|
| Egy ártalmatlan Telemax tűzszerészrobot. Forrás: NMHH |
Önműködő védelmi fegyvereket, például rakétatámadásokat elhárító berendezéseket már régebben alkalmaznak. Most kibontakozott Amerika, Oroszország és Kína versenye az önvezérlésű, „okos” támadó harci eszközök kifejlesztésében, amelyek algoritmusai maguk dönthetnek, mikor és hogyan ölnek, pusztítanak. Amerikai és más szakértők szerint a kérdés kulcsfontosságú: aki ezen a területen fölényben van, győzelemre számíthat egy konfliktusban. Ezért milliárdos költségekkel folynak a kutatások a mesterséges intelligencián (AI) alapuló önműködő, az ellenfelet felismerő és megtámadó, megsemmisítő fegyverrendszerek kifejlesztésén földön, vízen, levegőben.
Az amerikai hadiflotta már több ezer kilométeres úton próbálta ki Sea Hunter (tengeri vadász) nevű, személyzet nélküli hajóját, számolt be a The Atlantic. A 135 tonnás vízi jármű észlelni tudja az óceánokon a tengeralattjárókat, majd fegyvereivel megsemmisíti azokat. A flottánál fejlesztés alatt álló AI-rendszerek lehetővé teszik, hogy robot-hajóik azok mozgása alapján felismerjék, hogy saját vagy ellenséges vízi járművekkel állnak-e szemben. Kísérleteznek személyzet nélküli, kis tengeralattjárókkal is, melyek felderíthetik és felrobbanthatják az aknákat, így nem nagy hajóknak kell végezniük az aknamentesítést. Egyúttal a Boeing cég 43 millió dollárból négy, hajók megtámadására is alkalmas AI-tengeralattjárót épít 2022-ig. A 150 m hosszú járművek több mint 10.000 kilométert tudnak megtenni egy lemerüléssel és képesek lesznek más tengeralattjárók leküzdésére is.
Az AI annál fontosabb, mivel a szakértők attól tartanak: harcok esetén a rádiók zavarása, a kiber-támadások megbéníthatják a kapcsolatot a hajók között, így a robotfegyverek önálló döntéseire lesz szükség. A Rand kutatóintézet idén kiadott tanulmánya arra figyelmeztetett, hogy mindenképpen új utakat kell keresni. Az USA jelenleg nagy repülőgép-hordozóira támaszkodva szálltja katonai erőit konfliktusok helyszínére, főleg a Csendes-óceán térségében. Ezeket az óriás hajókat azonban, rajtuk a rendkívül költséges harci és bombázó gépekkel, könnyen használhatatlanná tehetik a hangsebességnél gyorsabban repülő rakéták, a kiber-támadások, vagy akár távvezérelt csónak-rajokkal való rajtatütés is.
Földön, vízen, levegőben
Keresik az új utakat a többi fegyvernemnél is. A hadsereg olyan AI- rendszert épít harckocsijaiba, amely önműködően ki tudja választani a célpontot, majd tüzet nyit rá. Hamarosan hadrendbe állítják a levegő-föld rakétát, amely felismeri a földön haladó járműveket és lecsap azokra. A Pentagon több mint ezer ilyen rakétára adott már rendelést, áruk darabonként közel 400 millió dollár. Ennél nagyságrendekkel drágább lesz az F-16-os harcigép fejlesztés alatt álló pilóta nélküli változata, amelyet sokrétű fegyverzettel küldhetnek majd fel az önműködő gépek komputerek vezérelte csatáiba.
Miután az AI átveszi az embertől a fegyverek szállításának, irányításának feladatait, nyitva marad a kulcskérdés: megengedik-e a parancsnokok, hogy robotok döntsenek emberi életek kioltásáról – különösen olyan, háborúban gyakori helyzetekben, amikor kommunikációs nehézségek miatt nincs pontos kép a történésekről.
Még az ember dönt
Az új fegyverrendszereket úgy tervezik, hogy emberi utasításra van szükség halált okozó csapáshoz – de csak kis módosítás kell ahhoz, hogy az AI vezérelte eszköz magától döntsön. A még Obama elnök idején életbe lépett rendelkezés nem tiltja, hogy a számítógépes rendszerek „gyilkoljanak”, de ezt a magasabb katonai vezetés „gondos mérlegeléséhez” köti. Így az illetékesek között folyik az egyeztetés: mikor, milyen körülmények között lehet ilyen hadviseléshez folyamodni.
Az Egyesült Államok nem az egyetlen ország, amely elindult ezen az úton. Izrael már a 90-es években kifejlesztette HARPY elnevezésű, AI- vezérelte drónját, amely adott terület felett lebegve önműködően észleli és támadja meg a radar-rendszereket. Nagy-Britannia a 2000-es évek elején állította hadrendbe a Brimstone rakétát. Az észlelni tudja a harctéren lévő járműveket, majd többi, indított társával egyezteti, melyeket és milyen sorrendben semmisítik meg a kijelölt területen.
Vlagyimir Putyin orosz elnök még 2018-ban büszkélkedett önjáró, „nukleáris fegyverrel” felszerelt önjáró tengeralattjáró vízre bocsátásával, hozzátéve: „Az ország, amely vezet az AI kifejlesztésében, a világ ura lesz...” Kína ugyan nem tett ilyen grandiózus kijelentéseket, de Hszi Csin-ping államelnök már 2017-ben kijelentette: országa 2030-re világelső lesz a mesterséges intelligenciában. Kína 2016-ban nyitotta meg az amerikai Fejlett Védelmi Rendszerek Hivatal (DARPA) mintájára hasonló kutatóközpontját. Ugyancsak a DARPA klónjának tekinthető a Moszkva-környéki Szkolkovó Tudományos és Technológiai Intézet, amelyet Viktor Vekselberg, orosz milliárdos hozott létre. A társalapító az MIT, a Massachusetts Műegyetem azonban kivonult a projektből azt követően, hogy Vekselberget a 2016-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás kapcsán az amerikaiak szankcionálták.
Ki sem találja: érvényesnek nyilvánították a választást. 
