A támadásoknak sokéves előzményei voltak: az al-Kaida nevű terrorszervezet abból a csoportból nőtt ki, amely Afganisztánban még a szovjet erők ellen harcolt, amerikai támogatással. Aztán nagy lett a mellénye a vezetőnek, Oszama bin Ladennek, korábbi kenyéradó gazdája ellen fordult, gondolta, azt is legyőzi. Volt több merénylet amerikai érdekeltségek ellen, sőt New Yorkban a World Trade Center ikertornyainak parkolójában is, de ezen a bizonyos napon egy kis biztonsági rést és a meglepetés erejét kihasználva szokatlan módszert választottak.
Először és utoljára
A terroristák beszivárogtak Amerikába, kiképezték magukat pilótának, és ezen a bizonyos napon felszálltak, mint utasok 4 különböző járatra, hogy azokat eltérítsék, és öngyilkos merényletet, nagy erejű pusztítást hajtsanak végre velük. A négyből 3-nak sikerült is: a késsel megfenyegetett utasok nem mertek ellenkezni, miután korábban a legtöbb gépeltérítés túlélhető volt. Így a szörnyetegek elérték céljukat: két üzemanyaggal telt gépet a WTI ikertornyainak vezettek, egyet a Pentagonnak. A negyedik gépen már megtudták az utasok, mi történt, így a terroristákra támadtak, de már csak annyit sikerült elérni, hogy nem érték el a negyedik célpontot, hanem a földbe csapódtak.
Az amerikai légierő azért nem lépett, mert ugyan látták, hogy a gépek más irányba mennek, és nem válaszolnak, de nem is feltételezték ezt a kimenetelt, így pedig utasokkal teli gépre úgysem lőhettek volna. A merénylet végül azért lett különlegesen sikeres, de ezt előre a merénylők nem tudhatták, mert a sérüléstől és az el nem oltott, nagy hőfokon égő tűztől meggyengült az acéltornyok szerkezete, és összedőltek. Két darab fél kilométeres épület ledőlése és a bennük rekedtek halála pedig több, mint amit a kitervelők várhattak, pláne szimbolikusan, miután Világkereskedelmi Központról volt szó, csak épp nem mentek vele semmire. Sőt, Amerika összekapta magát és szétzúzta őket Afganisztánban, vezetőjüket később szitává lőtte, a tornyok helyére pedig még magasabb tornyot épített.
|
| Az új torony |
Piaci pánik
Nézzük ezek után, mi is történt a piacokon. Egy ilyen esemény, ami páratlan volt az addigi történelemben, érthetően pánikot keltett, hisz az első pillanatokban vagy pár napban nem lehetett tudni, mi a következmény. Miután a Wall Street közvetlen közelében történt a pusztítás, a tőzsdét bezárták (szerdai nap volt), és csak következő hétfőn nyitott ki. A kényszerszünet alatt látszott, hogy a tornyok összedőltek, de a világ aztán mégsem. Mindössze 20 terroristáról volt szó, nem volt további érdemi veszély, Amerika pedig gyorsan reagált: szigorították a repülőkre felvihető eszközök körét és persze azóta árgus szemekkel figyelik, ha egy repülő rossz felé megy, és nem jelentkezik. Nem is volt több próbálkozás.
|
| S&P 500 az érintett időszakban |
A piacok azonban nem tudtak megnyugodni, pánikszerű öntés alakult ki. A grafikonon nem látszik a több napos kereskedési szünet, de az igen, hogy egy amúgy is csökkenő trendben kapta telibe a piacot az esemény. A dotcom lufi másfél évvel korábban pukkadt ki, az S&P 500 egy évvel korábban tetőzött 1500 pont fölött, és már a terrortámadás előtt 1200 alatt volt. Az azt követő öntésben pedig néhány nap alatt 950 pontig szakadt.
Hamar kiheverte
Ott azonban megfordult, már az is kezdett látszani, hogy a légiforgalom sem sínyli meg hosszabb távon a tragikus eseményt, minden visszatér a normális kerékvágásba, sőt látszott, hogy Bush elnök gyorsan lép, és megdönti az afganisztáni tálib rendszert, amely bázist adott az al-Kaidának. A piac megfordult, emelkedni kezdett, és december elejére már magasabban volt, mint szeptember 11 előtt! 1175 ponton azonban akadályba ütközött, és következő tavasszal újra lefordult, hogy a támadás utáni mélypontot is alulmúlja, de ehhez már semmi köze nem volt szeptember 11-nek: zajlott az eső trend, amely már 2000-ben megkezdődött, és végül 2002 végéig, 2003 elejéig tartott.
|
| S&P 500, a teljes 2000-2003 közti eső trend. Ezen 2011 szeptembere belesimul a trendbe |
A kormánykoalíció nem bukott el.
