Alig tíz napja, február másodikán okozott óriási botrányt a szomáliai Daallo Airlines repülőjének esete, amelyen 15 perccel a felszállás után robbantott Abdullahi Abdisalam Borleh.
A szerkezet szerencsére csak egy kisebb lyukat ütött a jobb szárny felett (az Al-Kaida „kézikönyve” szerint itt lehet a leghatásosabban robbantani), a hirtelen légnyomásváltozás kiszívta a valószínűsített terroristát, aki így az egyedüli áldozata lett a merényletkísérletnek. A 159-es járat utasainak óriási szerencséje volt, mivel ha a robbanás utazómagasságban történik, egészen biztosan meghal mindenki a felszínen - írja az Economist.
|
| Jól látszik a lyuk a 159-es járat oldalán. (Fotó: EPA/GOOBJOOG NEWS) |
A Metrojet 9268-as járata már nem volt ilyen szerencsés, a 224 ember életét követelő robbantás húsz perccel felszállás után történt, a Sínai-félsziget felett, a merényletért az Iszlám Állam egy lokális szervezete vállalta a felelősséget. A szomáliai esetben pedig minden bizonnyal a felelős az Afrika szarvának nevezett területen aktív Shabab lesz.
A belső segítség ellen nehéz védekezni
A nyilvánvaló párhuzamok mellett még egy hátborzongató hasonlóság van a két esemény közt: a repterek személyzete jó eséllyel közreműködött az akciókban. Bár az egyiptomi hatóságok még mindig tagadják, hogy az orosz repülőgép terrortámadás áldozata lett, a Reuters januárban azt írta, hogy valószínűleg az egyiptomi nemzeti légitársaság (EgyptAir) egy mérnöke helyezte el a robbanószerkezetet az ülés alatt.
|
| A Metrojet gép roncsa. (Fotó: EPA/STR) |
A szomáliai nyomozás jelenlegi állása szerint pedig egy reptéri dolgozó egy laptopnak látszó tárgyat adott át a később robbantó Borlehnek. Mindkét esetben az látszik, hogy a terroristák belső segítséget kaptak, amely egyértelmű változást mutat a módszerekben is.
Ez szembemegy a szeptember 11-ei terrortámadások óta történt esetekkel is, ahol jellemzően a biztonsági rendszereket próbálták kijátszani.
Kezdjünk el rettegni?
Egyelőre nehéz megmondani, hogy mindez mit jelent a nemzetközi civil légi közlekedés számára. A két merénylet, bármennyire is rémisztő, még nem jelenti, hogy több hasonló eset történik majd. Szomália és a Sínai-félsziget konfliktusövezetek, amelyeket sokan alapból elkerülnek, ráadásul a két érintett légitársaság sem számít különösebben jó nevűnek, a Daallo például hétből kettő csillagot ért el a repülésbiztonsági mutatókon.
Valahol hiba van a rendszerben
Az ominózus 159-es járat pilótája, aki egyébként nem is a Daallo Airlines saját alkalmazottja, hanem a görög Hermessel kötött megállapodás alapján vezette a gépet, dühöngve nyilatkozta az AP-nek, hogy a Mogadishu Reptér biztonsági intézkedései nevetségesek, a leparkolt gépekre gyakorlatilag bármit fel lehet vinni észrevétlenül. Ennek a véleménynek némileg ellent mond az, hogy az ICAO levette a Mogadishut a legveszélyesebb repülőterek listájáról, ráadásul a sharm-el-sejki reptér is könnyedén vette a hatósági ellenőrzéseket.
Úgy tűnik, hogy a hiba nem a repterekben van, hanem sokkal inkább a dolgozókban: 2015-ben az amerikai TSA emberei hetven csomagban elrejtett fegyverből mindössze hármat vettek észre, 2011-ben pedig a British Airways egy alkalmazottját kapták el egy tervezett merénylet miatt. Ami mindenesetre biztos, hogy a repülés sosem volt biztonságosabb, hiába történt több szerencsétlenség és merénylet mostanában.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
