A népszavazásról szóló kezdeményezést a 151 tagú törvényhozásban négy képviselővel rendelkező HS, valamint három jobboldali, parlamenten kívüli párt, a Horvát Jogpárt (HSP), a Függetlenek Horvátországért (NHR) és a Megújulás Generációja (GO) indították el.
November 7-ig a horvát választói névjegyzékben szereplők tíz százalékának, mintegy 369 ezer főnek az érvényes aláírását kell összegyűjteniük ahhoz, hogy az alkotmányba bekerüljön a következő szöveg: "Horvátország nemzeti valutája a kuna, amely száz lipára osztható, és amelynek megváltoztatásáról csak népszavazáson dönthetnek az állampolgárok".
Ha a kezdeményezőknek sikerül is összegyűjteniük a megfelelő számú aláírást, a népszavazási kérdés hitelesítését még az alkotmánybíróságnak meg kell vizsgálnia. Milanovic Litre a sajtónak úgy nyilatkozott: elégedettek az aláírásgyűjtés gyorsaságával, mindössze öt nap alatt sikerült ugyanis 157 ezer támogatói aláírást begyűjteniük. Kijelentette: a kormány bár figyelmen kívül hagyja a kezdeményezést, a horvátoknak joguk van eldönteni, mikor akarják bevezetni az eurót.
"Ismételgethetik mantrájukat, hogy az már eldőlt az EU-csatlakozásról szól népszavazáson, de ez csak részben igaz" - mondta. Andrej Plenkovic kormányfőre utalva. Hozzátette, hogy ez nem lehet egy ember döntése, vagy személyes érdeke.
A kormány szerint nincs szükség népszavazásra, mert Horvátország azzal, hogy csatlakozott az Európai Unióhoz (EU), elfogadta a közös fizetőeszköz bevezetését.
Marko Milanovic Litre kiemelete: harcolni fognak azért, hogy a horvát fizetőeszköz a kuna maradjon, mert szerintük jelenleg az egyik legnagyobb gazdasági válsággal néz szembe az emberiség, és nem siethetnek egy olyan új monetáris unióba, amelynek meglesznek a saját érdekei.
Horvátország 2023 januárjában készül bevezetni az eurót. Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie minden maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
