A külgazdasági és külügyminiszter angolai kollégáját, Téte Antóniót fogadta Budapesten. Az európai parlamenti és önkormányzati választás hajrájában az elengedhetetlen migrációs veszély témáján kívül – nem véletlenül – a vízügyi üzleti lehetőségekről is beszélt. A minisztérium közleménye szerint kiemelte, hogy Afrika lakossága a következő húsz évben 750 millió fővel fog nőni, ennyi embernek kell munkahelyet, oktatás, egészségügyi ellátást, tiszta ivóvizet biztosítani. Ezért átfogó afrikai fejlesztési stratégiára lenne szükség az Európai Unió részéről, a kormány pedig a júliusban kezdődő soros magyar elnökség alatt készen áll ezt előmozdítani.
Fotó: wikipedia
„Június 18-án miniszter úrral ketten fogjuk elnökölni Angolában az Európai Unió és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség együttes miniszteri tanácsülését" – ismertette Szijjártó Péter.
„Minden évben ötven ösztöndíjat adunk az angolai diákoknak, s idén is több mint 870-en jelentkeztek, ami jó hír" – tudatta, miután aláírták az ösztöndíj-program meghosszabbításáról a megállapodást.
Az angolai külügyminiszter, Téte António több, az országában már jelen is lévő vagy ottani piacra lépésre készülő magyar vállalat vezetőjével is találkozott hétfőn.
Fotó: Mark Zuidgeest
Mi az SADC, az Afrika déli országait tömörítő fejlesztési szervezet?
A Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) egy 16 tagállamból álló regionális gazdasági közösség; Angola, Botswana, Comore-szigetek, Kongói Demokratikus Köztársaság, Eswatini, Lesotho, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, Mozambik, Namíbia, Seychelle-szigetek, Dél-Afrika, Tanzániai Egyesült Köztársaság, Zambia és Zimbabwe. Az SADC küldetése - a szervezet honlapja szerint - a fenntartható és méltányos gazdasági növekedés és a társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása hatékony, produktív rendszerek, mélyebb együttműködés és integráció, jó kormányzás, valamint tartós béke és biztonság révén; hogy a régió versenyképes és hatékony szereplője legyen a nemzetközi kapcsolatoknak és a világgazdaságnak.
Az SADC elődje a Dél-afrikai Fejlesztési Koordinációs Konferencia (SADCC) volt, amelyet 1980-ban hoztak létre Lusakában, Zambiában. Ezt alakították át a jelenlegi szervezetté 1992-ben, és a a namíbiai Windhoekben 2001. március 9-én tartott rendkívüli csúcstalálkozón elfogadták a SADC-szerződés módosítását, amellyel intézményi reformot hajtottak végre.
A SADC nemrég, 2024. május 30-án az angolai fővárosban, Luandában tartotta az energia- és vízügyi miniszteri bizottságainak együttes ülését. Diamantino Pedro Azevedo, az Angolai Köztársaság ásványkincs-, olaj- és gázügyi minisztere, valamint az SADC energia- és vízügyi miniszteri vegyes bizottságának elnöke kijelentette, hogy
a SADC-régió kihívásokkal néz szembe az El Niño okozta szárazság és árvizek miatt. Ezzel kapcsolatban a miniszter néhány intézkedést is javasolt, például a vízgazdálkodási stratégiák javítását, beleértve a vízmegőrzést, a hatékony öntözési gyakorlatokat és a vízi infrastruktúrába való beruházást.
A magyar vízipar már jelen van Afrikában
A magyar vízipari vállalatok szövetségbe tömörültek, hogy együttes fellépéssel és közös márkaépítéssel hatékonyabban vehessenek részt a nemzetközi versenyben. Afrikai vonatkozásban jelentős sikerként értékelhetjük, hogy
Kovács Károlyt, a Hungarian Water Partnership (HWP) elnökét kétéves mandátummal az Afrikai Víz-és Szennyvízszövetség (AfWASA) Stratégiai Bizottságának tagjává választották idén áprilisban.
Úgy tűnik, hogy sikeresen lobbiztak, hiszen a HWP tagcégek által Afrikában már sikeresen megvalósított ivóvíz- és szennyvíztisztítási projektekre alapozva az afrikai és az európai vízügyi szakmai szervezetek közötti együttműködés az ENSZ 2023-as vízügyi konferenciáján kezdődött - írja a szakmai szervezet honlapján.
A szövetség májusban a Müncheni International Fair Trade Association (IFAT) kiállításon is bemutatkozott, mint arról a Világgazdaság is beszámolt.
Forintos Róbert, a HWP egyik alapítója és társelnöke elmondta, hogy az ENSZ-ajánlással rendelkező, könnyen telepíthető, egyszerűen üzemeltethető, Puraid nevű mobil víztisztítási technológia alkalmazásával nincs szükség csővezeték építésére. E megoldással a fejlett világban tapasztalt, egy főre jutó 500-2500 eurós költség helyett 25 euró fejenkénti ráfordítással nyújtanak a magyar szakemberek biztonságos vízszolgáltatást, az egy főre jutó üzemeltetési költség pedig – szemben a szokásos 35–70 euróval – 5 euró alatti.
Kovács Károly, a HWP másik alapítója és elnöke rámutatott arra, hogy az ENSZ által is elismert és ajánlott Septopure szennyvíztisztító technológia használatával, évi 5-6 milliárd dolláros fejlesztéssel Afrika nagy részének szennyvíz-tisztítását meg lehetne oldani. Mindkét megoldás Ghánában már bizonyított.
Orbán Viktor már majdnem eljutott Angolába
A magyar kormányfő 2019. március 26-án utazott volna az afrikai országba, a látogatás azonban az utolsó pillanatban meghiúsult, miután Luanda visszavonta a meghívást, Orbán így a közel hárommilliós politikai, gazdasági központ helyett csak a 113 ezer fős Zöld-foki Köztársaság fővárosába, Praiaba ment. Az angolai utat a spanyol és portugál versenytársak fúrták meg - értesült róla a következő évben az akkor még nem kormánypárti Index.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) „időpontegyeztetési problémákkal” indokolta az út meghiúsulását, a portugál Espresso hírportál azonban diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta: João Lourenço angolai elnöknek azért nem volt ínyére a találkozó, mert Orbán Viktort Európa leginkább idegengyűlölő és szélsőjobboldali vezetőjének tartja.
Az Index információi szerint magyar termékekért cserébe jelentős mezőgazdasági területek koncessziós megművelését adta volna át az angolai kormány. A termőföldeket magyar szakemberek felügyeletével művelték volna, majd a termés egy részét az afrikai piacon, a déligyümölcsöket pedig Magyarországon értékesítették volna. A találkozón már csak a pontos összegben kellett volna megállapodnia a két vezetőnek. Körülbelül 30-40 millió euró értékű magyar exportról indult volna a tárgyalás.
Hazánk 2018-ban, a déli nyitás keretein belül nyitotta meg nagykövetségét Angolában.
Magyar cég nyomja az útlevelet
Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. május 31-én írta alá az angolai pénzügyminisztérium és a magyar Eximank Luandában azt a finanszírozási megállapodást, amivel teljesült Angola belügyminisztériuma és a magyar biztonsági dokumentum előállító ANY között korábban létrejött szerződés hatálybalépési feltétele – írta akkor a Világgazdaság. A tíz évre szóló útlevélkibocsátó rendszermegoldás szállítását célzó megállapodás keretösszege 130 millió euró. A rendszer tartalmazza a biometrikus adatfelvételező állomások kiépítését, az útlevél tervezését és gyártását, valamint a helyi megszemélyesítő rendszer felállítását, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat.
Elitmagot Afrikának!
A közép-ázsiai országok után Angolában is keresettek lettek a magyar vetőmagok és a szakértelem is, beleértve a szabályozással kapcsolatos tudást – mondta a Világgazdaságnak Sándorfy András, a martonvásári Elitmag Kft. ügyvezetője ez év március elején.
Angolában óriási agrárpotenciál van, és ugyan a klíma, valamint a termőtalaj más, mint itthon, de a kihívás ugyanaz, jelesül az élelmiszer-önrendelkezés megvalósítása. Ott sem csak vetőmagról van szó, hanem például az állattenyésztők is visznek ki genetikai alapanyagot, illetve technológiai fejlesztésekben is részt vesznek magyar cégek.
Digitális cenzúra a válság közepén.
