A külgazdasági és külügyminiszter angolai kollégáját, Téte Antóniót fogadta Budapesten. Az európai parlamenti és önkormányzati választás hajrájában az elengedhetetlen migrációs veszély témáján kívül – nem véletlenül – a vízügyi üzleti lehetőségekről is beszélt. A minisztérium közleménye szerint kiemelte, hogy Afrika lakossága a következő húsz évben 750 millió fővel fog nőni, ennyi embernek kell munkahelyet, oktatás, egészségügyi ellátást, tiszta ivóvizet biztosítani. Ezért átfogó afrikai fejlesztési stratégiára lenne szükség az Európai Unió részéről, a kormány pedig a júliusban kezdődő soros magyar elnökség alatt készen áll ezt előmozdítani.
Fotó: wikipedia
„Június 18-án miniszter úrral ketten fogjuk elnökölni Angolában az Európai Unió és a Dél-afrikai Fejlesztési Közösség együttes miniszteri tanácsülését" – ismertette Szijjártó Péter.
„Minden évben ötven ösztöndíjat adunk az angolai diákoknak, s idén is több mint 870-en jelentkeztek, ami jó hír" – tudatta, miután aláírták az ösztöndíj-program meghosszabbításáról a megállapodást.
Az angolai külügyminiszter, Téte António több, az országában már jelen is lévő vagy ottani piacra lépésre készülő magyar vállalat vezetőjével is találkozott hétfőn.
Fotó: Mark Zuidgeest
Mi az SADC, az Afrika déli országait tömörítő fejlesztési szervezet?
A Dél-afrikai Fejlesztési Közösség (SADC) egy 16 tagállamból álló regionális gazdasági közösség; Angola, Botswana, Comore-szigetek, Kongói Demokratikus Köztársaság, Eswatini, Lesotho, Madagaszkár, Malawi, Mauritius, Mozambik, Namíbia, Seychelle-szigetek, Dél-Afrika, Tanzániai Egyesült Köztársaság, Zambia és Zimbabwe. Az SADC küldetése - a szervezet honlapja szerint - a fenntartható és méltányos gazdasági növekedés és a társadalmi-gazdasági fejlődés előmozdítása hatékony, produktív rendszerek, mélyebb együttműködés és integráció, jó kormányzás, valamint tartós béke és biztonság révén; hogy a régió versenyképes és hatékony szereplője legyen a nemzetközi kapcsolatoknak és a világgazdaságnak.
Az SADC elődje a Dél-afrikai Fejlesztési Koordinációs Konferencia (SADCC) volt, amelyet 1980-ban hoztak létre Lusakában, Zambiában. Ezt alakították át a jelenlegi szervezetté 1992-ben, és a a namíbiai Windhoekben 2001. március 9-én tartott rendkívüli csúcstalálkozón elfogadták a SADC-szerződés módosítását, amellyel intézményi reformot hajtottak végre.
A SADC nemrég, 2024. május 30-án az angolai fővárosban, Luandában tartotta az energia- és vízügyi miniszteri bizottságainak együttes ülését. Diamantino Pedro Azevedo, az Angolai Köztársaság ásványkincs-, olaj- és gázügyi minisztere, valamint az SADC energia- és vízügyi miniszteri vegyes bizottságának elnöke kijelentette, hogy
a SADC-régió kihívásokkal néz szembe az El Niño okozta szárazság és árvizek miatt. Ezzel kapcsolatban a miniszter néhány intézkedést is javasolt, például a vízgazdálkodási stratégiák javítását, beleértve a vízmegőrzést, a hatékony öntözési gyakorlatokat és a vízi infrastruktúrába való beruházást.
A magyar vízipar már jelen van Afrikában
A magyar vízipari vállalatok szövetségbe tömörültek, hogy együttes fellépéssel és közös márkaépítéssel hatékonyabban vehessenek részt a nemzetközi versenyben. Afrikai vonatkozásban jelentős sikerként értékelhetjük, hogy
Kovács Károlyt, a Hungarian Water Partnership (HWP) elnökét kétéves mandátummal az Afrikai Víz-és Szennyvízszövetség (AfWASA) Stratégiai Bizottságának tagjává választották idén áprilisban.
Úgy tűnik, hogy sikeresen lobbiztak, hiszen a HWP tagcégek által Afrikában már sikeresen megvalósított ivóvíz- és szennyvíztisztítási projektekre alapozva az afrikai és az európai vízügyi szakmai szervezetek közötti együttműködés az ENSZ 2023-as vízügyi konferenciáján kezdődött - írja a szakmai szervezet honlapján.
A szövetség májusban a Müncheni International Fair Trade Association (IFAT) kiállításon is bemutatkozott, mint arról a Világgazdaság is beszámolt.
Forintos Róbert, a HWP egyik alapítója és társelnöke elmondta, hogy az ENSZ-ajánlással rendelkező, könnyen telepíthető, egyszerűen üzemeltethető, Puraid nevű mobil víztisztítási technológia alkalmazásával nincs szükség csővezeték építésére. E megoldással a fejlett világban tapasztalt, egy főre jutó 500-2500 eurós költség helyett 25 euró fejenkénti ráfordítással nyújtanak a magyar szakemberek biztonságos vízszolgáltatást, az egy főre jutó üzemeltetési költség pedig – szemben a szokásos 35–70 euróval – 5 euró alatti.
Kovács Károly, a HWP másik alapítója és elnöke rámutatott arra, hogy az ENSZ által is elismert és ajánlott Septopure szennyvíztisztító technológia használatával, évi 5-6 milliárd dolláros fejlesztéssel Afrika nagy részének szennyvíz-tisztítását meg lehetne oldani. Mindkét megoldás Ghánában már bizonyított.
Orbán Viktor már majdnem eljutott Angolába
A magyar kormányfő 2019. március 26-án utazott volna az afrikai országba, a látogatás azonban az utolsó pillanatban meghiúsult, miután Luanda visszavonta a meghívást, Orbán így a közel hárommilliós politikai, gazdasági központ helyett csak a 113 ezer fős Zöld-foki Köztársaság fővárosába, Praiaba ment. Az angolai utat a spanyol és portugál versenytársak fúrták meg - értesült róla a következő évben az akkor még nem kormánypárti Index.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) „időpontegyeztetési problémákkal” indokolta az út meghiúsulását, a portugál Espresso hírportál azonban diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta: João Lourenço angolai elnöknek azért nem volt ínyére a találkozó, mert Orbán Viktort Európa leginkább idegengyűlölő és szélsőjobboldali vezetőjének tartja.
Az Index információi szerint magyar termékekért cserébe jelentős mezőgazdasági területek koncessziós megművelését adta volna át az angolai kormány. A termőföldeket magyar szakemberek felügyeletével művelték volna, majd a termés egy részét az afrikai piacon, a déligyümölcsöket pedig Magyarországon értékesítették volna. A találkozón már csak a pontos összegben kellett volna megállapodnia a két vezetőnek. Körülbelül 30-40 millió euró értékű magyar exportról indult volna a tárgyalás.
Hazánk 2018-ban, a déli nyitás keretein belül nyitotta meg nagykövetségét Angolában.
Magyar cég nyomja az útlevelet
Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2023. május 31-én írta alá az angolai pénzügyminisztérium és a magyar Eximank Luandában azt a finanszírozási megállapodást, amivel teljesült Angola belügyminisztériuma és a magyar biztonsági dokumentum előállító ANY között korábban létrejött szerződés hatálybalépési feltétele – írta akkor a Világgazdaság. A tíz évre szóló útlevélkibocsátó rendszermegoldás szállítását célzó megállapodás keretösszege 130 millió euró. A rendszer tartalmazza a biometrikus adatfelvételező állomások kiépítését, az útlevél tervezését és gyártását, valamint a helyi megszemélyesítő rendszer felállítását, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokat.
Elitmagot Afrikának!
A közép-ázsiai országok után Angolában is keresettek lettek a magyar vetőmagok és a szakértelem is, beleértve a szabályozással kapcsolatos tudást – mondta a Világgazdaságnak Sándorfy András, a martonvásári Elitmag Kft. ügyvezetője ez év március elején.
Angolában óriási agrárpotenciál van, és ugyan a klíma, valamint a termőtalaj más, mint itthon, de a kihívás ugyanaz, jelesül az élelmiszer-önrendelkezés megvalósítása. Ott sem csak vetőmagról van szó, hanem például az állattenyésztők is visznek ki genetikai alapanyagot, illetve technológiai fejlesztésekben is részt vesznek magyar cégek.
Szudániai, ukrán és tanzániai vendége is volt. 
