Oroszország háborúja Ukrajna ellen, EU-támogatás Ukrajnának, gazdaság, migráció – a hivatalos napirend szerint ezek a témák szerepelnek az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács ma kezdődött, kétnapos rendkívüli csúcsértekezletén Brüsszelben.
Ukrajna és migráció
A tanácsi dokumentum kiemeli, hogy az EU és tagállamai eddig már 50 milliárd euró értékű segítséget adtak Ukrajnának, és továbbra is egységesen támogatják. Emlékeztet arra is, hogy tavaly az EU tagjelölt státuszt adott az országnak, múlt héten pedig sor került a 24. EU-Ukrajna csúcsra is.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke meghívólevelében az alábbi kérdések megvitatását javasolta: „Ukrajna igazságos békét célzó kezdeményezése, amely Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának teljes körű tiszteletben tartásán alapul, Oroszország befagyasztott és immobilizált vagyoni eszközeinek lehetséges felhasználása, valamint az elszámoltathatóság.”
A migrációt tekintve a csúcs „az EU külső határainak hatékony védelmére” és ”a határokon kívüli intézkedések fokozására”, ezen belül „a visszaküldés és a visszafogadás javítására” és „az emberkereskedelem és az embercsempészés elleni küzdelemre” fókuszál.
Charles Michel szerint a migráció ma ez egyik legnagyobb kihívása az EU-nak, az illegális határátlépések száma növekszik, amire „fenntartható, felelős és humánus megoldást” kell találni.
Ennyi derül ki tehát a hivatalos dokumentumokból. De miért speciális a mostani csúcs, és várhatók-e konkrét döntések?
Zelenszkij, a díszvendég
A csúcs fő különlegességét Volodimir Zelenszkij látogatása adja. Az ukrán elnököt a héten Londonban Rishi Sunak brit miniszterelnök és III. Károly király, Párizsban pedig Emmanuel Macron francia elnök már fogadta Olaf Scholz német kancellár társaságában. Zelenszkij ma pedig Brüsszelben folytatta európai körútját.
„Erős jelzés, hogy ott lesz a csúcson. A szolidaritás jele. Az ukránok az európai család tagjai” – mondta a német kancellár szerda éjjel.
Jelzésértékű az is, hogy az ukrán elnököt többek között Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel köszöntötte Brüsszelbe érkezésekor.
„Isten hozta Brüsszelben, kedves Zelenszkij, az európai család szívében, ahová Ukrajna tartozik,” írta Ursula von der Leyen Twitter üzenetében.
Zelenszkij ma délelőtt felszólalt az Európai Parlament brüsszeli üléstermében is, az uniós vezetők és több száz uniós képviselő előtt. Elsősorban azt hangsúlyozta, hogy mennyi minden köti össze Ukrajnát és az EU-t – közös értékek, történelem –, a jogállamiságra, értékek sokszínűségére és igazságosságra épülő európai élet pedig „a hazavezető utat” jelenti szerinte Ukrajna számára.
„Ukrajna az Európai Unió tagja lesz”, jelentette ki.
Jelezte azt is, hogy a nap folyamán köszönetet fog mondani az európai állam- és kormányfőknek az Ukrajnának nyújtott segítségért.
Bár katonailag Kijev legnagyobb támogatója az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, az uniós országok is sok milliárd euró értékű katonai és egyéb támogatást nyújtanak neki – legutóbb például német Leopard harckocsik szállításáról döntött több uniós ország. Néhány európai állam (például Hollandia) pedig nem zárkózik el attól sem, hogy a jövőben esetleg vadászgépeket küldjön Kijevnek. (Németország ugyanakkor kizárta ezt a lehetőséget.)
Feszült viszony
Az EU-csúcs keretében elvileg lehetőség nyílna egy találkozóra az ukrán elnök és Orbán Viktor miniszterelnök között is. Az erre vonatkozó kérdésre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón azt mondta: biztonsági okokból nem tudható, hogy lesz-e köztük kétoldalú találkozó.
Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij viszonya köztudottan feszült, mivel a magyar kormány általában tartózkodik Moszkva kritizálásától, továbbra sem mond le az orosz energiahordozókról, nem szállít fegyvereket Ukrajnának, valamint szóvá teszi Kijevnek az ukrajnai magyar kisebbség hátrányos megkülönböztetését.
A magyar kormányfő ma reggeli Twitter-üzenetében mindenesetre azt írta, hogy Magyarország folytatja a humanitárius és pénzügyi segítségnyújtást Ukrajnának, valamint támogatja az azonnali tűzszünetet az emberéletek megóvása érdekében (ez ugyanakkor újabb területi veszteségeket jelentene Ukrajnának a jelenlegi frontvonalakat figyelembe véve).
A feszült viszonyra utal az is, hogy – a Euronews felvétele szerint – a magyar miniszterelnök nem tapsolta meg Zelenszkijt az uniós vezetők csoportképéhez érkezésekor.
Az ukrán elnök tavaly márciusban azt üzente a magyar miniszterelnöknek, hogy döntse el, kivel van. Igaz, júniusban telefonon felhívta Orbán Viktort, és már enyhébb hangnemet ütött meg: megköszönte neki Ukrajna szuverenitásának és EU-tagjelölti státuszának támogatását, valamint az ukrán menekültek befogadását, és egyúttal meghívta Ukrajnába a magyar kormányfőt.
Visszatérve az EU-csúcsra, a Politico szerint Zelenszkij látogatása „beárnyékolta” a migráció kérdését, amely jegyében eredetileg összehívták a csúcsot.
Mvel az EU-ba illegálisan érkező menedékkérők száma 2016 óta nem látott szintre ugrott idén, a mai találkozó előtt nyolc ország (Dánia, Litvánia, Lettország, Észtország, Szlovákia, Görögország, Málta, Ausztria) közös levélben követelte a közösség menekültügyi rendszerének radikális reformját, és az eddiginél keményebb fellépést kért az „irreguláris migrációval” szemben. Szerintük szigorítani kell a határok védelmét, és könnyebbé kell tenni a visszatoloncolásokat a származó országokba. Azok hiánya ugyanis vonzza az illegális migrációt.
Sajtóhírek szerint ugyanakkor a mostani csúcson nem várható konkrét előrelépés ebben az ügyben.
Frissítés:
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke délután azt tudatta az MTI-vel, hogy Orbán Viktor külön találkozón vett részt Brüsszelben Volodimir Zelenszkijjel a görög, a horvát, a szlovén miniszterelnök, az osztrák kancellár valamint a bolgár és a ciprusi államfő társaságában. További részleteket egyelőre nem közölt.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
