Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Személyzet nélkül, önműködően: folyik a verseny a nagyhatalmak között a mesterséges intelligencián alapuló gyilkos támadó fegyverek kifejlesztésében.
Egy ártalmatlan Telemax tűzszerészrobot. Forrás: NMHH

Önműködő védelmi fegyvereket, például rakétatámadásokat elhárító berendezéseket már régebben alkalmaznak. Most kibontakozott Amerika, Oroszország és Kína versenye az önvezérlésű, „okos” támadó harci eszközök kifejlesztésében, amelyek algoritmusai maguk dönthetnek, mikor és hogyan ölnek, pusztítanak. Amerikai és más szakértők szerint a kérdés kulcsfontosságú: aki ezen a területen fölényben van, győzelemre számíthat egy konfliktusban. Ezért milliárdos költségekkel folynak a kutatások a mesterséges intelligencián (AI) alapuló önműködő, az ellenfelet felismerő és megtámadó, megsemmisítő fegyverrendszerek kifejlesztésén földön, vízen, levegőben.

Az amerikai hadiflotta már több ezer kilométeres úton próbálta ki Sea Hunter (tengeri vadász) nevű, személyzet nélküli hajóját, számolt be a The Atlantic. A 135 tonnás vízi jármű észlelni tudja az óceánokon a tengeralattjárókat, majd fegyvereivel megsemmisíti azokat. A flottánál fejlesztés alatt álló AI-rendszerek lehetővé teszik, hogy robot-hajóik azok mozgása alapján felismerjék, hogy saját vagy ellenséges vízi járművekkel állnak-e szemben. Kísérleteznek személyzet nélküli, kis tengeralattjárókkal is, melyek felderíthetik és felrobbanthatják az aknákat, így nem nagy hajóknak kell végezniük az aknamentesítést. Egyúttal a Boeing cég 43 millió dollárból négy, hajók megtámadására is alkalmas AI-tengeralattjárót épít 2022-ig. A 150 m hosszú járművek több mint 10.000 kilométert tudnak megtenni egy lemerüléssel és képesek lesznek más tengeralattjárók leküzdésére is.

Az AI annál fontosabb, mivel a szakértők attól tartanak: harcok esetén a rádiók zavarása, a kiber-támadások megbéníthatják a kapcsolatot a hajók között, így a robotfegyverek önálló döntéseire lesz szükség. A Rand kutatóintézet idén kiadott tanulmánya arra figyelmeztetett, hogy mindenképpen új utakat kell keresni. Az USA jelenleg nagy repülőgép-hordozóira támaszkodva szálltja katonai erőit konfliktusok helyszínére, főleg a Csendes-óceán térségében. Ezeket az óriás hajókat azonban, rajtuk a rendkívül költséges harci és bombázó gépekkel, könnyen használhatatlanná tehetik a hangsebességnél gyorsabban repülő rakéták, a kiber-támadások, vagy akár távvezérelt csónak-rajokkal való rajtatütés is.

Földön, vízen, levegőben

Keresik az új utakat a többi fegyvernemnél is. A hadsereg olyan AI- rendszert épít harckocsijaiba, amely önműködően ki tudja választani a célpontot, majd tüzet nyit rá. Hamarosan hadrendbe állítják a levegő-föld rakétát, amely felismeri a földön haladó járműveket és lecsap azokra. A Pentagon több mint ezer ilyen rakétára adott már rendelést, áruk darabonként közel 400 millió dollár. Ennél nagyságrendekkel drágább lesz az F-16-os harcigép fejlesztés alatt álló pilóta nélküli változata, amelyet sokrétű fegyverzettel küldhetnek majd fel az önműködő gépek komputerek vezérelte csatáiba.

Miután az AI átveszi az embertől a fegyverek szállításának, irányításának feladatait, nyitva marad a kulcskérdés: megengedik-e a parancsnokok, hogy robotok döntsenek emberi életek kioltásáról – különösen olyan, háborúban gyakori helyzetekben, amikor kommunikációs nehézségek miatt nincs pontos kép a történésekről.

Még az ember dönt

Az új fegyverrendszereket úgy tervezik, hogy emberi utasításra van szükség halált okozó csapáshoz – de csak kis módosítás kell ahhoz, hogy az AI vezérelte eszköz magától döntsön. A még Obama elnök idején életbe lépett rendelkezés nem tiltja, hogy a számítógépes rendszerek „gyilkoljanak”, de ezt a magasabb katonai vezetés „gondos mérlegeléséhez” köti. Így az illetékesek között folyik az egyeztetés: mikor, milyen körülmények között lehet ilyen hadviseléshez folyamodni.

Az Egyesült Államok nem az egyetlen ország, amely elindult ezen az úton. Izrael már a 90-es években kifejlesztette HARPY elnevezésű, AI- vezérelte drónját, amely adott terület felett lebegve önműködően észleli és támadja meg a radar-rendszereket. Nagy-Britannia a 2000-es évek elején állította hadrendbe a Brimstone rakétát. Az észlelni tudja a harctéren lévő járműveket, majd többi, indított társával egyezteti, melyeket és milyen sorrendben semmisítik meg a kijelölt területen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök még 2018-ban büszkélkedett önjáró, „nukleáris fegyverrel” felszerelt önjáró tengeralattjáró vízre bocsátásával, hozzátéve: „Az ország, amely vezet az AI kifejlesztésében, a világ ura lesz...” Kína ugyan nem tett ilyen grandiózus kijelentéseket, de Hszi Csin-ping államelnök már 2017-ben kijelentette: országa 2030-re világelső lesz a mesterséges intelligenciában. Kína 2016-ban nyitotta meg az amerikai Fejlett Védelmi Rendszerek Hivatal (DARPA) mintájára hasonló kutatóközpontját. Ugyancsak a DARPA klónjának tekinthető a Moszkva-környéki Szkolkovó Tudományos és Technológiai Intézet, amelyet Viktor Vekselberg, orosz milliárdos hozott létre. A társalapító az MIT, a Massachusetts Műegyetem azonban kivonult a projektből azt követően, hogy Vekselberget a 2016-os amerikai elnökválasztásba való orosz beavatkozás kapcsán az amerikaiak szankcionálták.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Nagy meglepetés a béradatokban: jó nagy jutalmakat osztogattak Magyarországon az év végén
Privátbankár.hu | 2021. február 25. 10:12
Decemberben a bruttó és nettó bérek is 10 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban - az egész éves reálbéremelkedés 6,2 százalék lett a KSH friss adatai szerint. A szakértő szerint a decemberi bérnövekedés mértéke rendkívül meglepő - a járvánnyal sújtott év végén nagyobb jutalmakat osztogattak, mint 2019-ben.
Makro / Külgazdaság Már a tesztek 17 százaléka pozitív, több száz magyar került kórházba egy nap alatt
Privátbankár.hu | 2021. február 25. 09:52
Hónapok óta nem látott szintre ugrott a fertőzöttek és a kórházban ápoltak számának napi növekedése, a tesztek több mint 17 százaléka pozitív lett. Oltásból viszont még sosem sikerült egy nap alatt ennyit beadni.
Makro / Külgazdaság Fogy a magyar: sokkal kevesebb gyermek született és sokkal többen haltak meg
Privátbankár.hu | 2021. február 25. 09:00
Jóval többen haltak meg idén januárban, mint egy éve, de a KSH szerint nem csak a koronavírus áll a háttérben - a tavalyi kiemelkedően alacsony számok is torzítják a képet.
Makro / Külgazdaság Ausztrália elfogadta az új médiatörvényt miután már nincs vitájuk a Facebookkal
Privátbankár.hu | 2021. február 25. 08:41
Megszavazta az ausztrál parlament csütörtökön azt az új médiatörvényt, amely előírja a közösségi médiának és az internetes keresőmotoroknak, hogy csak a hírportálokkal való megegyezés alapján közölhetik híreiket, vagyis egyes esetekben az előbbieknek fizetniük kell a hírtartalom megjelentetéséért - jelentette be Josh Frydenberg pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Gyorsan elbukhatnak a magyar olimpiarendezési tervek
Privátbankár.hu | 2021. február 25. 08:11
A Nemzeti Olimpiai Bizottság (NOB) előzetes felmérései alapján Brisbane-t preferálja a 2032-es játékok házigazdájaként.
Makro / Külgazdaság A Nemzeti Oltóanyaggyár nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű lett
Privátbankár.hu | 2021. február 25. 06:26
A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg a kormányrendelet. 
Makro / Külgazdaság Oltások tömegét adják be a britek
Privátbankár.hu / MTI | 2021. február 24. 18:09
A brit egészségügyi minisztérium szerdai ismertetése szerint meghaladta a 18 milliót a koronavírus ellen beadott első oltási dózisok száma Nagy-Britanniában.
Makro / Külgazdaság Már nagyon nyitnának a szállodák, napról napra nő a foglalások száma is
Vég Márton | 2021. február 24. 17:35
Folyamatosan gyűlnek a foglalások a hazai szállodákban, a SZÉP kártyák is tömve vannak, így rohamra számítanak a belföldi turizmusban. Több szálloda kinyit március 1-vel, de csak üzleti vendégeket fogadnak.
Makro / Külgazdaság Jövő héten közelebb juthatunk egy újabb vakcinához
Wéber Balázs | 2021. február 24. 16:57
A NovaVax lehet a hetedik gyógyszergyártó, amellyel megállapodást ír alá az EU koronavírus elleni oltóanyag szállításáról.
Makro / Külgazdaság Felpörgött a G20-országok kereskedelme 2020 utolsó negyedében
MTI | 2021. február 24. 16:40
Nőtt a G20-ak exportja és importja a tavalyi utolsó negyedévben, folytatva, bár kisebb ütemben, a harmadik negyedévi bővülést, miután az első fél évben jelentős visszaesést jegyeztek fel a koronavírus-járvány hatásaként.
Friss
hírlevél