Az egy ellenszavazattal meghozott döntés értelmében az Egyesült Államok további tíz évvel meghosszabbítja az iráni büntetőintézkedéseket rögzítő törvény (ISA) hatályát. A törvényt 1996-ban hozták meg, és azóta tízévenként megújítják, illetve meghosszabbítják az érvényességét, amely ezúttal decemberben járt volna le.
A szankciók az energetikai és a védelmi iparra, valamint a bankszektorra vonatkoznak. Céljuk: megakadályozni, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki. Ennek értelmében a törvény amerikai és nem-amerikai vállalatokat egyaránt sújthat, ha az említett területeken Iránnal gazdasági-üzleti kapcsolatokat ápolnak.
A képviselőház ezzel egyidejűleg Szíria elleni új szankciókról is szavazott, amelyeket foganatosítanak bárki vagy bármely ország ellen - beleértve Oroszországot és Iránt is -, aki, vagy amely pénzügyi, dologi vagy technológiai segítséget nyújt a damaszkuszi kormánynak.
Csak enyhültek az álláspontok
Ugyan az Egyesült Államok tavaly - az Irán és a nagyhatalmak között megkötött atomalku keretében - beleegyezett, hogy Iránt érintő bizonyos szankciókat esetleg feloldjanak, de mind republikánus, mind demokrata párti kongresszusi politikusok amellett érveltek, hogy ezzel együtt is szükséges meghosszabbítani a szankciókat rögzítő törvény hatályát. Így ugyanis megvan a mód Irán megbüntetésére, ha visszatáncolna a megállapodásban foglaltak betartásától.
Donald Trump megválasztott elnök a kampányában azt ígérte, hogy felmondja az iráni atomalkut, sőt azt mondta, egyik első dolga ez lesz, de megválasztása óta finomított álláspontján: a megállapodás egyes pontjait tárgyaltatná újra.
Az első nagy lengyelországi atomerőmű 2040-re épülhet fel, az előző kormány által kitűzött 2032-es időpont optimista volt. 
