Augusztusban az előző havi adatokhoz hasonlóan nagyjából oldalazó irányt mutat az építőipar, és továbbra is igaz, hogy egy ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében egy-két hónapnyi adatból nem érdemes tartós trendet felrajzolni, de az elmúlt években látott folyamatos növekedési szintek várhatóan nem fogják jellemezni a következő időszakot – írja elemzésében Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Rámutat,
a drágulás továbbra is igen erőteljes az iparágban
elsősorban az építőanyagok árnövekedése miatt, 2022 II. negyedévében 19-28 százalékkal nőttek az iparági termelői árak éves alapon, az előző negyedévhez képest pedig tovább gyorsulva, 7,6 százalékkal emelkedtek.
Bár a szerződésállományok alapján rövid-középtávon továbbra is elegendő megrendelés látszik az építőiparban, az új szerződések volumene már érezhetően csökken és iparági szereplők egyöntetű véleménye is az, hogy jelentős kihívások előtt áll az iparág a jövő év elejétől, az elszabadult anyagárak, energiaárak, ugrásszerűen növekvő finanszírozási költségek, illetve a csökkenő magán- és állami kereslet mind a lassulás irányába mutatnak.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján a Magyar Bankholding becslése szerint
idén 6 százalék körüli lehet az iparág éves növekedése,
a következő egy évben a folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít. Azonban az alapanyag-ellátás problémai, a globális alapanyaghiány, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelési volumen a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban – mutat rá Horváth András.
A továbbra is dübörgő ipari, logisztikai építkezések mellett szerepe van az jelentős volument képviselő állami fejlesztéseknek és az államilag támogatott otthonteremtési és felújítási támogatásoknak is a jelenlegi még erős keresletben, és a szerződésállományok szintje is magasan tartózkodik egyelőre, bár a legutóbbi információk szerint ebben jelentős szerepe volt a meglévő szerződések átárazásának is. Keresleti oldalról
a hitelkereslet fokozatos lassulása elkerülhetetlen a jelenleg kialakuló piaci kamatszintek mellett,
a beruházások finanszírozása és megtérülése is jelentős részben kérdésessé válik, viszont a hazai befektetési célú ingatlanvásárlások egyelőre erősödnek a megugró inflációs környezetben, így ez némi támaszt adhat a piacnak, továbbá az energetikai felújítások szegmens továbbra is húzóerőt fog képviselni a kivitelezői piacon – véli a vezető elemző.
A kivitelezési anyagköltségek piaci információk alapján az év elején várt 10 százalék körüli áremelések helyett nem ritkán 25 százalék körüli mértékben növekedtek a negatív globális fejleményekre és az áruhiányra hivatkozva – a szigetelőanyagok esetében a kialakult energiaárak miatt még nagyobb árnövekedés és hiány valószínű –, amik értelemszerűen vezethetnek a beruházások csúszásához és az új megrendelések csökkenéséhez. Kérdéses, hogy milyen árszintet fog még elbírni a hazai építési piac, lesz-e kereslet ezeken az árszinteken, de jelenleg minden fejlemény abba az irányba mutat, hogy számottevő keresletcsökkenése kell felkészülnie az iparágnak a jövő évtől, amit a megrendelésállományok jelenlegi szintje némileg képes lehet ellensúlyozni – zárul az elemzés.
Digitális cenzúra a válság közepén.
