Jövő nyárig van még pénzünk, aztán jöhet az IMF

A kötvényhozamok miatt van mozgástere Magyarországnak

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltatócsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a múlt héten jártak Budapesten, ahol a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és az IMF képviselőivel, valamint helyi közgazdászokkal és befektetési alapkezelőkkel tárgyaltak.

Látogatásukról befektetőknek összeállított, hétfőn Londonban ismertetett beszámolójukban közölték: véleményük szerint komolyabb piaci nyomás hiányában a magyar fél valószínűleg a jövő évig késleltetni fogja az IMF/EU-megállapodást.

A JP Morgan londoni közgazdászai szerint a magyar kötvényhozamok az elmúlt három hónapban sokkal nagyobb mértékben csökkentek, mint ahogy azt a magyar kormány várta. Az irányadó ötéves állampapír hozama jelenleg például 200 bázisponttal alacsonyabb a június közepén mért szintnél.

A magyar szuverén kötvényhozamok így már most jórészt olyan szinteken járnak, amelyekre a kormány korábbi reményei szerint az IMF/EU-megállapodás létrejötte után süllyedtek volna - áll a JP Morgan hétfői londoni elemzésében.

A ház szerint a finanszírozási költségek e meredek csökkenése enyhítette a magyar kormányra az IMF/EU-megállapodás gyors megkötése végett nehezedő nyomást.

Jövő év nyaráig van pénzünk

A JP Morgan londoni elemzőinek becslése szerint a kormánynak elégséges készpénztartaléka van ahhoz, hogy 2013 közepéig fedezni tudja a lejáró külső adósságkötelezettségek törlesztését. A cég szakértőinek véleménye szerint ugyanakkor a magyar hatóságok nem szeretnék teljesen kimeríteni e tartalékot, és ez azt jelenti, hogy - hacsak a kormány nem szerez devizafinanszírozást a piacról - továbbra is kívánatos az IMF/EU-egyezség megkötése.

A JP Morgan elemzői szerint "kockázatos stratégia lenne" egy mostani devizakötvény-kibocsátás, mivel ez azt a látszatot keltené, hogy még tovább csökken az IMF/EU-megállapodás valószínűsége. A ház londoni közgazdászai ugyanakkor nem zárták ki, hogy a kormány mégis ehhez a stratégiához folyamodik, ha folytatódik a piaci kondíciók javulása.

Durva kiigazításra lenne szükség

Budapesti megbeszéléseiket idézve a JP Morgan elemzői közölték: az IMF - változatlan magyar gazdaságpolitika esetén - azzal számol, hogy 2013-ban az államháztartási hiány eléri a hazai össztermék (GDP) 4,0-4,5 százalékát. Ez arra vall, hogy 2 százalékpont körüli GDP-arányos pótlólagos költségvetési kiigazításra lenne szükség, ha a kormány tartani akarja jövő évi 2,2 százalékos hiánycélját.

A JP Morgan londoni közgazdászainak véleménye szerint ugyanakkor az IMF és az EU egyaránt hajlandó lenne megengedni a kormánynak a jövő évi hiánycél felemelését 2,5-3,0 százalékra, ha a költségvetési kiigazítás minősége jelentősen javulna.

A cég szerint a két hitelező szervezet közül az Európai Bizottság támaszt nagyobb igényeket az államháztartási hiány méretével kapcsolatban, és valószínűleg kérni fogja, hogy a jövő évi költségvetés tartalmazzon 0,5 százalék körüli GDP-arányos tartalékot.

A minőség számít, nem a mennyiség

Az IMF számára ugyanakkor a költségvetési intézkedések minősége fontosabb, mint a kiigazítás mérete - írták budapesti tárgyalásaikat összegző hétfői beszámolójukban a JP Morgan londoni elemzői.

Az MNB-ben folytatott megbeszéléseikkel kapcsolatban a cég szakértői közölték: a monetáris tanács külső tagjai elismerték, hogy az augusztusi kamatcsökkentési döntés kockázatos volt, mivel a magyar befektetési eszközök kockázati felárainak csökkenését globális tényezők eredményezték.

A JP Morgan elemzői szerint ennek alapján valószínűtlen, hogy a monetáris tanács túlzottan agresszív kamatcsökkentésbe kezdene.

A ház londoni közgazdászai név nélkül idézték a monetáris testület egyik külső tagját, aki elmondta: személyesen 1,00 százalékpontnyi kamatcsökkentésre lát mozgásteret a potenciális IMF/EU-megállapodást közvetlenül megelőző időszakban, és további 1,00 százalékpontos enyhítést tart lehetségesnek az egyezség megszületése után.

A JP Morgan elemzői ugyanakkor közölték: a maguk részéről a jelenlegi 6,75 százalékos MNB-alapkamat összesen 0,75 százalékpontos csökkentését valószínűsítik 2013 márciusáig, feltéve, hogy a külső kockázati környezet addig semleges vagy pozitív marad.

Az augusztusi kamatcsökkentésről hozott döntés 4-3-as szavazataránya a cég londoni szakértői szerint a testület "egyértelmű megosztottságát" tükrözi, és a JP Morgan elemzői azzal számolnak, hogy ez a megosztottság a következő hónapokban is fennmarad.

A ház hétfői beszámolójában idézett külső monetáris tanácsi tagok szerint a reálgazdasággal kapcsolatos aggályok most már az inflációs kockázat elé kerültek, mivel romlottak ugyan az inflációs kilátások, ezt azonban szerintük jórészt a pénzügypolitika hatókörén kívül eső tényezők okozzák.

Egy másik globális bankcsoport, a Morgan Stanley londoni befektetési részlegének felzárkózó térségi elemzőstábja, amely a múlt héten szintén tájékozódó látogatást tett Budapesten, a megbeszélésekről összeállított, Londonban ismertetett beszámolójában ugyancsak aggasztónak nevezte az augusztusi MNB-kamatcsökkentési döntést eredményező 4-3-as szavazati arányt.

A ház szerint ez a megosztottság veszélyes, mert egyrészt kiszámíthatatlanabbá teszi a pénzügy-politikai döntéshozatalt, másrészt bizonytalanabbá válik az is, hogy az MNB milyen mértékű forintgyengülést kész eltűrni a növekedés serkentése érdekében.

A Morgan Stanley elemzői összességében azt jósolták, hogy ha még az idén ősszel megszületik az IMF/EU-megállapodás, akkor az MNB jövőre 5,00 százalékig csökkentheti alapkamatát.