Benyújtották a demokrata képviselők tegnap az amerikai elnök hatalomból való elmozdítását célzó indítványt az amerikai törvényhozás alsóházában, a Képviselőházban, azaz kezdetét vette az úgynevezett impeachment (alkotmányos felelősségre vonási) eljárás.
Lázítással vádolják
Ilyen eljárást eddig három elnökkel szemben kezdeményeztek törvényhozók az amerikai történelem során: 1868-ban Andrew Johnsont, 1999-ben Bill Clintont, 2019-ben pedig szintén Donald Trumpot próbálták „kiütni” a hatalomból, mindhárom esetben sikertelenül. (1974-ben Richard Nixon még a procedúra megindítása előtt lemondott.) Trump az egyetlen elnök, akivel szemben két alkalommal indult impeachment.
A demokraták „lázadásra való felbujtással” vádolják a republikánus politikust.
Szerintük hívei múlt szerdán az ő hatására törtek be a törvényhozás épületébe, a Capitoliumba – az összecsapásokban (vagy azokkal összefüggésben) öt ember, köztük egy rendőr életét vesztette.
Az gyakorlatilag biztosra vehető, hogy az impeachmentet szerdán megszavazza majd a demokrata többségű Képviselőház. Ezt követően a törvényhozás felsőháza, a jelenleg még republikánus többségű Szenátus vizsgálatot folytat le és dönt az ügyben – az ítélet ellen nincs fellebbezési lehetőség.
Bár az elmúlt napokban már republikánus oldalról is érkeztek az impeachmentet támogató jelzések, a BBC szerint
valószínűtlen, hogy a Szenátus megszavazza Trump elmozdítását a hatalomból.
A felsőházban ugyanis az elnök továbbra is széles támogatottságot élvez a republikánusok körében.
Ráadásul a Szenátus legkorábban január 19-én, tehát egy nappal Trump mandátumának lejárta előtt foglalkozhat az üggyel. Ahhoz, hogy ez korábban megtörténjen, mind a 100 szenátor beleegyezésére szükség lenne. Arról megoszlanak a szakértői vélemények, hogy az eljárás január 20-a, tehát Trump távozása és Joe Biden megválasztott elnök beiktatása után is folytatódhat-e.
Alkalmatlanná nyilváníttatnák Trumpot
Az impeachment megindításával párhuzamosan hétfőn a demokrata képviselők bemutatták azt a határozatot, amelyben azt kérik Mike Pence alelnöktől, hogy az alkotmány 25. kiegészítése alapján nyilvánítsa posztja betöltésére alkalmatlannak Trumpot, és fossza meg hatalmától. A határozatot ma valószínűleg elfogadja a Képviselőház – ezt követően Pence-nek 24 órája van arra, hogy lépjen az ügyben.
Bár a republikánus alelnök az elmúlt napokban érezhetően távolságot tartott az elnöktől,
nem adott arra utaló jelet, hogy teljesítené a demokraták kérését.
Mindezek alapján tehát valószínűtlen, hogy Trumpot mandátuma vége előtt, az elnökségéből hátralévő nyolc napban sikerül megfosztani hatalmától.
A demokrata törvényhozók ugyanakkor remélik, hogy egyéb büntetéseket sikerül majd kiszabni rá – például megfosztanák a volt elnököknek járó privilégiumoktól, és, ami ennél fontosabb számukra,
eltiltanák állami tisztségek vállalásától, azaz megakadályoznák esetleges indulását a 2024-es elnökválasztáson.
Ebben pedig a republikánus törvényhozók egy részének a segítségére is számítanak.
Merkel is kritizálta a Twittert
Trump helyzetét tovább nehezíti, hogy az elmúlt napokban sorra fosztották meg legfontosabb kommunikációs csatornáitól a múlt szerdai történésekben játszott szerepe miatt: a Twitter, a Twitch és a Snapchet kitiltotta platformjairól, a Facebook pedig határozatlan időre felfüggesztette a profilját.
Az amerikai elnök „elhallgattatása” ugyanakkor számos negatív visszhangra talált Európában. A Twitter lépését például francia kormánytagok és ellenzéki politikusok is elítélték a szólászabadság jegyében, valamint szóvivője útján Angela Merkel német kancellár is problémásnak nevezte azt.
A német kormány szerint a véleményszabadságot csak a törvényhozók, nem pedig egyes vállalatok korlátozhatják.
Arról, hogy Trump a republikánusokat is megosztja, itt írtunk (Trumpot tőrbe csalták? – forradalmi hangulat a republikánusoknál), azt itt elemeztük, hogy miért nem hoz megváltást Joe Biden, arról pedig itt olvashatnak, hogy a lázongás csak előszele lehet egy közelgő viharnak (74 millió Trump-hívőt nem lehet karanténba zárni).
Kedden gyngült a forint. 
