Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2020 októberében két napos látogatásra érkezett a szigetországba, ahol tárgyalásokat folytatott Boris Johnson miniszterelnökkel. Ezt követően aláírták a politikai együttműködésről, a szabadkereskedelemről és a stratégiai partnerségről szóló ukrán–brit megállapodást.
Zelenszkij egyben 10 éves, 1,6 milliárd dolláros hitelszerződést írt alá, amelynek keretében az Egyesült Királyság 10 darab hadihajót gyárt az ukrán haditengerészet számára fekete-tengeri műveletekre. A Barzan osztályú hadihajó 8 darab hajók elleni rakétával van felszerelve, 35 fős legénységgel üzemel és 1800 tengeri mérföldes hatótávolsággal rendelkezik.
A fekete-tengeri front
A brit sajtó hétfőn arról számolt be, hogy
„Nagy-Britannia tárgyalásokat folytat szövetségeseivel arról, hogy hadihajókat küldjön a Fekete-tengerre, megvédendő az ukrán gabonát szállító teherszállítókat”.
Eredetileg Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter tárgyalt hazája erre irányuló terveiről Liz Truss brit külügyminiszterrel. Landsbergis kifejtette, hogy a részt vevő országok „biztosíthatnak hajókat vagy repülőgépeket, amelyek a Fekete-tengeren állomásoznának, és tengeri utat biztosíthatnak a gabonahajók számára, hogy elhagyják Odessza kikötőjét és elérjék a törökországi Boszporuszt”.
Landsbergis a javaslatra adott brit válaszról azt mondta:
„Az én szemszögemből a brit kormány érdekelt abban, hogy bármilyen módon segítse Ukrajnát”.
A Guardian szerint egy diplomáciai forrás megerősítette: Truss egyetért a gyakorlati lépésekkel, beleértve „a kikötő aknamentesítését és Ukrajna nagyobb hatótávolságú fegyverekkel való ellátását, hogy megvédjék a kikötőt az orosz támadásoktól”.
A litvánok nyitott ajtót döngetnek. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter hétfőn bejelentette, hogy Washington „Harpoon” hajóellenes rakétákat szállít Ukrajnának a Dániával kötött megállapodás révén. A „Daily Mail” beszámolója szerint amerikai tisztviselők és kongresszusi megerősítették, hogy erre még további pár ország is hajlandó.
Ez eszkalációhoz vezethet
A hónap elején James Stavridis admirális, a NATO volt főtisztje ezt írta: „Érdemes megfontolni egy kísérő rendszert az ukrán (és más nemzeti) kereskedelmi hajók számára, amelyek Odesszába és onnan ki akarnak hajózni… A hatalmas Fekete-tenger nagy része nemzetközi vizeknek számít. A NATO hadihajói szinte bárhová eljuthatnak, ahova csak akarnak, beleértve Ukrajna felségvizeit és 200 mérföldes kizárólagos gazdasági övezetét. Nincs értelme átengedni ezeket a vizeket Oroszországnak. Ehelyett az ukrajnai háború következő jelentős frontjává válhatnak.”
A litván külügyminiszter azt állította:
„Ez egy nem katonai humanitárius küldetés lenne, és nem hasonlítható össze egy repüléstilalmi övezettel… Szükségünk lenne az arra hajlandó – jelentős tengeri erővel rendelkező – országok koalíciójára, hogy megvédjék a hajózási útvonalakat, és olyan országokat, amelyek érinti ez”.
A stratégiai elemzők őszintébbek voltak a kockázatokkal kapcsolatban. Sidharth Kaushal, a Royal United Services Institute katonai agytröszt munkatársa a Financial Timesnak leszögezte: „A működőképes konvojrendszer fenntartásához hatalmas nyugati flottára van szükség a Földközi-tengeren, hogy áthaladhasson a Fekete-tengeren”, és meg kell kockáztatnia „eszkaláló konfrontációt orosz hadihajókkal”.
Haditengerészeti mozgás a Mediterráneumban
Május 17-én a NATO megkezdte két hétig tartó „éberségi tevékenységet”, a „Neptune Shieldet”, amelyben 19 nemzet vesz részt, és a középpontjában a USS Harry S. Truman Carrier Strike Group van a Földközi-tengeren. A támadócsoportba tartozik a Harry S. Truman repülőgép-hordozó, a USS San Jacinto cirkáló, öt amerikai romboló és egy norvég fregatt.
A Földközi-tenger keleti része állandó otthona a „NATO Standing Maritime Group 2”-nek, amely 14 hajóból áll, köztük 10 fregattból és az Egyesült Királyság „HMS Diamond” rombolójából.
Ütközőpályára fordulva
Valóban, a NATO-Oroszország konfliktus pályája az ilyen típusú konfrontációk felé mutat. Lawrence Freedman, a londoni King's College háborús tanulmányok emeritus professzora nem kertel:
„Eddig az volt a nézet, hogy ez indokolatlanul provokatív lépés lenne, ugyanazon aggodalmak mellett, amelyek miatt a NATO elutasította a felhívásokat „repülési tilalmi zóna” Ukrajna felett.”
Az orosz haditengerészeti művelet azonban „a háború egyik aspektusa… most kerül a fókuszba – ahol nyomás nehezedhet egy NATO-művelet végrehajtására”. Ha a háború „elhúzódik, ez egy olyan probléma, amely nem fog elmúlni… A nagy haditengerészeti hatalmaknak előre kell gondolkodniuk”.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
