Matolcsy György szerint a 2020-as év csupán ízelítőt ad arról, hogy milyen is lehet a 2020-as évtized. A növekedés.hu-n megjelent írásában a jegybankelnök leszögezi, a 2010-2019 közötti évtizedet megnyertük, ráadásul az elmúlt 100 év legjobb teljesítményével. Szerinte azonban ez nem elegendő az előttünk álló évtized megnyerésére.
Úgy véli, három komoly kihívás áll előttünk, amelyeket, ha megugrunk, akkor folytatódhat a magyar növekedés és felzárkózás.
Az első és legfontosabb a társadalmi együttműködés megőrzése és a politikai stabilitás fenntartása.
Másodszor, hosszútávon fenntartható felzárkózási modellt kell építenünk. A mai magyar gazdasági modell már jelentős mértékben ilyen, de még sok a hiányzó láncszem. Ehhez világos jövőkép kell, ilyen hosszútávú cél lehet például Ausztria fejlettségének elérése. Ugyan erre a következő 10 év nem lesz elegendő, de világos menetrendet adhatna több évtizedre egy ilyen cél.
Hiányzik a világos jövőkép mellett annak megvalósítási stratégiája is, ami akkor jó, ha világos, mozgósító, elérhető és rugalmas. Erre a jegybank elnöke ismételten a versenyképesség erősítését javasolja. Szerinte ha évente egy helyet javítunk az MNB Versenyképességi rangsor magyar helyezésén, akkor a 9. helyre jöhetünk fel 2030-ra.
A harmadik ilyen kihívás az egyensúly és növekedés receptjének feladása. Az elmúlt évtizedben úgy sikerült növekedni, hogy az adósság nem nőtt, és a hiányt is kordában tartották.
Matolcsy György szerint a magyar gazdaságtörténetben példátlan pénzügyi forrásbőség lép fel az EU-ból, az MNB programjai révén, a bankrendszerből, valamint a családi és vállalkozói megtakarításokból. Átmenetileg el lehet engedni a költségvetési hiányt és az államadósságot, de 2022 után kötelező lesz visszafordulni. Úgy látja, a forrásbőség igazi kockázatát azok a költések jelentik, amelyeket nem hangoltak össze versenyképességi fordulattal.
A lépés a feszültség további növekedését jelzi Spanyolország és Izrael között. 
