Budai Gyula, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésekért felelős miniszteri biztosa szerint a 2014-ben Oroszország ellen bevezetett szankciók nem segítették a kelet-ukrajnai konfliktus megoldását. Ezzel szemben megerősítették az orosz mezőgazdaságot és élelmiszeripart, amely fokozta termelését, így több árucikkből is nagyon gyorsan önellátóvá vált Oroszország.
Így lehet megkerülni a szankciókat
Amellett, hogy az uniós szankciók jót tettek az orosz mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlődésének, az uniós szankciós politika felgyorsította az orosz mezőgazdaságban és élelmiszeriparban a külföldi befektetések ütemét, mivel sok cég vegyes vállalati formában kihelyezte termelését Oroszországba, így ugyanis az ott előállított termékekre, illetve a technológiai transzferre nem vonatkozik az embargó.
Budai szerint több magyar cég is hasonló módon járt el. Példaként említette az M-Profood projektjét, amely kisebb húsfeldolgozók által használt fűszerkeverő üzem és raktár létrehozását tervezi Moszkva környékén. Az üzem építése már el is kezdődött, és az átadás a jövő év első felében várható. Emellett az Agrofeed vállalat a 2016 októberében átadott tulai takarmánypremix-üzem beruházása után egy 150 ezer tonna kapacitású takarmánykeverő üzem létrehozását tervezi zöldmezős beruházásként ugyancsak Tula megyében.
Aki nem jut be az orosz piacra, másfelé fordul
Budai Gyula megemlítette, hogy ugyanakkor van olyan magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari terület, mint például a víziszárnyas és baromfiágazat, amely nem tudott beruházásokat végrehajtani Oroszországban, de a Külgazdasági és Külügyminisztérium segítségével az elmúlt két év alatt a délkelet-ázsiai piacokon olyan stabil pozíciót ért el, amely ellensúlyozta az oroszországi kivitel elmaradását. A magyar baromfitermékek keresetté váltak például Hongkongban, Szingapúrban, Vietnamban és Kínában is.
Mire visszatérünk, keményebb lesz a verseny
A miniszteri biztos arról is beszélt: ha az Európai Unió megszünteti a szankciókat, az uniós cégek csak nehezen kerülhetnek vissza az orosz piacra, ahol egy lényegesen erősebb versenyhelyzetben találják magukat, mivel az orosz termékek a piac nagy részét már lefedték. Példaként említette, hogy Oroszország baromfihúsból már csaknem 100 százalékban önellátó, marhahúsból pedig 90 százalékban. A zöldségtermelésben ugyanakkor vannak még kiaknázatlan lehetőségek.
|
Oroszország végül simán elcsatolt egy darabot Ukrajnából Azt azért ne felejtsük el, miért léptek életbe a szankciók: különösen súlyos jogsértés volt a Krím-félsziget annektálása és az ukrajnai szakadár lázadók támogatása. Oroszország ezzel a lépéssel azt üzente, hogy a nemzetközi jog legalapvetőbb szabályait sem hajlandó tiszteletben tartani. Az erre válaszul meglépett nyugati szankciók ugyan visszavetették az orosz gazdaságot, ám a válasz-szankciók megsebeztek számos európai céget és gazdaságot is, miközben a Krím-félszigeten a helyzet változatlan és visszafordíthatatlannak is tűnik. Mindeközben Európa "elfelejtett háborújának" továbbra sincs vége - a friss adatok szerint közel 10 ezer halottat és több mint 20 ezer sebesültet követelt eddig a Donyeck-medencében vívott háború, a halottak ötöde civil. A lakosság ellátása katasztrofális, már 800 ezer ember menekült el. A helyzetről itt írtunk >> |
Bóka János számolt be róla. 
