Az olcsó és könnyen hozzáférhető termékutánzatok (angolul: fast fashion) minden eddiginél dinamikusabb térhódítása és a kínai gazdaság lassulása apró, de jól érzékelhető lékeket ütött a luxusipar magát rendületlenül a felszínen tartó hajóján. Amint azt témával foglalkozó cikkében a Conversation is említi: a high end márkák jelentős része 2024-ben az előzetes pénzügyi várakozásokat alulmúló évet zárt – az utolsó negyedév üzleti adatai a fogyasztói kereslet lanyhulását és a kimerülés egyértelmű jeleit mutatták.
Ennek egyik legfőbb oka szakértők szerint az ázsiai piacok gyengülése, de nem elhanyagolható tényező az sem, hogy bizonyos luxusmárkák szemérmetlen áremelése a korábbinál visszafogottabb költekezésre ösztönzi a high end divat legelkötelezettebb híveit is. Abban, hogy a szektorban 2023-ban tapasztalt növekedés 2024 végére lelassult, szerepet játszott a nyersanyagárak emelkedése, a globális geopolitikai zűrzavar és a technológiai rivalizálás is.
Bajban lesznek a nagy divatházak?
A globális kereslet visszaesését tapasztalta a világ legnagyobb luxusmárka-csoportja, a francia Louis Vuitton Moet Hennessy (LVMH) is. A konglomerátum 75 márkát birtokol, egyebek mellett a divatipar zászlóshajóinak számító Louis Vuittont és Christian Diort, a világ vezető pezsgőborászatát, a Moёt & Chandont és a nívós Veuve Clicquot pezsgőházat, valamint a minőségi konyakokat előállító Hennessy-t.
Hiába van igény továbbra is a luxustermékekre, az LVMH saját oldalán közzétett pénzügyi jelentéséből az derül ki, hogy a cégcsoport 2024-es összbevétele – ami 84,7 milliárd eurót, mai árfolyamon közel 35 ezer milliárd forintot tett ki – nagyjából két százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az ismétlődő tevékenységekből származó nyereség 19,6 milliárd euróra esett vissza, ami 14 százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest. Az LVMH divat- és bőráruk, valamint órák és ékszerek eladásából származó bevétele egyaránt 3 százalékkal esett az egy évvel korábbi adatokhoz képest, míg a netes értékesítésből származó nyereség 17 százalékkal volt kevesebb, mint 2023-ban.
Fotó: Depositphotos
Hasonlóan zárta az elmúlt évet a szektor másik domináns szereplője, a francia Kering luxuscsoport – korábban Établissements Pinault és Pinault-Printemps-Redoute –, ami olyan népszerű és felkapott divatmárkákat tudhat magának, mint az Yves Saint Laurent, a Gucci, az Alexander McQueen vagy a Balenciaga. A Kering Group oldalán még nincs fent a negyedik negyedév mérlege, ám azt feltüntették, hogy a csoport harmadik negyedéves bevétele 2023 hasonló időszakához viszonyítva 15 százalékkal, nagyjából 3,8 milliárd euróra csökkent.
A luxusipar sem érinthetetlen?
A luxusmárkák elmúlt évtizedbeli szárnyalásához nagyban hozzájárult az ázsiai piacok meghódítása és az ezeken történő dinamikus terjeszkedés. Az LVMH-csoport például az ázsiai országokban (Japán kivételével) 2009 és 2019 között közel ezer új üzletet nyitott – ezek száma 470-ről 1453-ra emelkedett. A Kering ez idő alatt még ennél is gyorsabb ütemben terjeszkedett: 152-ről 609-re növelte luxusüzleteinek számát az ázsiai piacokon. A régió gazdasági növekedése viszont az utóbbi időben lassulni látszik, ami a luxustermékek piacán is érezteti hatását – előrejelzések szerint ez a tendencia legalább 2027-ig folytatódhat.
Mit jelent a fogyasztói magatartás változása?
A luxustermékek ára mindig egyfajta garanciát jelentett. Egyrészt a minőségre, másrészt arra, hogy az exkluzívan beárazott, sokszor limitált vagy kis darabszámban készülő termékek soha ne válhassanak tömegcikkekké, és kizárólag a legtehetősebbek kiváltsága legyen ezek megvásárlása. Ám ahogy azt a Conversation felveti: talán eljött az ideje annak, hogy a bevétel növelésének érdekében a luxusmárkák új stratégiát alakítsanak ki – az elmúlt években ugyanis főként az áremelésre építettek.
És bár az évről évre egyre magasabbra srófolt árak az ultragazdagokat nem riasztják el a vásárlástól, hosszú távon nem biztos, hogy ez lesz a nyerő gazdasági stratégia a luxusipar óriásai számára.
A lap szerint a túlzott áremelésre a high end termékeket gyártó és forgalmazó vállalatok a növekvő alapanyagárak és a gazdasági szempontok szem előtt tartása mellett azért vannak rákényszerülve, mert a fast fashion térhódítása miatt egyes középkategóriás márkák igyekeznek feljebb és feljebb pozicionálni magukat és termékeiket. Ez pedig a versenytársaikról való eddiginél látványosabb elkülönülésre ösztönözheti a luxusmárkákat. Törekvésüknek az is lendületet adhat, hogy a luxuscikkek – ékszerek, órák, divatáruk, parfümök – olcsó, élethű másolataival a közösségi médiás platformokon haknizó influenszerek a tartalmaikkal azt sugallják, hogy a luxus bárki számára elérhető, és koppintható.
Persze azért a luxusiparnak is megvannak a – követőtáboruk, népszerűségük, kifinomultságuk és számos egyéb szempont szerint – gondosan kiválasztott követei, influenszerei, akik a közösségi médiában hitelesen reklámozzák a legkülönfélébb high end termékeket. Ahogy azt önként teszi számos milliomos vlogger is. Ők azok, akik azt sem szégyellik elmesélni – esetenként számlával illusztrálva –, hogy a szemérmetlen áremelés a luxuscikkek piacát is elérte.
Áremelkedés számokban: néhány konkrét példa
Az elsősorban minőségi bőrtáskáiról, ruházati termékeiről, illatszereiről és divatékszereiről ismert francia luxusipari vállalat, az Hermés ikonikus bőrtáskái, az évtizedek óta népszerű Birkin és Kelly is „áldozatul estek” a drágulásnak. A Jane Birkin brit színésznő számára készült és róla elnevezett Birkin táska ára például egy Togo bőrből készült 25-ös méretű darab esetén egy év alatt ezer dollárral kúszott feljebb. Míg 2023-ban 10 400, addig 2024 januárjában már 11 400 dollárt – mostani árfolyamon hozzávetőlegesen 4,5 millió forintot – kellett fizetni érte.
A márka többi bőrtáskája is drágult: modelltől függően 3,7-9,6 százalékkal. És ez még nem a jéghegy csúcsa: a különleges kikészítésű, exkluzív bőrből készült táskák ellenértéke az említett ár többszöröse is lehet. A nílusi krokodil bőréből készült, igazi ritkaságnak – éppen ezért vágyott gyűjtői darabnak – számító Himalaya Birkinhez például használt állapotban is száz- és kétszázezer dollár közötti összegért lehet hozzájutni. Érdekesség, hogy a Sotheby's árverésén egy gyémántokkal kirakott Himalaya Birkin 30-as 450 ezer dollárért – nagyjából 176 millió forintért – kelt el, ami egy elit kerületben lévő tágas fővárosi lakás ára.
Fotó: Depositphotos
Ezekre az aprólékos gonddal és kézzel készített táskákra – amelyek remek befektetésnek számítanak – még mindig óriási a kereslet: a várólista pedig akár hat hónap is lehet. (Nem véletlen, hogy hisztérikus érdeklődés övezte az amerikai kiskereskedelmi cég, a Walmart által 2024 decemberében piacra dobott Birkin-koppintásokat, a médiában csak Wirkinként elhíresült, meglepően élethű Hermés-utánzatokat, amelyeket pillanatok alatt elkapkodtak, és amelyekért mindössze 60-80 dollárt – nagyjából 25-305 ezer forintot – kellett fizetni.)
Ugyancsak jelentős áremelkedéssel szembesültek a Chanel vásárlói. A francia luxusmárka 2024 márciusában tette közzé, hogy táskái árát 6-8 százalékkal megemelte. Az egyik legnépszerűbb modellért, a Classic Medium Flap bagért például 10 800 dollárt kértek, szemben az egy évvel korábbi 10 200-zal.
A nevető harmadik
A kínai gazdasági lassulása ellenére a más régiókban tapasztalt élénk kereslet miatt szép üzleti eredménnyel zárta 2024-et a svájci székhelyű luxusipari holding, a Richemont. A vállalat elmúlt öt évet felölelő jövedelemkimutatásából kiderül, hogy az értékesítési összköltség meghaladta a 20,6 milliárd eurót, szemben a 2023-ban elért 19,95 milliárd euróval. A Richemonthoz olyan brandek tartoznak, mint a több mint öt évtizede népszerű, csuklóra csavarozható Love bracelet karkötőjéről és gyémántberakásos óráiról elhíresült Cartier, a négylevelű lóheremotívumot középpontba helyező Alhambra kollekcióját időről időre megújító Van Cleef & Arpels vagy a megbízható, időtálló óráiról híres Piaget. Az ékszerházak eladásaiból a Richemont 2024-ben több mint 14,2 milliárd eurónyi bevételre tett szert, szemben az egy évvel korábbi 13,4 milliárd euróval.
A statista.com-on közzétett becslés szerint a luxusórák eladásából származó összbevétel 2025-ben meghaladhatja a 76 milliárd dollárt.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
