|
| Fotó: depositphotos.com |
Piactorzító hatásuk is lehet
Lengyelország két hónapja kinevezett pénzügyminisztere azt akarja, hogy az amerikai székhelyű Airbnb közép-európai bevételei után helyben is történjen meg az adófizetés – Tadeusz Koscinski ezt azon a fórumon mondta el, ahol vezető európai politikusok a digitális cégek adóztatásáról rendeztek vitát - írja a Financial Times.
Tadeusz Koscinski most arra próbál valamilyen megoldást találni, hogy a lengyelek, akik bérbe adják lakásukat az Airbnb-n keresztül, a realizált bevétel után fizessék meg a szükséges adókat, az érintett hatóságoknak pedig legyen lehetőségük arra, hogy – az adófizetés révén is – betekintést nyerjenek a forgalmi adatokba olyan cégek esetében is, mint az Airbnb.
Az Airbnb és a hasonló cégek akaratukon kívül is torzítják a helyi piacokat. A helyben adót fizető cégek ugyanis értelemszerűen alacsonyabb haszonkulccsal dolgoznak, hiszen árképzésük során kalkulálnak a fizetendő közterhekkel is. A lengyel pénzügyminiszter, mint mondta, nem akarja megfojtani az országban működő digitális cégeket, csupán azt szeretné elérni az adóztatással, hogy a helyi piac ne torzuljon semmiképpen.
Azoknak a jórészt amerikai digitális vállalkozásoknak a megadóztatása azonban nehéz ügy, melyek cégközpontja egyetlen országban, jelesül az Egyesült Államokban található, és tevékenységüket gyakorlatilag határok nélkül fejtik ki. Ez most is komoly vitákat generál Európa és Amerika érintettjei között.
OECD-re várva
Miután tavaly nem sikerült tető alá hoznia az EU-nak egy közös európai szabályozást az ügyben, Franciaország úgy döntött, hogy egyedül lép, ez azonban Amerika részéről azonnal viszontválaszt generált, egyfajta büntetőadóval sújtották a francia pezsgőt.
Lengyelország szintén már jó ideje fontolgatja a digitális cégeket érintő adó bevezetését, ám az Egyesült Államok intenzív lobbitevékenysége miatt – mint köztudott, a digitális cégek jelentős része amerikai központtal működik – a Morawiecki-kormány elállt attól, hogy egyedül lépjen, és inkább bevárják az OECD-országok közös döntését az ügyben. Lengyelország tehát részt vesz a közös egyeztetésben, ám a pénzügyminiszter közlése szerint, ha a folyamat elhúzódik, vagy nem lesz egyértelmű eredménye, úgy újra meg fogja fontolni annak lehetőségét, hogy egyedül lépjen.
Tadeusz Koscinski ugyanakkor elmondta azt is, ha ilyen lépésre szánják el magukat, akkor semmiképpen sem valamifajta egyenadóban gondolkodnak. Egyes digitális vállalkozások 60, míg mások csupán 6 százalékos árréssel dolgoznak, így a sávos adózás is elkerülhetetlen lesz.
A lengyel kormányzat nem tervez diktátumszerű intézkedéseket, a pénzügyminiszter le kíván ülni tárgyalni az Airbnb, a Google és az Amazon képviselőivel is, és ott szeretne velük közös megállapodásra jutni, hiszen, mint Koscinski fogalmazott, „ha nincs adó, akkor nincsenek utak, se iskolák, se pedig egyéb közszolgáltatások.”
Az írországi központtal, ám egész Európában működő Airbnb a lengyel felvetésre válaszul kifejtette, hogy a cég – mely egyébként most készül a tőzsdére menni – betartja a szabályokat és a vállalkozás mindenhol, ahol működik, befizeti a szükséges adókat. A cég szóvivője elmondta, hogy a lengyel adóhatóságok a forgalom után járó forgalmi adót már meg is kapták.
Magyarországi próbálkozások
Az uniós pénzügyminiszterek most megtartott brüsszeli tanácskozásán (Ecofin) a digitális gazdaság adóztatását is érintették a résztvevők. Varga Mihály elmondta: fontos, hogy a digitális cégeket hasonlóan lehessen adóztatni, mintha hagyományos üzleti modellben végeznék tevékenységüket. Ugyanakkor Magyarország határozottan elutasítja az olyan megoldásokat, amelyek a valós gazdasági tevékenységet és a meglévő nemzetközi adóztatási sztenderdeket figyelmen kívül hagyva adóztatnák a vállalatok nyereségét - olvasható a Pénzügyminisztérium ma kiadott közleményében.
A digitális cégek megadóztatására Magyarország már korábban is tett kísérletet, igaz ez nem érintette az Airbnb-t. 2016-ban Varga Mihály pénzügyminiszter bejelentette: a magyar kormány igen komolyan gondolja, hogy megadóztatja a hazánkban is tevékenykedő, ám a külföldi bejegyzés miatt Írországban vagy máshol adózó multinacionális, főképp amerikai internetes vállalatokat, különös tekintettel a két legnagyobbra, a hazai reklámpiacot gyakorlatilag letaroló Facebookra és Google-ra.
Az új rendelkezésnek komoly következménye lett, 2017 őszén a NAV a maximális, egymilliárdos bírságot rótta ki a két nagyvállalatra mulasztási bírságként. Ennek alapja az a rendelkezés, hogy a megjelent reklámokról a vállalatoknak értesíteniük kell egy formanyomtatványon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, ám ezt ők nem tették meg.
A Google vitatta a döntés jogosságát, és pert indítottak a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a NAV ellen, és ebben az ügyben fordult jogértelmezési kérdésekkel a fővárosi bíróság az Európai Bírósághoz is.
Karácsony programja is problémaként említi
Karácsony Gergelynek az októberi önkormányzati választásokra készült főpolgármesteri programja fő helyen szerepelteti a lakáspiacot érintő elképzeléseket. Ez a fejezet fő problémaként a budapesti lakhatási válságot említi.
Budapesten a számunkra mintaértékű városokhoz (Bécs, Berlin) hasonlítva kifejezetten alacsony az önkormányzati tulajdonú vagy támogatott bérlakások aránya.
Ennek fő oka, hogy a rendszerváltáskor a tanácsi lakások többségét privatizálták, a bérleményekben lakók megvásárolhatták azokat a piaci ár töredékéért. Ugyanakkor a mostanra teljesen elszállt albérleti árak, és a főleg Budapesten széles körben elterjedt magánszállás kiadások (Airbnb) rendszere még inkább apasztotta a hozzáférhető bérlemények számát.
Az Airbnb piaci részesedése az eltöltött vendégéjszakák alapján 2018 végére elérte a 20 százalékot, a fővárosi foglalható egységek száma pedig 10 százalékkal bővült egy év alatt. A Colliers International és a Hotelschool The Hague friss, Budapestre vonatkozó elemzése szerint 2018-ban az V., VI., VII. kerületben történt a budapesti foglalások 69 százaléka.
Az önkormányzati választásokra készült főpolgármesteri program lakáspiacot érintő fejezete összesen 7 pontban foglalja össze a teendőket. A program 4. pontja átfogó szabályozást ígér, hogy a rövid távú, turisztikai célú bérbeadás (Airbnb) ne lehetetlenítse el a budapestiek lakhatását.
Vannak ugyanakkor olyan budapesti kerületek is, melyek saját szakállukra vezetnek be - jórészt korlátozó - intézkedéseket.
A 2018-tól érvényes szabályok alapján ha valaki Airbnb-re akar bejegyeztetni egy lakást a VI. kerületben, akkor minden szobáért egyszeri, akár 1,5 millió forintos parkoló-mérleg díjat kell fizetnie. A szabályváltoztatást nem nehéz az Airbnb-zés megnehezítésére irányuló intézkedésnek tekinteni.
Szobából nyolc, ágyból tizenhat - ez a hivatalos maximum
A rövid távú lakáskiadás új, platformalapú modellje Budapesten viszonylag szabályozott körülmények között kezdhette meg működését.
A fővárosban nincs korlátozva a lakáskiadási tevékenység, ugyanakkor kormányrendelet határozza meg a mennyiségi korlátokat: a szálláshely-szolgáltatásra használt szobák száma egy ingatlanban legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat lehet.
Adózási tekintetben nincs különbség a különféle szálláshely típusok között: a kereskedelmi és az egyéb szálláshelyek is ugyanazt az adómértéket kötelesek megfizetni (a jogszabály mindkét tevékenységet a 18 százalékos kulcs alá sorolja).
Az idegenforgalmi adó mértékének meghatározása a helyi önkormányzat hatásköre, Budapesten ez a kerületek többségében négy százalék. A magánszemélyek Magyarországon sajátos előnyöket élveznek a lakáskiadási tevékenység során.
Egyrészt a személyi jövedelemadó általános szabályok szerinti fizetése helyett – szobánként évi 38,4 ezer forint összegű – tételes átalányadózást választhatnak abban az esetben, ha a szálláshely-szolgáltatást legfeljebb három lakásban folytatják. Másrészt az áfaköteles tevékenységet végző magánszemély évi nyolcmillió forintnak megfelelő bevételi értékhatárig alanyi adómentességet kérhet.
Az Alteo rendkívüli osztalékot fizet.
