Lehet még a magyaroknál is jobban utálni a bevándorlókat?

Az idegenellenesek, az idegenbarátok és a mérlegelők aránya és az idegenellenesség trendje, 2014-2016 (%)

Januárban csúcsot döntött az idegenellenesség mértéke Magyarországon, és lényegében elfogyott azoknak a tábora, akik idegenbarátoknak mondták magukat. A Tárki kutatásából kiderült az is, hogy egyre nagyobb teret nyer a nyílt menekültellenesség az országban. Vajon egy általános európai trendben történik mindez, azaz mindenhol fokozódott a bevándorlókkal szembeni ellenérzés? Jobban utálják a menekülteket a magyarok, mint a többi európai? Vagy épp ellenkezőleg, a kontinens általános hangulata csapódik így le nálunk? A Tárki nemzetközi kontextusba helyezte a hazai eredményeket. A nemzetközi felmérés eredményei egy néhány hónappal korábbi helyzetet tükröznek, de a főbb folyamatokat jól ábrázolják.

Nálunk nincs migráns, mégis a legnagyobb problémának tartjuk

2015 szeptemberében az összes EU országban megkérdezték a lakosságot, hogy miként gondolkodik a migránsokról és az EU migrációs politikájáról. Míg 2013 nyarán az EU lakosainak még csak 14%-a, addig 2015 májusában már 38%-uk, 2015. szeptemberben pedig már 47%-uk gondolta a bevándorlást az EU számára a közeljövő legnagyobb problémájának.

A kérdés így szólt: Véleménye szerint melyek az EU és tagállamai előtt álló legnagyobb kihívások a jövőben? A kérdésre legfeljebb három kihívást lehetett megjelölni. Kattintásra nagyobb lesz!

Csehország, Olaszország és Észtország mellett Magyarországon volt a legmagasabb – kétharmad körüli – a bevándorlást az EU legégetőbb gondjának tartók aránya.

Ha pedig aszerint rendezzük sorba az EU huszonnyolc országának lakosságát, hogy hogyan vélekednek az EU felé irányuló munkaerő-migrációról, akkor azt találjuk, hogy mind a többi EU tagországból és az EU-n kívüli országokból legálisan érkező bevándorlók elfogadása, mind pedig az EU illegális bevándorlást szabályozó migrációs politikájának elfogadása a svédekre volt jellemző leginkább, majd őket követték a németek, a luxemburgiak és a dánok.

A két tengelyen az országok rangsorát találjuk (az országok neveit a hivatalos angol nyelvű rövidítéssel jelölte a Tárki). A kisebb érték a bevándorlás és az EU migrációs politikájának nagyobb elfogadását (a magas érték ezek elutasítását) jelenti.

Nem mi utáljuk a legjobban ezt az egészet

A elutasításnak három eltérő típusa rajzolódik ki az ábrán: a csehek és a szlovákok mindkét szempontból a legelutasítóbbak. A magyarok és a bolgárok a bevándorlást elvetik, de az EU migrációs politikájával szemben nem teljes mértékben elutasítóak. A görögök és a ciprusiak ezzel szemben nem kérnek a bevándorlókból, ám nagyon is támogatják az EU erőfeszítéseit az illegális migráció megrendszabályozására - írja a Tárki összefoglalója.