Az EU elhagyásáról szóló brit népszavazás után a német kormány a károk enyhítésére törekszik – írja a Handelsblatt. Idézik Angela Merkelt, aki jövő hétfőre máris összehívta az EU legfontosabb vezetőit, és kedden a német parlament tárgyalja majd az ügyet.
Wolfgang Schäuble (CDU) szövetségi pénzügyminiszter tárcája állítólag már felkészült erre az eshetőségre, erről a Handelsblatt megszerzett egy dokumentumot is. A „Német stratégia a Brexittel kapcsolatban” nevű írást vészforgatókönynek nevezi a lap, amely most előkerült a fiókból, és a Nagy-Britanniával kapcsolatos német tárgyalási stratégiát részletezi.
Az EU-val egyetértésben konstruktív tárgyalási feltételeket kínálnak Nagy-Britanniának, de kemény tárgyalásokra készülnek. Így lehet ez a különböző, EU-val kapcsolatos fizetési kötelezettségek vagy az EIB beruházási bankból való kilépés kapcsán. Az EU-s jog szerint két évi átmeneti időszak után lehet kilépni a szervezetből.
Az átmeneti időszaktól azt remélik, hogy a kiválás ezáltal rendezett lesz. Ezután egy társult státuszt alakítanának ki Nagy-Britannia és az EU között. Ám nem akarnak túl nagy engedményeket tenni Londonnak, nem akarják az EU belső piacához való hozzáférést automatikusan biztosítani. Ha Nagy-Britannia az EU belső piacának előnyeit élvezheti anélkül, hogy tag lenne, akkor könnyen követőkre találhat. El akarják kerülni, hogy mások számára a példa vonzó legyen.
A Szövetségi Kormány ilyen, követői tendenciákat, hajlamot vél felfedezni Franciaországban, Finnországban, Ausztriában, Hollandiában és Magyarországon. A követési hajlam azonban nagymértékben attól függ majd, hogyan bánnak a britekkel.
A másik oldalról Schäuble és szakemberei attól is tartanak, hogy mások pedig még szorosabbra akarják majd fűzni az EU-n belüli kötelékeket, Franciaországot és Olaszországot említik. Ilyen kötelék lehet egy közös Eurózónás költségvetés kialakítása vagy egy közös bankbetét-biztosítás. Ez azonban a nettó pénzbefizető országoknál erős ellenállásra találhat, ezért a németek sem tartják jó megoldásnak. Az EU-val szembeni szkepszist, a szélsőségeseket is felerősítheti egy ilyen folyamat.
Nagy-Britanniával a harmadik legnagyobb befizető ország távozik, így attól tartanak, a Brexit amúgy is drága lesz Németország számára. A német hozzájárulás ezáltal három milliárd euróval nőhet évente. Arra viszont nem számítanak, hogy a Brexit miatt akkora gazdasági visszaesés lenne, hogy költségvetési pénzekből kellene közbelépni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
