A nemzetgazdaság egészében átlagosan 7,0 százalékkal bővült a nettó kereset éves összevetésben októberben. Ez az idei év második legalacsonyabb éves mutatója. Amennyiben kiszűrjük a közfoglalkoztatottakat, úgy 6,8 százalékos átlagos nettó bérnövekedésről beszélhetünk a tizedik hónapban.
Eközben a munkaerő iránti kereslet is bővül éves összevetésben, ám havi alapon folytatódott az enyhe zsugorodás, immáron negyedik hónapja. Az intézményi adatok tanúsága szerint a közfoglalkoztatottak száma enyhén csökkent, de még ezt figyelmen kívül hagyva is mérséklődik a foglalkoztatás havi alapon.
A béreket vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a bruttó bérek 5,4 százalékkal nőttek, melyet tovább emelt az adókönnyítés, ezért láthatunk jóval dinamikusabb növekedést a nettósított adatokban. A bérek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában (5,4 százalék), mint a versenyszférában (5,2 százalék), de idén ilyen alacsony különbözet a két dinamika között még nem volt megfigyelhető. Mindez kifejezetten érdekes fejlemény, főleg annak fényében, hogy a harmadik negyedév végétől egy újabb jelentős béremelési hullám indult meg a közszférában. Az idei év január-októberi időszakban átlagosan 6 százalékkal nőttek a bruttó bérek Magyarországon, és jövőre a munkaerőhiány, a minimálbér emelése és az általa kikényszerített általános bérnyomás ennél még magasabbra lökheti a bérnövekedés dinamikáját – írja Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője.
Jövőre tovább nőhetnek a bérek
Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a munkaerőpiac megközelítette a közgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottság szintjét. Ez az állapot jövőre is fennmaradhat, ami támogathatja a bérnövekedést 2017-ben is. A különböző kormányzati lépések, mint például a minimálbér és a garantált bérminimum emelés is abba az irányba mutatnak, hogy a bérek dinamikus ütemben való bővülése várhatóan nem hagy alább, sőt, még akár gyorsulhat is az idén látott tempó.
Az elemző szerint idén 2,1 százalékkal, 2017-ben pedig 3,4 százalékkal nőhet a GDP, aminek az elsődleges motorja az idei évhez hasonlóan a háztartások fogyasztása lehet. A növekedést támogathatja az is, hogy az idei gyenge beruházási aktivitást követően, jövőre már hozzájárulhatnak a beruházások a gazdasági bővüléshez köszönhetően az EU-s támogatások nagyobb mértékű felhasználásának. Lefelé mutató kockázatot jelent az európai konjunktúra gyengélkedése az erős külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül.
Az októberi adatokból egyre jobban kirajzolódik ugyanakkor, hogy a foglalkoztatás bővülése lassulóban van, különösen a versenyszektorban, ami a munkaerő-tartalék gyors fogyatkozása, és az ebből fakadóan egyre feszesebb munkaerőpiac mellett elkerülhetetlen. Ez tehát inkább munkaerő-kínálati elégtelenségből fakad, ami fokozhatja az amúgy is felerősödött bérnyomást.
Ennek ellenére nem várjuk, hogy az infláció robbanásszerűen erősödne, mert a lakosság egyéb jövedelmeiben nincsen ilyen dinamikus növekedés, a megtakarítási hányad sem csökken a háztartások körében, a megnövekedett fogyasztás egy része pedig még az előző időszaki elhalasztott fogyasztás pótlásának felel meg, így nem épül fel jelentős kereslet oldali inflációs nyomás. A kockázatok mindenesetre az infláció vonatkozásában már javarészt felfelé mutatnak, s erre valószínűleg a Monetáris Tanács is kitér majd a ma délutáni kamatdöntése után kiadásra kerülő közleményében – írja Oszlay András, a Takarékbank elemzője kommentárjában.
Ilyen még nem volt. 
