Magyar Bankholding: jelentős kihívások előtt áll az építőipar
Augusztusban az építőipar árhatástól megtisztított termelési volumene megegyezett az előző év azonos időszakával, míg az előző hónaphoz képest, munkanaphatással kiigazítva 4,4 százalék volt a csökkenés a teljesítményben. Épületek építése főcsoportban 5,5 százalék volt a növekedés, az egyéb építmények esetében pedig 8,5 százalékkal volt alacsonyabb a termelés. 18 százalékos éves csökkenés után épületek esetében új szerződést 156 milliárd forintért kötöttek a hónapban, a szerződésállomány pedig 1064 milliárd forint volt, ami árhatástól megtisztítva 19 százalékkal alacsonyabb állományt jelent az előző évhez képest. Egyéb építmények (infrastrukturális beruházások) kategóriában éves alapon 69 százalékos csökkenés után 103 milliárd forintnyi új szerződés került aláírásra a hónapban, az állomány pedig 1820 milliárd forint volt, ami 0,2 százalékos éves volumennövekedést jelent. A Magyar Bakholding elemzése.
Augusztusban az előző havi adatokhoz hasonlóan nagyjából oldalazó irányt mutat az építőipar, és továbbra is igaz, hogy egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében egy-két hónapnyi adatból nem érdemes tartós trendet felrajzolni, de az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek várhatóan nem fogják jellemezni a következő időszakot – írja elemzésében Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Rámutat,
a drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban
elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2022 II. negyedévében 19-28 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig tovább gyorsulva, 7,6 százalékkal emelkedtek.
Bár a szerződésállományok alapján rövid-középtávon továbbra is elegendő megrendelés látszik az építőiparban, az új szerződések volumene már érezhetően csökken és iparági szereplők egyöntetű véleménye is az, hogy jelentős kihívások előtt áll az iparág a jövő év elejétől, az elszabadult anyagárak, energiaárak, ugrásszerűen növekvő finanszírozási költségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a Magyar Bankholding becslése szerint
idén 6 százalék körüli lehet az iparág éves növekedése,
a következő egy évben a folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít. Azonban az alapanyag-ellátás problémai, a globális alapanyaghiány, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban – mutat rá Horváth András.
A továbbra is dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van az jelentős volument képviselő állami fejlesztéseknek és az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi még erős keresletben, és a szerződésállományok szintje is magasan tartózkodik egyelőre, bár a legutóbbi információk szerint ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is. Keresleti oldalról
a hitelkereslet fokozatos lassulása elkerülhetetlen a jelenleg kialakuló piaci kamatszintek mellett,
a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, viszont a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások egyelőre erősödnek a megugró inflációs környezetben, így ez némi támaszt adhat a piacnak, továbbá az energetikai felújítások szegmens továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon – véli a vezető elemző.
A kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján az év elején várt 10 százalék körüli áremelések helyett nem ritkán 25 százalék körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak miatt még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű –, amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások csúszásához és az új megrendelések csökkenéséhez. Kérdéses, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken, de jelenleg minden fejlemény abba az irányba mutat, hogy számottevő keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a jövő évtől, amit a megrendelésállományok jelenlegi szintje némileg képes lehet ellensúlyozni – zárul az elemzés.
