"Nem gondolom, hogy a várható helyzet összehasonlítható a 2015-össel, mert Afganisztán nem Szíria, és mert már az elmúlt években is voltak nagyon erős afgán migrációs hullámok" - mondta a köztársasági elnök a TF1 kereskedelmi televízió vasárnap esti híradójában sugárzott interjúban.
"Az biztos, hogy több ember próbál meg majd Európába jutni, és próbára teszi befogadóképességünket" - tette hozzá. Megerősítette, hogy Franciaország be kívánja fogadni a tálibok által fenyegetett afgánokat. "Ez feltétel nélküli, meg kell tennünk, és mindig meg is tettük" - fogalmazott. Azt is jelezte, hogy még "több ezer olyan nőt és férfit kell védelem alá helyezni", akik azért vannak veszélyben, mert korábban Franciaországnak dolgoztak, vagy mert az emberi jogokért küzdenek Afganisztánban.
"Minden megtettünk, amit tudtunk. De megoldást kell még találnunk partnereinkkel és a tálibokkal is tárgyalva arra, hogy ezek az emberek elhagyhassák Kabult, illetve Afganisztánt, és védelem alá kerüljenek" - mondta Macron két nappal azután, hogy Franciaország, más országokhoz hasonlóan befejezte a kabuli repülőtéren végzett evakuációs műveleteit.
A köztársasági elnök leszögezte, hogy a további kimenekítések érdekében a tálibokkal megkezdett tárgyalások nem jelentik azt, hogy Franciaország el fogja ismerni a tálib rezsimet. Annak ugyanis olyan előfeltételei lennének Macron szerint, mint az emberi jogok és az afgán nők méltóságának tiszteletben tartása.
A várható migrációs nyomás miatt a francia elnök szerint "Európának jobban meg kell szerveznie magát". Bírálta - nem megnevezve - az Egyesült Államokat is, amiért a kimenekített afgánok befogadását olyan országokra terheli, amelyekből Európába juthatnak el könnyen, nem pedig az Egyesült Államokba.
"Egyesek a balkáni országokba érkeznek, időnként más hatalmak kérésére. Ezen a területen nagyon határozottnak kell lennünk. Európa ki fogja venni a részét a terhekből, de nem veheti át mindenkiét" - mondta Macron arra utalva, hogy az Egyesült Államok nevében Koszovó vállalja afgán menedékkérők befogadását.
A francia elnök az ENSZ-től azt kérte, hogy támogassa az Afganisztánnal szomszédos országokat, ahol a legtöbb afgán menekült él.
"Pakisztánban és Iránban több ezer menekült van. Ezeket az országokat segítenünk kell az ENSZ keretein belül, hogy integrálni tudják őket lakosságukba" - mondta. Újságírói kérdésre Emmanuel Macron úgy vélte, hogy a migráció jelenségét nem szabad összekeverni a terrorfenyegetettséggel.
"Időnként van kapcsolat, vannak olyan emberek a közelmúlti vagy a régebbi bevándorlási hullámokból, akik a legrosszabbat követik el hazánkban. Ugyanakkor nagyon egyértelműen különválasztom ezt a két jelenséget" - hangsúlyozta Emmanuel Macron.
"Az elmúlt években Franciaországban a merényleteket elsősorban elszigetelt egyének hajtották végre, akiket befolyásolhattak külföldi (internetes) tartalmak, de nem voltak olyan összeesküvések, amelyeket külföldről szerveztek meg" - hívta fel a figyelmet. "Óvatos vagyok, minden megtörténhet" - ismerte el ugyanakkor.
Az interjúra azonnal reagált Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke, aki Emmanuel Macron egyik legfőbb kihívója lehet a jövő évi elnökválasztáson.
"A bevándorlás és a terrorizmus közötti kapcsolat nem anekdotikus, mint ahogy Emmanuel Macron szavaiból tűnhet. Meg kell akadályozni, hogy migrációs útvonal nyíljon, és befogadó állomásokat kell nyitni az Afganisztánnal határos országokban: ezt követeli Franciaország és Európa biztonsága" - írta a Twitteren az ellenzéki politikus.
Irán feloldja a Hormuzi-szoros blokádját, de nem teljesen. 
