|
| (Kép forrása: EPA/REUDAN) |
Tegnap ért véget a kétnapos találkozó Rómában, amelyen több európai és észak-afrikai ország vitatta meg a menekültek és migráció problémáját. A cél az volt, hogy elkezdődjön egy struktúrált és folyamatos információcsere ennek ellenőrzése és megfékezése érdekében. Cserébe az afrikai országok anyagi segítséget várnak. Berlin már januárban bejelentette, hogy egyfajta Marshall-tervet szeretne indítani Afrika számára.
Információs kampány indul
Az elfogadott nyolc pontos szándéknyilatkozat szerint az észak-afrikai államok és az európai partnerek közösen lépnek fel az embercsempészet ellen. Az európai államok segítenek az észak-afrikai országoknak abban, hogy déli határaikat megerősítsék, tehát a Közép-Afrikából Észak-Afrikába tartó illegális migrációs áramlatot feltartóztassák. Információs kampányt is indítanak az afrikai államokban, főként a fiataloknak szóló tájékoztatási kampányt arról, hogy a kivándorlás mennyire gyötrelmes, és milyen kihívások várják őket valójában Európában.
A római találkozó jelentőségét növeli, hogy az EU-török menekültmegállapodás recseg-ropog. A Brüsszel és Ankara közt hetek óta tartó konfliktus miatt a török külügyminiszter múlt szerdán bejelentette: Törökország felfüggeszti a menekültek visszavételét Görögországból. Ez éppen a legrosszabbkor jött Athénnak, hiszen csak múlt szombaton egy nap alatt 200 menedékkérő érkezett az Égei-tenger szigeteire. Az országban már amúgy is 60 ezer menekült és migráns torlódott fel, az úgynevezett hot spotokban már alig van hely és a regisztráció is hónapokig tart.
Líbia drámája
Az európai hatalmak az elmúlt időszakban erősítették katonai jelenlétüket az észak-afrikai térségben. Berlin katonai bázist épített Nigerben és csapatai számos szub-szaharai országban állomásoznak. Párizsnak nemcsak több katonai bázisa van Afrikában, hanem folyamatosan erősíti csapatait Maliban, Burkina Fasoban, Nigerben, Csádban és Mauritániában.
Berlin és Róma már együttműködési megállapodást kötött Tunéziával az elmúlt hónapokban az illegális bevándorlás, embercsempészet és terrorizmus elleni fellépésről. A római kormány ugyanilyen migrációs egyezményt írt alá február 2-án a nemzetközileg elismert líbiai egységkormánnyal, amelyet rá pár napra semmisnek nyilvánított a Tobrukban működő líbiai parlament.
Azóta Olaszország már másodszor nekifutott, hogy megállapodást kössön az észak-afrikai országgal. Továbbra is alapprobléma azonban, hogy Líbiában legalább két kormány van, és amellyel az olaszok tárgyalni kezdtek, az nem képes uralni országa döntő részét. Most pedig ők is zsarolópotenciált kapnak, hiszen Olaszország több százmillió eurót ajánl azért, hogy a líbiai parti őrség megfogja az Európa felé tengerre szálló migránsokat.
|
| Káncz Csaba |
A klímaváltozás újabb tényező lett
Az osztrák katonai nemzetbiztonsági szolgálat (Heeresnachrichtenamt) januári jelentése szerint 2020-ig 15 millió menekült és migráns érkezhet Európába csak az afrikai kontinensről, elsősorban Nigériából, a Kongói Demokratikus Köztársaságból, Szudánból és Etiópiából. A szolgálat szerint a migránsok túlnyomó többsége gazdasági okok miatt hagyja el hazáját; az említett országokban az elkövetkező években is várhatóan nőni fog a munkanélküliség aránya. A nagy számok keményebb fellépést fognak eredményezni Európa-szerte a gazdasági migránsokkal szemben. A szolgálat a külső határok védelmének megerősítését, illetve a visszatoloncolások hatékonyabbá tételét tartja a legfontosabbnak.
A klímaváltozás is egyre erősebb hatást gyakorol erre a folyamatra. Az ENSz tíz napja kiadott jelentése szerint a kialakult szárazság miatt 20 millió ember szembesül ezekben a napokban éhezéssel Jemenben, Szomáliában, Dél-Szudánban és Nigériában. Mind a négy országot egyben polgárháború is sújtja.
Káncz Csaba jegyzete
Fontos mondanivalója lesz. 
