Jövőre végre elérjük a potenciális növekedési ütemet?
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai szerint a legutóbbi monetáris tanácsi ülés jegyzőkönyvének legkritikusabb sora az, amelyben az MNB arra utal, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő negatív kibocsátási rés "az előrejelzési távlat végéig" bezárulhat.
Az RBS londoni elemzői közölték: az ő olvasatukban az előrejelzési távlat vége 2014 végét jelenti. A ház szakértői szerint ez az első hivatalos utalás az MNB részéről arra, hogy az előrejelzési távlat végéig a magyar gazdaság növekedése a potenciális ütemre gyorsulhat.
Az RBS elemzői szerint ebből következtethetően az MNB azon a véleményen lehet, hogy a magyar gazdaságban 2015-ben pozitív kibocsátási rés alakulhat ki. Ez azonban növelheti a keresleti oldalról érkező inflációs nyomást.
|
Tényleges GDP - potenciális GDP = kibocsátási rés A kibocsátási rés a a tényleges teljesítménynövekedés és a még inflációs kockázat nélkül elérhető, hosszú távra számított növekedési lehetőség különbsége. A pozitív kibocsátási rést a közgazdaságtan általában inflációveszélyesnek tartja, a negatív kibocsátási rés kialakulása - vagyis amikor a valós teljesítménynövekedés elmarad a hosszú távon lehetségestől - ugyanakkor erőteljes dezinflációs tényező. |
Idén már rendben van az adósság, de jövőre valamit mutatnunk kell
A Royal Bank of Scotland londoni elemzői szerint az általuk jósolt jövő évi kamatemelést a lejáró magyar adóssághányad piaci finanszírozási igényei is indokolják. A ház jelenlegi előrejelzése az, hogy az MNB az idén 3,00 százalékig csökkenti alapkamatát, és ezt elősegíti, hogy a szuverén adósságfinanszírozási igény 2013-ra csaknem teljesen biztosított, így a jegybanknak jelenleg nem kell túlságosan aggódnia a hazai állampapírok külföldi keresletének esetleges csökkenése miatt. (Szeptember végére jócskán túlteljesítette egész éves célját az Államadósság Kezelő Központ, vagyis ha a következő három hónapban egyáltalán nem bocsátanának ki kötvényt, akkor is biztosított lenne a finanszírozás - részletek >>)
Ugyanez azonban nem vonatkozik 2014-re, amikor hozzávetőleg 9 milliárd eurónak megfelelő lejáró hazai adósság finanszírozásáról kell gondoskodni, és ennek érdekében Magyarországnak ésszerű pozitív reálhozamot kell kínálnia, nem csupán abszolút értelemben, hanem a környékbeli gazdaságokhoz, például Lengyelországhoz mérve is.
Nagy siker lehet a jegybank programja
A ház emellett azt is jósolja, hogy az MNB gazdaságélénkítő hitelprogramjának jelentős pozitív hatása lesz, és a magyar gazdaság jövő évi növekedési üteme közelebb jár majd a jegybank által várt 2,1 százalékhoz, mint a Nemzetközi Valutaalap legutóbbi előrejelzésében szereplő 1,3 százalékhoz. (A kormány és az IMF számai egyébként sincsenek köszönőviszonyban sem >>)
Ez lehetőséget teremt arra, hogy a magyar gazdaságban érvényesülő kibocsátási rés 2015-ben pozitív tartományba forduljon, ez pedig indokolhatná a jegybanki alapkamat normalizálásának elkezdését már 2014 második felétől - vélekedtek az RBS elemzői.
A választásokra azért nem emel majd kamatot a független jegybank
A cég forgatókönyvet is felvázolt a lehetséges kamatemelési időpontokra. Az RBS szerint az inflációs előrejelzés jövő évi felülvizsgálatai kínálnák a legjobb alkalmat a kamatemelések elkezdésére; ennek alapján március, június, szeptember és december jelenthetné a legalkalmasabb időpontokat. A ház szerint azonban márciusban, egy hónappal a választások előtt az MNB biztosan nem emel, június pedig még túl korai lenne a választások után. E megfontolás alapján az RBS elemzői szeptembert és decembert tekintik valószínűbb időpontoknak az emelési ciklus elkezdésére.
A cég szakértői szerint amint ez a ciklus elkezdődik, az onnantól számított egy vagy két éves távlatban 2,00-3,00 százalékpontos kamatemelésre nyílik lehetőség.
A Tisza képviselői benyújtották a közmédia teljes átalakítására vonatkozó törvényjavaslatukat. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
