Keletnémet munkások 1961-ben. (Német Szövetségi Archívum, Wikimedia Commons) |
A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és –szabályozásért felelős államtitkára, Lepsényi István elmondása szerint az egyik legfontosabb befektetőihangulat-index a tavalyi 18 pontról 20-ra nőtt idén, ami optimizmusra ad okot. Az index tükrözi a cégek véleményét a gazdaság és a vállalat helyzetéről, valamint a várható árbevétel-növekedésről és a várakozásaikról.
A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) elnöke, Dale A. Martin ennek kapcsán elmondta, hogy a makrogazdasági folyamatok ugyan jó irányba haladnak, azonban a felmérésben meglepő volt, hogy a munkaerőhiány mekkora mértékben kezd korlátozó tényezőjévé válni a gazdasági fejlődésnek. Hozzátette: Magyarország relatív megítélése nem változott a nemzetközi összehasonlításban, továbbra is kilencedikek vagyunk a régió 20 országából.
Nagyon hiányoznak az emberek
Martin úgy véli: jelenleg tágul a rés a munkavállalók képzettsége és a vállalati igények között, ami közép és hosszú távon csökkentheti a cégek versenyképességét. Ebben a magyar kormány is egyetért, Lepsényi szerint Magyarország már nem az olcsó és korlátlan munkaerő országa. A fejlődés érdekében így sok német példát másoltunk, például a duális szakképzést és a digitális tudásra helyezett hangsúlyeltolódást is. Pozitívum ugyanakkor, hogy mindezek ellenére a német vállalatok szeretnek nálunk működni. Németország egyébként az egyik első számú partnerünk, a külkereskedelmi forgalom 27 százalékát velük bonyolítjuk, ez tavaly 3,3 százalékos növekedést jelentett.
A munkaerőhiányra a megoldást elsősorban a fiatalok jelentenék, legalábbis őket látnák legszívesebben a cégek, belőlük azonban nincs elég. Az egyéb tartalékokról itt írtunk a Privátbankár.hu-n. >>> |
Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs osztályvezetője elmondta, a kamara idén Magyarországon 3,5 százalékos GDP növekedéssel számol, ezt alátámasztja a hangulatindex eredménye is. Az osztályvezető szerint a munkaerőhiányt főleg a feldolgozóiparban, az exportra termelő, nagyobb cégeknél jelezték jelentős problémaként. Ráadásul minden harmadik cégnél fennakadásokat okoz a munkaerőhiány, 15-16 százalékuk pedig már nem tud további rendeléseket sem felvenni emiatt. Mivel az exportcégeknél átlagosnál nagyobb volt a beruházási hajlam, a munkaerőhiány miatt ez elveszhet a jövőben, fűzte hozzá Wölfer.