Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök, a 65 éves egykori kolhoz vezető, ma minden bizonnyal újra diadalmaskodik az elnökválasztáson.  Valóban, az országban 1995 óta nem rendeztek szabad választásokat és mai eseményre még az EBESz választási megfigyelőit sem hívták meg.  A kutyakomédiának számító választás nem leplezheti a tényt, hogy az elnök folyamatosan veszíti el a köznép és az elit támogatását és hatodik elnöki ciklusa borítékolhatóan egy vesszőfutáshoz lesz hasonlatos.

Lejárt a vekker

Általános elnyomás nélkül egyre nehezebb lesz hatalmon maradnia, amint a strukturális gyengeségek dominánssá válnak. Az elnök ezzel tisztában van ezért az elmúlt hetekben laktanyákat és kommandós központokat látogatott meg, kinyilvánítva, hogy "nem engedhetik meg" az utcai tüntetéseket. Az üzenet világos az egyre aktívabb és több tízezres utcai rendezvényeket tartó ellenzék és civilek számára: ne merjétek megkérdőjelezni a mai elnökválasztási eredményt!

De ez nem lesz egyszerű mutatvány. Lukasenka nem kapta meg a maximális pontszámot saját népétől a koronavírus járvány kezelése kapcsán: az elnök szerint a járvány csak egy "pszichózis", amelyet vodkával, traktorvezetéssel és jéghokival könnyedén le lehet küzdeni.  Márpedig a 9,5 millió lakosú országban eddig 583-an haltak bele a járványba, és már 68 631 fertőzöttet regisztráltak. A választók az önfejű elnököt teszik felelőssé a recesszióért, az alacsony fizetésekért és a megalázó szintű nyugdíjakért is.  

A KGB akcióban

A megfélemlítést és az önkényt szolgálja, hogy a belarusz KGB (igen, ott még mindig így hívják a politikai rendőrséget) a májusi kampány kezdete óta ezer embert vett őrizetbe. Lukasenka minden eredeti kihívóját - beleértve olyanokat, akik nemrégen még az ország elitjéhez tartoztak - vagy száműzetésbe kényszerítették, vagy bebörtönözték. Itt főként Valerij Cepkalóról, Lukasenka korábbi tanácsadójáról, egykori washingtoni nagykövetről, a minszki Csúcstechnológiai Park megálmodójáról, valamint Viktor Babarikáról, a Gazprombank belarusz fiókjának korábbi igazgatójáról van szó.  

Ahogyan május végén előzetesbe helyezték Szergej Tyihanovszkijt, a járványból kinőtt „Ország Az Életért” mozgalom jelöltjeként induló vloggert is. Az egyetlen érdemi ellenzéki jelölt, akit engednek indulni a hatóságok, az egyre népszerűbb Szvetlana Tyihanovszkaja, a vlogger felesége. Az EU már nem zárja ki, hogy a választási visszélések miatt – 2010-hez hasonlóan – újra szankciókat vezet be az ország ellen.  

Mindennek ellenére az egyre aktívabb egyesült ellenzék komoly erőt képvisel, amit – amellett, hogy csak a három fent említett jelölt több mint 700 ezer aláírást gyűjtött a választáson való hivatalos induláshoz a 7 millió választásra jogosulttal bíró országban – legjobban a folyamatos tüntetéshullám és az ellenzéki események iránti, Minszk mellett a belarusz vidéken is példátlan érdeklődés mutat meg.

Geopolitikai vergődés

Korábbi elnökválasztási kampányok alkalmával Lukasenka orosz-barát vonalat vitt, míg az ellenzék a nyugati integráció fontosságát hangsúlyozta.  Most ez megszűnt, a nemzetközileg is sarokba szorult Lukasenkanak feszült a viszonya Moszkvával, már csak azért is, mert küzdenie kell a még szorosabb orosz integrációs törekvések ellen.  Az önállóbb Belarusz imázsának erősítését szolgálja az a politikai szappanopera is, amelynek keretében lefogtak az országban 33 orosz zsoldost, akik az orosz külügyi szóvivő szerint csupán átutazóban voltak Isztambul felé. A Kreml-ben leolvadtak a biztosítékok, hiszen Minszk nyilvánosságra hozta a zsoldosok neveit.

Bár az elkaszált ellenzéki jelöltek nem törekedtek teljes geopolitikai irányváltásra, a Kreml számára a mostani provokáció ellenére is egy kiszolgáltatottabb, de továbbra is hatalmon lévő Lukasenka a legelfogadhatóbb alternatíva, mivel nem zárható ki, hogy hosszú távon a szabad választások Nyugat-barát vezetőket eredményeznek. Mindemellett egy demokratikus Belarusz belpolitikai szempontból is kockázatot jelenthet a Putyin vezette Oroszország számára.

A magyar kormány a poszt-szovjet térségben Azerbajdzsán mellett a belarusz rezsim mellett is ott legyeskedik.  Május 9-én a magyar nagykövet az EU ajánlása és a járvány ellenére részt vett a minszki Győzelem Napi megemlékezésen. Orbán Viktor június 5-én látogatott Minszkbe, ahol kijelentette, hogy "sokkal közelebb vagyunk a belaruszokhoz, mint gondolni szoktuk". Szijjártó Péter miniszter ugyanakkor aláírta a magyar és belarusz diplomáciai akadémiák közötti együttműködésről szóló megállapodást, amely szerinte „segít majd abban, hogy a felkészülő fiatal diplomaták szélesebb látókörrel rendelkezzenek, és egy másfajta megközelítést is megismerjenek a képzési programjaik során”.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)