyv annyiban különbözik az előzőtől, hogy az ESM (és/vagy több más ország) nem csupán megvásárolná a bajba került országok államkötvényeit, de a következő lépésben el is engedné a tartozást. Tulajdonképpen egy nagyon jelentős pénzügyi transzfer lenne a gazdagabb országok részéről a bajba került államok számára – és pont ez az egyik probléma, hiszen ez politikai akadályokba ütközik.

Másrészt viszont közgazdasági szempontok alapján is megvalósíthatatlan. A szerzők számításai szerint a hitelező országok GDP-jének 30 százalékába kerülne, ha elengednék hat eladósodott ország (Görögország, Portugália, Spanyolország, Írország Olaszország és Franciaország) adósságának a negyedét. Kisebb országok, például Görögország esetében azonban megvalósítható ez a lehetőség, fogalmaznak a szakemberek.

5. Az adósság monetizálása

Ha egy ország nagyon eladósodik, akkor a befektetők gyakran tekintenek a központi bankra végső megoldásként. Volt olyan kutatás, amely éppen azzal magyarázta az eurózóna adósságválságát, hogy a befektetők nem hittek abban, hogy az EKB végső soron helyt áll az egyes országok helyett. Kötvényvásárlási programja, illetve annak sikere éppen azt jelzi a szerzők szerint, hogy az EKB-nak komoly szerepe lehet a válságkezelésben a spreadek stabilizálásán túl is. A kötvényvásárlás önmagában egyrészt azért nem hatékony megoldás, mert az utánuk fizetett kamat az EKB nyereségén keresztül növeli a tulajdonosi jogokkal rendelkező országok jövedelmét, ami egy fordított irányú transzfer lenne a bajba jutott országok felől a tehetősebb államok felé. Másrészt viszont, ha lejárnak a kötvények, akkor vissza kell fizetni a hitelt, így ez a megoldás nem jelent igazi könnyítést az eladósodott államoknak.

Éppen ezért a szerzők azt javasolják, hogy az EKB előbb vegye meg az érintett államok kötvényeit, majd ezt alakítsa át határozatlan idejű, nulla kamatozású hitellé. A konstrukció előnye, hogy az adósság gyakorlatilag eltűnik, mert nem kell kamatot fizetni és a hitelt sem kell visszafizetni.

Az ilyen típusú, az adósságok monetizálásán alapul megoldásokkal szemben leggyakrabban felhozott ellenérv az infláció megugrása, ám a szerzők szerint ennek most nagyon kicsi a valószínűsége. Egyrészt azért, mert a hitelpiac befagyása miatt a monetáris bázis bővülése nem jelenti a pénzkínálat növekedését, másrészt viszont a magas munkanélküliség dezinflációs környezetre utal. Később persze a recesszió után felerősödhet az inflációs veszély, ám erre is van megoldásuk. Meg lehet emelni a kötelező tartalékrátát, és kötvényt bocsáthat ki az EKB. Ez utóbbi lépés ugyan nem költségmentes, ám a konstrukció előnye, hogy egyaránt terheli a bajba került és az vétlen államokat is. Ráadásul az EKB mérlegének ilyen mértékű bővülése nem is lenne példa nélküli.

Az persze maguk a szerzők is hangsúlyozzák, hogy ez utóbbi megoldás is csupán fügefalevélként takarja el az adósságrendezés költségeit, ám nem lényegtelen, hogy a hatásokat időben elnyújtja, a költségeket pedig oly módon szétteríti, hogy jusson belőle az eladósodott országoknak is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Jön az uniós pénz, több mint 155 milliárdra pályázhatnak a hazai kis cégek
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 16:46
Megjelent és április végétől rendelkezésre áll a hazai mikro- és kkv-k részére az európai uniós forrású KKV Technológia Plusz Hitelprogram, amely nulla százalékos kamat mellett kínál kedvező finanszírozást új fejlesztésekre és értéknövelő beruházásokra – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB).
Makro / Külgazdaság Lenyűgöző videó került elő Varga Judit, Rogán Antal és Gulyás Gergely közös múltjából
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 12:48
Magyar Péter vádjainak fényében a szereplők minden egyes arcrándulása egészen új értelmezést nyer.
Makro / Külgazdaság Valamit már mondott az ügyészségnek Varga Judit - kihallgatták a hangfelvétel ügyében
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 10:56
Elárulta az ügyészség, hogy berendelték a volt igazságügyminisztert a Magyar Péter vádjai kapcsán indult eljárás során.
Makro / Külgazdaság Hszi Csin-ping nem hagyja magát
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 09:06
És a kínai fejlődést sem engedi megállítani. Erről is beszélt a kínai vezető a holland miniszterelnökkel történt találkozója után.
Makro / Külgazdaság Végre egy jó hírt is kapott Orbán Viktor, itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 08:30
A bruttó átlagbér már 600 ezer forint felett jár, 14,6 százalékos növekedéssel.
Makro / Külgazdaság Kitalálja, milyen nevek nem hangzottak el Varga Judit közel kétórás interjújában?
Privátbankár.hu | 2024. március 28. 07:16
Sokat beszélt, de a lényegről kevesett mondott a volt miniszter.
Makro / Külgazdaság Orbán Viktor váratlanul felhívta Szijjártó Pétert, miközben interjút készítettünk a külügyminiszterrel
Csabai Károly - Wéber Balázs | 2024. március 27. 16:22
Nagyinterjút adott a Privátbankárnak a külgazdasági és külügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Ilyet is ritkán látni a benzinkutakon!
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 15:50
Az egyik drágul, a másik olcsóbb lesz.
Makro / Külgazdaság Hasít a svéd H&M ruházati cégóriás
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 15:20
Megugrott a svéd Hennes & Mauritz AB (H&M), a világ második legnagyobb divatáru-kiskereskedelmi láncának profitja a február végével záródott negyedévben.
Makro / Külgazdaság Ez történne, ha nálunk is euró lenne
Privátbankár.hu | 2024. március 27. 13:27
Márciusban javult, három havi csúcsot ért el a gazdasági hangulatindex mind az EU-ban, mind az euróövezetben, a foglalkoztatási kilátások mutatószáma pedig magas szinten stabilan tartotta magát az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG ECFIN) szerdai jelentése szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG