Az év végére megint felpöröghet az infláció, ami miatt további kiegészítésre lehetnek jogosultak az idősek. Az élelmiszerek drágulása miatt kerülhet sor a felülvizsgálatra.
A szakértőket is meglepte, hogy mindössze 2,8 százalékos lett az infláció szeptemberben, de a nyugdíjasok rosszabbul jártak: a fogyasztásuk szerint számolt infláció 3,1 százalék volt az előző hónapban - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett jelentéséből.
Vagyis elmondható, hogy az év eddig eltelt időszakában a nyugdíjasok inflációja szinte minden hónapban meghaladta az év eleji nyugdíjemelés - 2,7 százalék - mértékét. A kivétel az év első hónapja, január volt, akkor 2,7 százalékot mért a KSH. Ezt követően lendületesen emelkedett az infláció, volt, hogy meghaladta a havi 3,6 százalékot, és most szeptemberre szelídült 3,1 százalékra.
Ha onnan nézzük a folyamatot, hogy mit jelent ez a nyugdíjasok kompenzációja felől, akkor van egy jó meg egy kevésbé jó hírünk. A törvény szerint akkor jár kiegészítés az időseknek, ha az első nyolchavi nyugdíjas infláció nagyobb, mint az év eleji emelés mértéke. Ha a különbség kisebb 1 százalékpontnál, akkor egy összegben kapják meg az eltérés szerinti összeget a nyugdíjasok, ha viszont ennél nagyobb, akkor meg is emelik a nyugdíjakat, vagyis kiegészítő nyugdíjemelést hajtanak végre.
Most még jól néz ki
Idén az előbbire kerül sor, mivel január és augusztus között 3,4 százalékos volt a nyugdíjas infláció. Látszik, hogy a szeptemberi adat elmarad ettől, vagyis ha most állapítanák meg a kiegészítést, akkor kevesebb pénz illetné meg az időseket. Ami egyben azt is jelentené, hogy kevesebbet buktak a tényleges inflációnál kisebb nyugdíjemelésen, így nem kellett akkora összeggel lényegében meghitelezniük a költségvetésnek a jogosan járó részüket, amit csak utóbb kapnak meg.
Felpörög az infláció
Csakhogy elemzők szerint az év hátralévő részében megint gyorsulhat az infláció. Van olyan szakértő, aki szerint decemberben közel kerülhet a 4 százalékhoz ez a mutató. S mivel az árkosáron belül a nyugdíjasok fogyasztásában nagyobb tételt jelentő élelmiszerek ára nagyobb mértékben emelkedik - szeptemberben 5,1 százalékkal - , akkor feltételezhetjük, hogy a gyorsuló infláció erősebben fog hatni az idősek pénztárcájára.
Még több pénz érkezhet
Vagyis könnyen lehet, hogy utóbb kiderül, még több pénz járna a nyugdíjasoknak, ha az egész évet nézzük, és nem csak a törvényben foglalt első nyolc hónapot. Ebben az esetben a kormány utólag rendezi a különbözetet, vagy a kora nyáron elfogadott költségvetésben rögzített 2020-as nyugdíjemelés mértékén változtat.
Mit mond a jegybank?
Erre azonban még várni kell. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi jelentésében például az egész évre 3,3 százalékos inflációt jelzett előre. A KSH közleménye szerint január és szeptember között 3,3 százalékos volt a drágulás átlagos üteme. Vagyis ezen a szinten kellene maradnia a további hónapokban az árromlásnak, hogy teljesüljön a jegybank prognózisa, és átlagosan 11 ezer forintot kapjanak a nyugdíjasok, amint azt már bejelentette Orbán Viktor miniszterelnök.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A vagyonvisszaszerzés lehetőségéről, az új Fidesz-frakció friss tagjairól és nagy hiányzóiról, a „poloskázás” miatti bocsánatkérésről, illetve az eddigi kormánypropaganda háttérbe szorulásáról is beszélgetett az ATV Egyenes Beszéd című műsorában kollégánk, Dobos Zoltán Rangos Katalinnal és Rónai Egonnal.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően 6,25 százalékon hagyta az irányadó rátát a választások utáni első kamatdöntő ülésén. A 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón Varga Mihály jegybankelnök a monetáris politikai irányvonalai mellett számos kérdést kapott a legfontosabb aktuálpolitikai kérdésekkel és a Tisza gazdasági ígéreteivel kapcsolatban is.
A Tisza-kormány elkötelezett az euró bevezetését illetően, a leendő pénzügyminiszter, Kármán András szerint 2030-ra elérhetőek a csatlakozás feltételei. Hogy milyen hatása lehet a magyar gazdaságra ennek, arról munkatársunk, Király Béla beszélt az ATV Start műsorában. Az euróbevezetés mellett a Tisza agrárprogramjának központi eleme, a zöldségek és gyümölcsök áfacsökkentése is terítékre került.
Egységes tervvel állhat az Európai Parlament a tagállamok állam- és kormányfői elé: elfogadták az MFF-jelentést. Az ellentét azonban nem csak a Parlament és a Bizottság között éleződött ki, a pártcsaládok is eltérő irányba húznak.
Szlovákia pénteken beadta panaszát az Európai Unió bíróságához az orosz gáz importját tiltó és az orosz kőolaj behozatalának leállítására való felkészülést előirányzó, idén januárban hozott uniós döntés miatt – jelentette be Boris Susko szlovák igazságügy-miniszter közösségi médiaplatformján kedden.
Első kamatdöntő ülését tartotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa az április 12-i választás és a Tisza Párt kétharmados győzelme óta. A jegybank a politikai változás ellenére nem módosított a 6,25 százalékon álló alapkamaton.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha még ebben az évben véglegessé válna az Európai Unió 2028 és 2034 közötti költségvetése. A tervei azonban nagyságrendekkel többe kerülnének, mint az Európai Bizottságé. A legnagyobb különbség a mezőgazdasági támogatások és a felzárkóztatáshoz szükséges források területén van, amelyeket a Bizottság jelentősen visszavágna a versenyképességre hivatkozva.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
