|
| Boris Johnson (Fotó: Reuters) |
Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét fogadja szerda délután Londonban Boris Johnson brit miniszterelnök. A Downing Street előzetes tájékoztatása szerint Johnson a tárgyaláson várhatóan kizárja a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) január 31-i határnapja után tervezett 11 hónapos átmeneti időszak meghosszabbítását.
Johnson és von der Leyen először tart hivatalos kétoldalú megbeszélést az új Európai Bizottság megalakulása, illetve a december 12-én rendezett brit parlamenti választás óta.
A választáson a Konzervatív Párt - amely addig kisebbségben kormányzott - a vártnál jóval nagyobb arányú győzelemmel kényelmes, 80 fős többséget szerzett a londoni alsóházban.
A brit miniszterelnöki hivatal Boris Johnson és Ursula von der Leyen szerdai tárgyalásának várható napirendi pontjait ismertetve kiemelte: a brit kormányfő hangsúlyozni fogja annak fontosságát, hogy decemberig megállapodást kell elérni az Európai Unióval fenntartott új, bizalomra épülő, pozitív jövőbeni viszonyrendszerről.
A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson a megbeszélésen várhatóan kijelenti azt is, hogy mivel a brit és a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok immár több mint három éve várnak a Brexit-folyamat végigvitelére, jogos elvárásuk, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásról tervezett tárgyalások időben befejeződjenek.
Ennek jegyében nem lehet meghosszabbítani az átmeneti időszakot, amely decemberben véget ér, a Brexit-megállapodáshoz kapcsolódó politikai deklarációban foglaltaknak megfelelően - hangsúlyozta a londoni miniszterelnöki hivatal.
A Downing Street megerősítette, hogy ez a Brexit-megállapodást törvénybe iktató jogszabályban is szerepel majd.
A brit kormány már a decemberi parlamenti választás utáni programtervezetében jelezte, hogy a Brexit-megállapodás ratifikálása mellett jogi erővel tiltaná meg saját magának és a parlamentnek a Brexit után tervezett átmeneti időszak meghosszabbításának lehetőségét.
Az átmeneti időszak - amely csak akkor lép életbe, ha a londoni parlament a Brexit napjáig ratifikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást - 2020. december 31-ig tartana, és ennek időtartama alatt jórészt a jelenlegi szabályrendszer maradna érvényben Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú viszonyrendszerében.
Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy a brit kormány és az EU szabadkereskedelmi megállapodást köthessen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására egy vagy akár két évvel is.
A Brexit-megállapodásban szerepel is egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni.
Boris Johnson azonban korábban is leszögezte, hogy nem lehet szó az átmeneti időszak meghosszabbításáról.
A brit üzleti szektor szervezetei ugyanakkor többször is figyelmeztették a brit kormányt, hogy ha az idén nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodásra jutni az Európai Unióval, és ha az átmeneti időszakot ennek ellenére nem hosszabbítják meg, annak ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha Nagy-Britannia a Brexit-megállapodás ratifikálása nélkül, rendezetlen módon lépne ki az EU-ból.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 1121,6 pontos, 1,06 százalékos emelkedéssel, 107 194,23 ponton zárt szerdán. 
