Nálunk az intenzív osztályon akik gépre kerülnek, azok 84 százaléka nem jön le a gépről. Meghal. 100-ból 84 ember

- jelentette ki április végén Bucsi László, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója az intenzív ellátásra szoruló koronavírusos betegekről.

Hozzátette: a mortalitás valamelyik kórházban ”90 százalék felett van. Van olyan, aki 95 százalékban nem tudja lehozni az intubált beteget az altatógépről.”

Mint mondta, pluszban béreltek hűtőkonténert, de az is megtelt az elhunytakkal.

Tragikus a helyzet, és nem jut el az emberekhez

- fogalmazott. A székesfehérvári igazgató azért hozakodott elő konkrét számokkal, hogy felhívja erre a figyelmet, és oltakozásra ösztönözze az embereket. Szerinte ugyanis ez jelenti az egyetlen megoldást a járvánnyal szemben.  

Mindezzel egybehangzóan egyes szakértők

már tavaly év végén úgy vélték, hogy hazánkban 80 százalék is lehet a lélegeztetett Covid-betegek halálozási rátája, szemben az egyes kórházak által közölt 40-45 százalékos aránnyal.  

A Magyar Orvosi Kamara idén tavasszal szintén 95 százalékos mortalitási rátát emlegetett egyes esetekben. A szervezet szerint a hazai intenzív osztályokon jóval magasabb a halálozás, mint Nyugat-Európában. (Bár a lélegeztetőgépre tett és az intenzíven ápolt Covid-betegek száma nem fedi egymást teljesen, a magyar kormány általában egyben kezeli a két számot, és azt sugallja, hogy nincs nagy különbség közöttük. Utóbbiak számáról nincs rendszeres adat, mint ahogy a halálozási rátáról sincs.)

Az mindenesetre tény, hogy a járvány harmadik hulláma Magyarországot sújtotta legjobban a térségben, a koronavírussal összefüggő halálozások 100 ezer lakosra vetített napi számát tekintve pedig hazánk heteken át a világ élmezőnyében volt (Csehországgal együtt).

Ennek egyik magyarázata lehet, hogy az intenzív osztályra és/vagy lélegeztetőgépre kerülők közül nagyon sokan halnak meg – ahogy azt a székesfehérvári kórházigazgató is jelezte.     

De valóban magas-e a magyar halálozási ráta az intenzíveken? Mit mutatnak a nemzetközi adatok?

Külföld: 30-60 százalék

Egy, az idei év elején  közölt globális kutatás azt állapította meg, hogy tavaly március végén (az első hullám idején) az intenzív osztályon ápolt Covid-betegek hatvan, október végén (a második hullám idején) pedig 36 százaléka vesztette életét.

A kutatás, amely az Anaesthesia című orvosi szaklapban jelent meg, 52 tanulmányon és több mint 43 ezer beteg adatain alapszik. 

Ezek szerint

a halálozási arány globálisan általában 30-40 százalék volt, Európában például 33,4, Észak-Amerikában pedig 40 százalék.

Az átlagnál sokkal jobb mutatóval rendelkezik például az ausztráliai Victoria állam (11 százalék), és sokkal rosszabbal a Közel-Kelet (62 százalék). Angliában, Walesben és Észak-Írországban a járvány kezdete óta 45-ről 40 százalékra csökkent a mortalitás, a legalacsonyabb értéket (27 százalékot) pedig tavaly nyáron regisztrálták. 

Szakértők a jelentős javulást – a halálozási ráta csaknem a felére esett vissza globálisan mintegy fél év alatt – a szteroidok (például a dexametazon) korábbinál fokozottabb használatának, az oxigénterápia változásának és a vérrögképződés-veszély jobb menedzselésének, azaz összességében a jobb kezelésnek tudják be a Guardian szerint.

Bár a mutánsok ismét növelhetik a mortalitást – a térségünkben is dominánssá vált brit variáns például nemcsak fertőzőbb, hanem halálosabb is az „alapverziónál” – , az oltási program előrehaladása csökkenti a súlyos betegek számát.

Még a fentinél is kedvezőbb eredményre jutottak a Hospital Clínic de Barcelona szakértői,

akik 31 százalékos mortalitási rátát állapítottak meg az intenzíven ápolt Covid-betegek esetében.

A vizsgálatba mintegy 30 spanyolországi kórházat vontak be az első hullám idején.

Abból az is kiderült, hogy az elhalálozás veszélye a korral együtt, évenként egy százalékkal emelkedett. A legsúlyosabb állapotú betegek olyan férfiak voltak, akik magas vérnyomással, túlsúllyal vagy cukorbetegséggel küzdöttek – ez egyébként egybevág más vizsgálatok eredményeivel.

A kutatás szerint azon akut légzési elégtelenség miatt intenzív ellátásra szoruló betegek mortalitási rátája is hasonló volt korábban, akiknél nem a koronavírus okozta ezt az állapotot.

Ha sok a beteg, kisebb a túlélés esélye

De mitől függ az, hogy mekkora a halálozási ráta a Covid-betegeket ellátó intenzív osztályokon? Az adott osztály leterheltségétől – legalábbis ezt állítja egy, szintén az idei év elején publikált amerikai tanulmány, amely az amerikai Jama Network Open orvostudományi folyóiratban jelent meg.   

Magasabb volt a halálozási rátája azoknak a koronavírusos betegeknek, akiket akkor láttak el az intenzív osztályokon, amikor azok fokozottan igénybe voltak véve, mint azoké, akiket kisebb leterheltségű időszakokban láttak el

- mondják a kutatás szerzői, akik mintegy 8500 Covid-beteg adatait elemezték ki 88 amerikai kórházban.

Az intenzív osztályokon 25-50 százalékos kihasználtságnál 10, 50-75 százalékos kihasználtságnál 15, 100 százalékot meghaladó telítettség esetén pedig több mint duplájával nőtt az elhalálozás veszélye.

Bár ezeket az eredményeket nem lehet egy az egyben rávetíteni a magyar viszonyokra, helyszíni beszámolókból kitűnik, hogy a magyar egészségügy teljesítőképességének határán – vagy azon is jóval túl – teljesített a harmadik hullám csúcsán.

Egészségügyi dolgozók beszámolóiból kiderül az is, hogy

számos esetben nem jutott annyi szakember a lélegeztetőgépen lévő Covid-betegekre, mint amennyi ideális lett volna, ami rontotta a túlélési esélyeiket – ez pedig egybevág az amerikai tanulmány fő megállapításával.

Ez még akkor is elgondolkodtató, ha az életben maradást természetesen számos egyéb tényező (társadalom egészségi állapota, mutánsok jelenléte stb.) is befolyásolhatja.

Összegezve: bár a hivatalos, átfogó magyar adatok hiánya nagyban megnehezíti a tisztánlátást, az elérhető hazai adatok és a nemzetközi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a magyarországi intenzív osztályokon jóval nagyobb lehet a koronavírus-fertőzöttek halálozási rátája, mint külföldön általában.