5p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A francia kultúrharc maximális fordulatszámon pörög. De kérdés, hogy azok a mérsékelt szavazók, akik 2017-ben Macront hatalomba segítették, vevők lesznek-e az új, radikális kurzusra a 2022-es választáson is? Káncz Csaba jegyzete.

Káncz Csaba a Mindenki Magyarországa Mozgalom jelöltje az ellenzéki előválasztáson. A szerző nem tagja szerkesztőségünknek, külsősként publikál oldalainkon.

A jövő áprilisban tartandó francia elnökválasztás kimenetele döntő fontosságú az EU jövője szempontjából. Az EU- és iszlámellenes Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke eddig kétszer indult elnökválasztáson, ám legutóbb, 2017-ben Macron elnök jelentős fölénnyel legyőzte. Le Pen jelenleg vezet a felméréseknél – előnye a járványból fakadó frusztrációból és haragból származik, amit csak tovább növel a harmadik országos zárlat.

A közvélemény alakulására óriásai hatással van az is, hogy tavaly október közepén egy iszlamista lefejezett egy francia tanárt. Samuel Paty történelemtanár lefejezése heves vitához vezetett Franciaországban a bevándorlásról és az iszlamizmus fenyegetéséről. A középiskolai tanárt egy 18 éves, szélsőséges iszlamista gyilkolta meg az utcán, mert Paty korábban Mohamed prófétáról készült karikatúrákat mutatott diákjainak.

A franciáknak idejük sem maradt felébredni a rémálomból, mert újabb terrorcselekmény következett: október végén a nizzai Notre-Dame-székesegyházban követtek el egy terrortámadást. A merénylő, egy tunéziai migráns összesen három emberrel végzett.

Az új front

Nem véletlen tehát, hogy a francia kormány ezen a területen meg akarja nyerni az ideológiai csatát, és újra akarja magát pozicionálni. Múlt héten a parlamentben Frederique Vidal felsőoktatási miniszter bejelentette: az állam megvizsgálja, hogy milyen mélyen hatolt be az úgynevezett „iszlamo-baloldal” a francia egyetemekre. A francia kultúrharc azonnal magasabb fokozatba kapcsolt.

Múlt szombaton több mint 600 oktató és kutató vádolta meg a minisztert azzal, hogy „boszorkányüldözést” folytat olyan kutatási területek ellen, mint a poszt-kolonialista tanulmányok, ezért a lemondását követelték. Hétfőn aztán válaszul 130 értelmiségi állt ki a miniszter mellett.

Emmanuel Macron francia államfő védőmaszkban várja Aleksandar Vucic szerb elnök érkezését a párizsi Elysée-palota előtt 2021. február 1-jén. (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)
Emmanuel Macron francia államfő védőmaszkban várja Aleksandar Vucic szerb elnök érkezését a párizsi Elysée-palota előtt 2021. február 1-jén. (Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon)

Az, hogy ez az egész vita kirobbant, persze jól illeszkedik abba a folyamatba, ahogy Macron elnök egyre inkább a gaulleista jobbközép örökösévé akar előlépni. Látja ugyanis, hogy a baloldalon nincs neki helye, a jobboldalért vívott küzdelemben pedig éppen azon Marine Le Pen az ellenfele, aki, szakítva apja anti-republikanizmusával és katolicizmusával, maga is a köztársasági modell híveként szorgalmazza a vallások háttérbe szorítását. Ez persze nála elsősorban az anti-iszlamizmusból következik.

De hát mi az az „iszlamo-baloldaliság”?

A kifejezést Pierre‐Andre Taguieff aktivista használta először 2002-ben. Ő egy olyan összeesküvést látott a baloldal és a konzervatív muszlimok között, amelynek keretében meg akarják dönteni Franciaországot. Taguieff hitt Franciaország civilizatórikus missziójában világszerte.

De ezt a baloldalon imperializmusnak tartották, a muszlimok pedig a gyarmatosítás és külföldi beavatkozás egy formájának. Taguieff politikai világlátását gaulleistának lehet tekinteni – Charles de Gualle francia vezető után, aki hitt a francia kivételességben.

Ki használja a kifejezést?

A terminust sokáig a szélsőjobb sajátította ki a baloldal elleni támadásaiban. Marine Le Pen előszeretettel használta politikai fegyverként, azzal vádolva a baloldalt, hogy folyamatos kritikáival gyengíti a francia államot a muszlimokkal karöltve.

Macron már 2018 őszén váratlanul kinyújtotta kezét a szélsőjobb felé Philip Pétain, egykori marsall dicséretével. A marsall az első világháborúban dicsőséges katonai teljesítményt nyújtott, de a második világégésben a náci kollaboráns Vichy rezsim vezetőjeként 75 000 zsidót küldött haláltáborokba. Pétain-t 1945. augusztus 15-én halálra ítélték, amelyet később életfogytig tartó szabadságvesztésre módosítottak, és megfosztották minden katonai rangjától, valamint kitüntetésétől.

Az elmúlt időszakban aztán a Macron-kormányzat jól kiszámított politikai manőverrel kezdte el használni az iszlamo-baloldal kifejezést, a radikális jobboldal szavazóinak tett gesztusként. Múlt novemberben Jean-Michel Blanquer oktatási miniszter sütötte rá ezzel a kifejezéssel a bélyeget a francia-iráni Farhad Khosrokhavar professzorra, azzal vádolva, hogy „intellektuális radikalizmust” terjeszt.

A hónap elején pedig Gerald Darmanin keményvonalas belügyminiszter egyenesen azzal vádolta meg Le Pent, hogy „nem eléggé muszlimellenes”.

Macron és kormánya tehát kétségbeesetten próbálja átvenni a kezdeményezést az iszlám és a muszlim bevándorlók kérdéskörében. De kérdés, hogy azok a mérsékelt szavazók, akik 2017-ben Macront hatalomba segítették, vevők lesznek-e az új kurzusra a 2022-es választáson is?

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ritka kellemetlen hír érkezett Németországból
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 13:13
Ezért vannak bajban a cégek.
Makro / Külgazdaság MNB-botrány: újabb részletek derültek ki
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 12:49
Több ezer német lakást vásárolt a jegybanki alapítvány lengyel cége tavaly.
Makro / Külgazdaság Hihetetlen, hogy mennyit költ a kormány az adósságok kamataira
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 12:05
2726 milliárd forintot fizetett az állam az év első hét hónapjában az adóssága kamataira.
Makro / Külgazdaság Akár olcsóbb is lehetne a tankolás szombattól
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 10:58
A nagykereskedelmi ár biztos csökken.
Makro / Külgazdaság Megígérték a bankok, hogy mindenki visszakapja a pénzét
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 10:09
Hiba volt duplán levonni a pénzt.
Makro / Külgazdaság Sokkoló adat érkezett a magyar inflációról
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 8. 08:30
4 százalék felett maradt az infláció.
Makro / Külgazdaság Türelmetlenek a németek a vámmegállapodás miatt
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 7. 14:16
Az amerikai-európai vámmegállapodás mielőbbi életbe léptetését sürgeti a német autóipar szakmai képviselete.
Makro / Külgazdaság Szomorkodhat a magyar gazdaság: rossz hírek érkeztek
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 7. 13:23
Júniusban csökkent a német ipari termelés.
Makro / Külgazdaság Trump száz százalékos vámot vetne ki a chipekre és félvezetőkre
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 7. 07:22
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy az Egyesült Államok „körülbelül 100 százalékos” vámot vet ki az importált félvezető chipekre, hozzátéve, hogy a chipgyártók elkerülhetik a vámot, ha befektetnek az amerikai gyártásba.
Makro / Külgazdaság Milorad Dodik elhagyta Budapestet, nem maradt itt politikai menekültként – derült ki a Kormányinfón
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 6. 18:01
A boszniai Szerb Köztársaság volt elnöke, Milorad Dodik elhagyta Magyarországot, nem kapott politikai menekült státuszt.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG