Vagyonadó, bizalmi vagyonkezelés, alapítványok, magántőkealapok – 2026 fordulópontot hozhat.
Ne hozzon fontos döntéseket a legfrissebb információk nélkül!
Vegyen részt a Klasszis Investment & Wealth Management Summit 2026 konferencián, és hallgassa meg a legjobb szakértőket!
Az év végére megint felpöröghet az infláció, ami miatt további kiegészítésre lehetnek jogosultak az idősek. Az élelmiszerek drágulása miatt kerülhet sor a felülvizsgálatra.
A szakértőket is meglepte, hogy mindössze 2,8 százalékos lett az infláció szeptemberben, de a nyugdíjasok rosszabbul jártak: a fogyasztásuk szerint számolt infláció 3,1 százalék volt az előző hónapban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett jelentéséből.
Vagyis elmondható, hogy az év eddig eltelt időszakában a nyugdíjasok inflációja szinte minden hónapban meghaladta az év eleji nyugdíjemelés - 2,7 százalék - mértékét. A kivétel az év első hónapja, január volt, akkor 2,7 százalékot mért a KSH. Ezt követően lendületesen emelkedett az infláció, volt, hogy meghaladta a havi 3,6 százalékot, és most szeptemberre szelídült 3,1 százalékra.
Ha onnan nézzük a folyamatot, hogy mit jelent ez a nyugdíjasok kompenzációja felől, akkor van egy jó meg egy kevésbé jó hírünk. A törvény szerint akkor jár kiegészítés az időseknek, ha az első nyolchavi nyugdíjas infláció nagyobb, mint az év eleji emelés mértéke. Ha a különbség kisebb 1 százalékpontnál, akkor egy összegben kapják meg az eltérés szerinti összeget a nyugdíjasok, ha viszont ennél nagyobb, akkor meg is emelik a nyugdíjakat, vagyis kiegészítő nyugdíjemelést hajtanak végre.
Most még jól néz ki
Idén az előbbire kerül sor, mivel január és augusztus között 3,4 százalékos volt a nyugdíjas infláció. Látszik, hogy a szeptemberi adat elmarad ettől, vagyis ha most állapítanák meg a kiegészítést, akkor kevesebb pénz illetné meg az időseket. Ami egyben azt is jelentené, hogy kevesebbet buktak a tényleges inflációnál kisebb nyugdíjemelésen, így nem kellett akkora összeggel lényegében meghitelezniük a költségvetésnek a jogosan járó részüket, amit csak utóbb kapnak meg.
Felpörög az infláció
Csakhogy elemzők szerint az év hátralévő részében megint gyorsulhat az infláció. Van olyan szakértő, aki szerint decemberben közel kerülhet a 4 százalékhoz ez a mutató. S mivel az árkosáron belül a nyugdíjasok fogyasztásában nagyobb tételt jelentő élelmiszerek ára nagyobb mértékben emelkedik - szeptemberben 5,1 százalékkal - , akkor feltételezhetjük, hogy a gyorsuló infláció erősebben fog hatni az idősek pénztárcájára.
Még több pénz érkezhet
Vagyis könnyen lehet, hogy utóbb kiderül, még több pénz járna a nyugdíjasoknak, ha az egész évet nézzük, és nem csak a törvényben foglalt első nyolc hónapot. Ebben az esetben a kormány utólag rendezi a különbözetet, vagy a kora nyáron elfogadott költségvetésben rögzített 2020-as nyugdíjemelés mértékén változtat.
Mit mond a jegybank?
Erre azonban még várni kell. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentésében például az egész évre 3,3 százalékos inflációt jelzett előre. A KSH közleménye szerint január és szeptember között 3,3 százalékos volt a drágulás átlagos üteme. Vagyis ezen a szinten kellene maradnia a további hónapokban az árromlásnak, hogy teljesüljön a jegybank prognózisa, és átlagosan 11 ezer forintot kapjanak a nyugdíjasok, amint azt már bejelentette Orbán Viktor miniszterelnök.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A Magyar Nemzeti Bank elnöke arról beszélt: a jegybank célja, hogy Magyarország megfelelően felkészült, versenyképes gazdaságként csatlakozzon az euróövezethez.
Az Európai Bizottságnál úgy látják: Magyar Péter ellenáll a nyugdíj- és az adóreformnak is, mert az államháztartás már nehezen bírná a többletterhelést. Az extraprofitadók eltörlését sem tudják egyelőre vállalni, de a határidő szorít.
Egy kétgyermekes férfi életét vesztette péntek reggel, miután robbanás történt a Mol tiszaújvárosi üzemében. A balesetben kilencen sérültek meg, egyikük életveszélyben volt, de péntek délutánra stabilizálták az állapotát.
Lannert Judit oktatásügyi és gyermekügyi miniszter Katz Sándor fizikust kérte fel az felsőoktatásért felelős államtitkári pozícióra. Katz az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetének igazgatója volt az elmúlt években.
Sokkal kiegyensúlyozottabban működik a közmédia, mint egy éve: megjelentek a képernyőn a szakszervezetek képviselői, a híreket pedig egyre inkább független forrásból szerzik be. Magyar Péter kizárólag negatív színben való feltüntetése is változott.
Hegedüs Éva váltja Pleschinger Gyulát a Magyar Közgazdasági Társaság elnöki pozíciójában. Az éves vándorgyűlésekről ismert egyesület főtitkára Nagy Gábor Miklós lesz.
Katasztrofálisnak nevezte a hajléktalanok jövedelmi helyzetét a Február Harmadika munkacsoport tagja, Győri Péter. Az érintettek többsége havi 50 ezer forint alatti összegből próbál megélni, és egyre több közöttük az idős ember, aki nem tudja fizetni a rezsit.
Április végéig az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere 3849,8 milliárd forint hiánnyal zárt. A központi alrendszer négyhavi hiánya az egész évre tervezett összeg 91,3 százalékát teszi ki és 31,4 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – jelentette részletes tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium.
A fegyveres erőszak veszélye is súlyosbítja a járványhelyzetet. 
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
