2,7-ig csökkenhet
Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője úgy véli, hogy a hazai monetáris politika mozgástere egyre szűkebb az amerikai szövetségi jegybankrendszer, a Fed eszközvásárlási programjának kivezetése körül kialakult helyzet miatt, viszont a hazai inflációs folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy az elvi lehetőség továbbra is adott a kamatvágásra. Az elemző következő kamatdöntő ülésen 10 bázispontos csökkentésre számít.
Elemzésében kifejtette, hogy a hosszú oldali kötvényhozamok emelkedése és a forint erőteljes leértékelődése jelent kockázatot. Hozzátette, hogy utóbbi nem független a devizahitelek ügyétől.
Kuti Ákos rámutatott, hogy a 2014-re vonatkozó elemzői várakozásokból egyértelműen az látszik, hogy az alapkamat 2,7 százalékig csökkenhet, ahonnan többen - beleértve az Equilort is - a kamat emelését várják.
Az infláció nem kockázat
Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szintén nem gondolja, hogy az esetleges inflációs kockázatok miatt jövőre fékezne a jegybank. Várakozása szerint az MNB addig csökkenti a kamatot, amíg a tőkepiaci folyamatok éles váltásra nem kényszerítik.
Az MNB ma publikálta a legfrissebb inflációs jelentését, érdekes lesz látni, hogy a jegybank a rezsicsökkentések dezinflációs hatásának elmúltával milyen inflációs ütemre számít majd a következő években - fűzte hozzá.
Szünet jöhet
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője elmondta, hogy bár a határidős kamatlábpiac a következő hónapokban 10-20 bázispontnyi további kamatvágást áraz, véleménye szerint szükség lehet a kamatcsökkentési ciklus szüneteltetésére, illetve lassítására, mivel a kamatfelár szűkítése már nem feltétlenül felel meg a jelenlegi kockázati megítélésnek. Mivel a fejlett gazdaságokban fokozatos hozamemelkedés várható, így akkor maradhat tartósan alacsony szinten a hazai alapkamat, ha a hazai kockázati felárak tartós javulást mutatnak, amit a külső adósság folyamatos csökkenése támogathat.
Suppan Gergely szerint nem zárható ki, hogy kismértékben tovább csökken az alapkamat a jövő év elején, ebben az esetben azonban a jövő év második felében már kamatemelés várható, így ebben az esetben is 3 százalék lehet az alapkamat a jövő év végén.
Egyre nagyobb bizonytalanság
Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhely vezetője elemzésében úgy véli, hogy a monetáris tanácsnak lesz még lehetősége a jegybanki alapkamat további mérséklésére, azonban az eddigi kamatcsökkentési ciklust támogató tényezőket egyre nagyobb bizonytalanság jellemzi. Emiatt a csökkentési ütem mérséklése, ezen belül is a 10 bázispontos vágás valószínűsíthető. Emiatt, illetve a globális pénzpiaci körülmények függvényében a tavaszi országgyűlési választásokig akár 2,7 százalékos jegybanki alapkamatszint is elképzelhető.
Londonban is hasonlóan látják
Londoni elemzök szerint is van még mozgástere a Magyar Nemzeti Banknak a további monetáris enyhítésre, de a kamatcsökkentések nagy valószínűséggel az eddiginél kisebb lépésekben folytatódnak.
A 4cast nevű londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház szakértői a közlemény kulcsmondatának nevezték azt, amely szerint bár van még lehetőség kamatcsökkentésre, azonban indokolttá válhat a csökkentések ütemének lassítása.
A cég szakelemzői ennek alapján a legvalószínűbb folytatásnak azt tartják, hogy a monetáris tanács áttér a lépésenkénti 0,10 százalékpontos kamatcsökkentésekre. A 4cast az MNB alapkamatának mélypontját a 2,60-2,80 százalékos sávban várja, és azzal számol, hogy a jegybank ennek elérése után hosszabb ideig nem módosítja kamatát, ha ezt a piaci kondíciók engedik.
A Mol a 4000, a Telekom 2000 forinthoz közelít. 
