Újabb kétnapos csúcstalálkozóra gyűltek ma össze az uniós tagállamok és az EU vezetői Brüsszelben. Ez már a második csúcs idén: az első, rendkívüli találkozót február elején tartották, amelyen akkor Volodimir Zelenszkij személyesen is részt vett – az ukrán elnök ezúttal virtuálisan csatlakozik az eseményhez.
Egymillió lőszer
A csúcs egyik fő témája – a versenyképesség fokozása, az energiaügyek és a migráció mellett – most is az orosz-ukrán háború lesz. Az Európai Tanács előzetes tájékoztatása szerint ezen belül napirenden lesz az EU által Ukrajnának nyújtott további támogatás, az elkövetők elszámoltatása, az Oroszországra gyakorolt kollektív nyomás fokozása, a befagyasztott eszközök felhasználása Ukrajna újjáépítésére, Ukrajna katonai és védelmi igényeinek támogatása, valamint a globális élelmezésbiztonság.
A Tanács emlékeztetett arra, hogy az orosz invázió kezdete, 2022. február 24-e óta az EU tagállamai 67 milliárd euróval támogatták Ukrajnát, és „példa nélkül álló korlátozó intézkedéseket” – tíz szankciós csomagot – fogadtak el Oroszországgal szemben. Kiemelik, hogy az EU „egységes az Ukrajnával vállalt szolidaritásban”, valamint „mindaddig támogatni fogja az országot, amíg erre szükség van.”
A csúcson a tagállami vezetők áldásukat adhatják majd arra a tervre, hogy közösen vásároljanak lőszert Ukrajnának, valamint saját, tagállami készleteikből is adományozzanak neki.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke meghívólevelében azt írta, hogy egy éven belül összesen 1 millió darab lőszerrel szeretnék ellátni Ukrajnát saját finanszírozásból.
Ennek érdekében intézkedéseket terveznek hozni az európai védelmi ipar gyártási kapacitásának növelésére is.
Magyar nem és nem
Szijjártó Péter hétfőn Brüsszelben világossá tette, hogy Magyarország nem kíván részt venni a közös lőszervásárlásban, és saját lőszerkészleteiből sem ad Ukrajnának. Ugyanakkor nem akadályozza az ilyen típusú segítségnyújtásban a tagállamokat, és „a konstruktív tartózkodás” intézményét alkalmazza. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a két terv egy-egymilliárd euró értékű támogatásról szól.
Mint mondta, azt kérik, hogy a Magyarországra jutó hozzájárulásokat - mintegy 10-10 millió eurót – a Nyugat-Balkán stabilitásának támogatására és a migrációs nyomás csökkentésére fordítsa Brüsszel.
Mindezt azzal indokolta, hogy „Magyarország nem szállít fegyvert ebbe a háborúba, s nem is fogunk fegyvert szállítani, mi békét akarunk.”
Gulyás Gergely ezzel összefüggésben a mai Kormányinfón kijelentette: a közös beszerzés keretében vásárolt lőszereket csak a Magyar Honvédség fogja felhasználni, külföldre nem küldenek élet kioltására alkalmas eszközöket.
Ezzel összhangban Orbán Viktor a csúcstalálkozót előkészítő videókonferencián, amelyen Charles Michellel, valamint a görög, a szlovén, a szlovák és a lett miniszterelnökkel közösen vett részt, azt mondta:
Magyarország továbbra is az azonnali tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza.
Hozzátette: az uniós tárgyalásokon mindig fel kell hívni a kijevi vezetés figyelmét arra, hogy az EU-tagságra pályázó Ukrajna nem hagyhatja figyelmen kívül a területén élő kisebbségek, így a magyarok jogait.
Elemzők szerint ugyanakkor az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdése valószínűleg újabb területi veszteségeket jelentene Ukrajna számára, a jelenlegi frontvonalakat figyelembe véve.
„A tűzszünetnek jelenleg semmi realitása. Ukrán oldalon azt látjuk, hogy a Nyugat kitart mellettük és minden segítséget megad, tehát ebből a szempontból nincs szükségük tűzszünetre. (…) Az oroszok azt remélik, hogy beveszik a Donbász-medencét és így kedvező tárgyalási pozícióba kerülnek” - mondta lapunknak Bendarzsevszkij Anton nemrég.
A posztszovjet térség szakértője szerint a legfontosabb kérdést a most zajló háborúban megszerzett területek jelentik. Ezekről Oroszország szerintem nem fog kivonulni, mert az vereséget jelentene számára, az ukránok pedig nem fognak belenyugodni az elvesztésükbe. Jelenleg mindegyik fél katonailag próbál eredményeket elérni.
Már Brüsszelben van a fegyverlobbi
Visszatérve a közös lőszerbeszerzésre, a megállapodáshoz eddig 17 uniós ország (Ausztria, Belgium, Horvátország, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Luxemburg, Málta, Németország, Portugália, Románia, Szlovákia, Svédország), valamint Norvégia csatlakozott.
Mellettük például Lengyelország már jelezte, hogy folyamatban van a megállapodás jóváhagyásával összefüggő eljárás, és csatlakozni fog a megállapodáshoz.
A fegyvergyártók – tengeren innen és túl – mindenesetre azonnal kiszagolták az üzleti lehetőséget: a brüsszeli Politico információi szerint már nagy erőkkel kopogtatnak az uniós biztosok és jogalkotók ajtaján, és a lobbizásra szakosodott cégek is Brüsszelbe küldik katonai szakértőiket.
Patthelyzet Dél-Koreában. 
