A keddi esetben talán az a legmeglepőbb, hogy megtörténhetett, ehhez képest a feleségét visszaszerezni próbáló mentálisan instabil professzor semmiség. A témáról itt olvashatnak bővebben! >>>
Official sources at EGYPTAIR declared the release of all the hostages and the arrest of the hijacker. #EgyptAir
— EGYPTAIR (@EGYPTAIR) 2016. március 29.
Az 1931-es legelső, egyébként Peruban történt gépeltérítés óta 1067 hasonló eset történt. Ez a bűncselekmény a hatvanas, hetvenes években élte a fénykorát, például 1971-ben volt a legendássá vált eset is, mikor a máig azonosítatlan, csak D.B. Cooper néven ismert elkövető kiugrott az eltérített gépből ejtőernyőjével és a megszerzett 200 ezer dollárral - írja az Economist.
A terrorszervezetekre reagáltak?
A reptéri és repülőbiztonságot lényegesen fejleszteni viszont csak akkor kezdték el, mikor az iszlamista szervezetek is egyre több gépet eltérítettek. Az 1970-es évek elején Amerikában elkezdtek fémdetektorozni és röntgenezni az utasok csomagjait. 1969-ben még 86 gépeltérítés volt világszerte, harminc évvel később ez a szám 13-ra esett.
Bár ezek az ellenőrzések javítottak a helyzeten, még nem oldották meg. Magyarországon már csak az ország mérete miatt se nagyon vannak belföldi repülőjáratok, de egy akkora területen, mint az Egyesült Államoké, nem lehetne boldogulni nélkülük. Szeptember 11-e előtt Amerikában a belföldi járatok ellenőrzése lényegesen lazább volt, mint a nemzetközieké, ráadásul a reptéri biztonsági intézkedéseket is kétfelé osztották, az utasok és a csomagok ellenőrzéséért a légitársaságok voltak a felelősek.
Ezt a feladatot jellemzően kiadták alvállalkozóknak, akik sokszor rosszul fizetett és hozzá nem értő embereket foglalkoztattak. Európában kicsit jobb volt a helyzet, például Hollandiában 40 órás osztálytermi és két hónapos gyakorlati oktatás után dolgozhattak csak a reptereken.
A 9/11-es terrortámadások óta azonban nehéz dolga van annak, aki gépet akar eltéríteni, egyrészt sokkal szigorúbbak lettek a biztonsági intézkedések, másrészt a repülőgépek személyzetét is máshogy képzik ki: míg a géprablások fénykorában együttműködésre utasították őket, szeptember 11-e óta már tudja a világ, hogy a fegyveresek nem mindig akarnak egyezkedni a hatóságokkal.
A belső fenyegetés
Az új biztonsági intézkedések, köztük a pilótafülke belülről lezárható ajtaja több gondot is okoztak a közelmúltban. 2014-ben egy etiópiai másodpilóta repülőgépestől szeretett volna menedéket kérni Svájcban, leszállás után letartóztatták, a Boeing 767-esről pedig minden utas épségben távozott.
Tavaly óriási botrányt kavart a Germanwings 9525-ös járatának katasztrófája, ahol a súlyos mentális zavarokkal küzdő Andreas Lubitz másodpilóta kizárta a fülkéből Patrick Sondenheime kapitányt, majd szándékosan a francia Alpok hegyeibe vezette a gépet, megölve ezzel 149 embert és saját magát.
Alapvetően az látszik, hogy a külső gépeltérítők dolgát nagyon megnehezítik a személyre fókuszáló biztonsági intézkedések, és sokkal inkább a belső segítséggel dolgozó merénylőktől kell tartani. A repterek biztonságával kapcsolatban felmerülő problémákról itt írtunk bővebben! >>>
Megkapta az engedélyt a Mol. 
