Ahogy arról mi is beszámoltunk, a Pénzügyminisztérium a napokban közzétette a 2021-es költségvetés tervezési köriratát, vagyis javában dolgoznak az illetékesek a következő évi büdzsén. Éppen ezért kíváncsiak lettünk arra, hogy a kormány mekkora GDP-vel, inflációval, államháztartási hiánnyal, államadóssággal és forintárfolyammal számol 2020-ra és 2021-re. Konkrét adatokat ugyan nem árul el a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, a válaszának mégis volt érdekes pontja. Gulyás Gergely rögzítette:
"A pénzügyminiszter május 19-én nyújtja be a költségvetést, abban mindezekre meglesz a válasz. Éppen a jelenlegi helyzetben nagyon fontos az addig hátralévő három hét. A költségvetés tervezésében most nyilvánvalóan több a kockázat, mint az olyan években, amikor a gazdaság fejlődését nem befolyásolja egy válsághelyzet."
Mindez azért érdekes, mert a jövő évi mellett a 2020-as makrogazdasági számokra is rákérdeztünk, de ezekre sem kívánt becslést adni a miniszter. Pedig elvileg 2020-ra már van egy hivatalos 2,7 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányterv, illetve egy 3 százalékos recessziós GDP-szám. Ezek a járvány magyarországi megjelenése után, a gazdaságvédelmi akcióterv bejelentésének idején kerültek nyilvánosságra. Előbbit maga Orbán Viktor közölte, utóbbit pedig Varga Mihály, pénzügyminiszter.
Az viszont, hogy Gulyás Gergely ezekre sem kívánt becslést adni, azt jelezheti, hogy még ezeket a várakozásokat is felülvizsgálhatja a kormány a járványügyi helyzet és a beérkező gazdasági információk ismeretében. A hazai és nemzetközi szervezetek prognózisai egyébként egész széles skálán mozognak. Mint ismert, a Magyar Nemzeti Bank az idei évre is elképzelhetőnek tart egy 2-3 százalék közötti növekedést, Orbán Viktor nemrégiben úgy fogalmazott, bízik egy nulla körüli értékben. Az IMF Varga Mihályhoz hasonlóan 3 százalékos visszaesést valószínűsített nemrég, az Euler Hermes hitelbiztosító szerint pedig nem megfelelő kormányzati gazdaságélénkítő intézkedések esetén a recesszió mértéke akár 7 százalékos is lehet.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
