Líbia új, egységes kormányának miniszterelnöke, Fayez Seraj a Reuters szerint komoly segítséget vár, elsősorban katonai kiképzésben, de tulajdonképpen leginkább a NATO katonai erejére lenne szüksége ahhoz, hogy elbírjon az Iszlám Állam ott működő terroristáival, és minden más olyan csoporttal, akik zavart keltenek és főleg az embercsempészek hálózatával.
Jóváhagyásra várnak
Németország és Franciaország fél egyedül lépni (előbbit még mindig a 2. világháborús múlt rettenti vissza az önálló katonai akcióktól, utóbbi a 2011-es ügyetlenkedés miatt berzenkedik), és azt várják, hogy az ENSZ lépjen. Nyugati ENSZ diplomaták viszont azt mondják, Oroszország hozzájárulása nélkül nem lépnek, egyrészt mert túl feszült az orosz-NATO viszony, másrészt mert Oroszország gyakran emlegeti a 2011-es beavatkozást, mint rossz példát. A németek szerint az EU-nak a NATO-t kéne bevonnia.
Mindenki másra mutogat
Persze lehet 2011-en merengeni, de a világ nem tehette meg, hogy Kadhafi diktátor leverje a forradalmat és megtorlásként népirtásba kezdjen, hisz addig is nap, mint nap bűncselekményeket követett el népe ellen. Más kérdés, hogy a káoszba süllyedt országban békefenntartást kellett volna szervezni, és tulajdonképpen most is ehhez hasonló a feladat, hiába húzódozik mindenki, és az sem vezet sehová, hogy mindenki mástól várja a segítséget.
Nemzetközi jog
A konkrét feladat azt jelenti, hogy egyrészt nyílt vizeken kell adott esetben katonai akciókba kezdeni (lefegyverezni az embercsempészeket stb.), és ugyanezt a líbiai vizeken is meg kell tenni. Ez pedig nemzetközi jogi kérdéseket vet fel, és a németek azért szeretnék az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyását az akcióhoz, hogy senki ne vádolja őket a nemzetközi jog megsértésével, és főleg ne emlegessék Hitlert és birodalmát (van, aki könnyen megteszi, mint a Sziriza a görög válságban, vagy most a brit EU kilépésért kampányolók).
Amit Európa tehet
Az intézkedés persze Európának a legfontosabb, hisz a menekültek áradata a kontinensre zúdul. Amerika már nehezebben mozdul, így az ENSZ és a NATO keretein belül sem nagyon szorgalmazza az ügyet. Amerika hangoztatja is, hogy Európának többet kéne tennie a saját környezetében, egy EU tisztviselő szerint Washington azt mondja, hogy Európa déli határa nem a Földközi-tenger, hanem a Szahara, legalábbis biztonságpolitikai értelemben.
Mindeközben az EU már indított egy haditengerészeti műveletet a Földközi-tengeren, ennek keretében elfogtak 80 embercsempészt, és elsüllyesztették 200 hajójukat. A művelet a nyílt vizeken zajlik, de sokkal nagyobb erők bevonására lenne szükség, és nem elég a tengeren intézkedni, miközben a csempészhálózatokat Líbiában szervezik az ottani politikai vákuumot kihasználva illetve a kormány korlátozott rendfenntartó hatalmával visszaélve.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
