Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Az EU-Kanada szabadkereskedelminek nevezett, de valójában deregulációs egyezménye megrendült. Ez egy újabb arcvesztés a már számos fronton defenzívába szorult és értékrendjében a múlt században ragadt Európai Bizottságnak. A magyar miniszterelnök most nem vette fel szabadságharcos jelmezét, a Fidesz frakció kezéből egyszerűen kivette a döntés jogát.
Tüntetés az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP), illetve az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi megállapodás (CETA) ellen Varsóban 2016. október 15-én. (MTI/EPA/Jacek Turczyk)

Múlt pénteken az Európai Csúcson elbukott Belgium 3,6 millió lakosú francia tartományának (Vallónia) ellenállásán az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA). Holott Kanada rendkívül rugalmas volt a tárgyalások végső fázisában és beleegyezett, hogy 2017. december 1-jén eltörli a vízumkényszert a román és bolgár állampolgárokkal szemben, amennyiben meg tudnak állapodni a CETA-ról. Chrystia Freeland kanadai nemzetközi kereskedelmi miniszter könnyes szemekkel jelentette be a bukást az újságíróknak, „lehetetlennnek” minősítve az EU működését.

Mivel a két tömb között a vámok szintje átlagosan már csupán 4 százalék körül mozog, a megegyezés súlypontja sokkal kevésbé a szabadkereskedelem, mint inkább a dereguláció. Paul Magnette, Vallónia vezetője próbálta menteni az ügyet a teljes bukástól, szerinte rendeződhetnek az ellentétek, bár továbbra is komoly munkaügyi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi aggályaik vannak.

Mi is könnyezzünk a bukáson?

Az EU-t és tagországait közvetlenül is érintően az elmúlt években az Európai Bizottság két szabadkereskedelmi egyezményt készített elő, az USA-EU szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP), illetve Kanada és EU Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi egyezményt. Mindkettőt gyakorlatilag a legnagyobb titokban tárgyalta le a Bizottság, a polgárok háta mögött, de a multinacionális cégeket aktívan bevonva. Ismert, hogy az elmúlt időszakban széleskörű európai tiltakozási hullám alakult ki az egyezményekkel szemben a nyugat-európai országokban, de ez a Bizottságot összességében hidegen hagyta.

Az egyik leginkább vitatott pont szerint a Kanada-EU egyezmény tartalmazza a befektető-állam vitarendezési mechanizmust, az úgynevezett ’Befektetési Bírósági Rendszert’. Ezzel perelhetők lesznek a kormányok, ha a befektető úgy véli, hogy a jövőbeni profitját bizonyos egészségvédelemi vagy környezetvédelmi szabályok veszélyeztetik. Bár szerepel a CETA-ban a kormányok szabályozáshoz való joga, de ez rosszul definiált és szabadon értelmezhető az egyezményben: szélesre tárja a kaput az indokolatlan pereskedés előtt a befektetők jogos elvárásának fogalma bevezetésével, ráadásul a döntő bírák nem az esetektől függetlenül fizetett, állandó bírók lesznek.

Most hol volt a szabadságharc?

Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bír a genetikailag módosított élelmiszerek (GMO) tilalma, amely még az Alaptörvényben is lefektetésre került. Márpedig, ha akár ideiglenesen hatályba lépne a CETA, akkor kanadai cégek – köztük a Monsanto ottani leányvállalata – akkor is beperelhetnének egyes EU-tagállamokat, ha azok esetleg mégsem ratifikálnák a megállapodást.

A CETA hazai politikai vitája és a miniszterelnök hozzáállása újra rámutatott a magyar demokrácia valódi állapotára. Miután az október 4-i Fidesz–KDNP-frakcióülésen egyértelművé vált, hogy a CETA nem kapná meg a szükséges támogatást a képviselőcsoportban, a miniszterelnök egyszerűen visszavette kormányzati hatáskörbe a megállapodás jóváhagyását úgy, hogy azt érdemben meg sem vitatták a képviselők! Ebben a kardinális nemzeti ügyben tehát nem érvényesült a kormányfő szabadságharca. Kiemelendő, hogy a hazai politikai palettán az LMP és Jobbik utasítja el konzekvensen a CETA megállapodást.

Káncz Csaba

A Bizottság a múlt században ragadt

Az ukrajnai konfliktus, a menekültválság és a Brexit után a CETA ügyében tehát egy újabb stratégiai kérdés kezelésében mondott csődöt a Juncker-vezette Európai Bizottság. Bizonyossá vált, hogy az alkohol-problémákkal küzdő Juncker által vezetett intézmény nem képes válaszolni a kor óriási kihívásaira és a 21-ik század nagypolitikai kérdéseit a 20-ik század mentalitásával és szakpolitikai eszközeivel óhajtja kezelni. A polgárokat a hat évvel ezelőtt útjára indított brüsszeli ’Európa2020’ növekedési stratégia helyett inkább fel kellett volna készíteni egy átfogó paradigma- és értékrendszer-váltásra.

A multikat előnyben részesítő, szabadkereskedelminek nevezett, de valójában deregulációs egyezmények hajszolása helyett a Bizottságnak nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni a poszt-növekedési modellek (’post-growth economics’) ajánlásaira és a (kis)közösségi kohéziók (’community resilience’, ’community indicator system’) támogatására és kidolgozására.

1877-ben Lord Salisbury brit miniszterelnök megjegyezte egy diplomáciai kihívás kapcsán: „a politika leggyakoribb hibája, hogy halott szakpolitikák tetemeihez ragaszkodik” (eredetiben: „The commonest error in politics is sticking to the carcasses of dead policies). Ez bizony sajnos relevánsnak tűnik a mi esetünkben is, majd’ másfél évszázad távlatából.

Káncz Csaba jegyzete

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz januárban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Befektetett a maffia, most várják a pénzesőt
Király Béla | 2021. március 6. 06:16
Az olasz bűnszervezetek számára is kihívást jelentett a koronavírus-járvány, amely miatt némileg módosultak a tagok által elkövetett bűncselekmények. A maffia ugyanakkor keresi a lehetőséget, és a majdani újjáépítési alapból érkező pénzeső számukra is komoly bevétellel kecsegtet.
Makro / Külgazdaság Pont a harmadik hullám közepén tűntek el ezrek az egészségügyből - A hét videója
Kormos Olga-Izsó Márton | 2021. március 5. 19:33
A hét egyik legnagyobb eseményét kétségtelenül az új egészségügyi jogviszonyról szóló munkaszerződések aláírása vagy alá nem írása jelentette. Szokásos videós anyagunkban arról esik szó, hogyan teltek az aláírás döntését megelőző napok. 
Makro / Külgazdaság A Mol és az OTP húzta a BUX-ot
MTI | 2021. március 5. 18:52
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 336,39 pontos, 0,78 százalékos emelkedéssel, 43 269 ponton zárt pénteken.
Makro / Külgazdaság Kásler Miklós elrendelte az egynapos sebészeti ellátások felfüggesztését
MTI | 2021. március 5. 18:33
Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere elrendelte az egynapos sebészeti ellátások azonnali felfüggesztését.
Makro / Külgazdaság Bütykölik az államkincstár nyilvántartását, de áprilisra elérhetők lesznek a nyugdíjhoz szükséges adatok
Baka F. Zoltán | 2021. március 5. 17:59
Nem látni a friss járulékadatokat, fejleszteni kell az egyéni számlákat vezető rendszert.
Makro / Külgazdaság Itt a rendelet a szigorításról: mutatjuk a sok kivételt, ami nyitva lehet hétfőtől is
Privátbankár.hu | 2021. március 5. 17:34
Hétfőtől mindenhol kötelező a maszk, nyitva lehetnek az alapvető árukat forgalmazó boltok, a gyógyszertárak, a szervizek és egyes szolgáltatók. Be kell zárni két hétre a kaszinókat és egymilliós bírság és akár egy éves bezárás fenyegeti a tiltás alá eső más üzleteket is, ha mégis működnek az átmeneti időszakban.
Makro / Külgazdaság 100 éves a Kínai Kommunista Párt – vérfürdők és csúcstechnológia
Káncz Csaba | 2021. március 5. 14:58
A centenárium évében a pártvezetés szilárdan hiszi, hogy Hszi elvtárssal a középpontban egy olyan átfogó rendszert fejlesztett ki, amellyel hatékonyan tudja kormányozni az óriási országot. A szovjet tömb összeomlása után három évtizeddel az új kínai techno-leninizmus hiteles vetélytársa lett a liberális demokráciáknak. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság A katolikus templomok nem zárnak be, mehetnek tovább a misék
Privátbankár.hu | 2021. március 5. 12:32
Kormányrendelet továbbra sincs, de a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia már közölte a döntését.
Makro / Külgazdaság Annyira beindult a brit vakcinaprogram, hogy most már július vége a cél a teljes felnőtt lakosság beoltására
MTI | 2021. március 5. 09:19
Korábban még szeptemberig oltottak volna be minden nagykorút a szigetországban, de a mostani lendület alapján előbbre hozták a kitűzött céldátumot.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: minden ötödik teszt pozitív!
Privátbankár.hu | 2021. március 5. 09:06
Tovább erősödik a harmadik hullám: a kórházban ápoltak száma gyorsan emelkedik, egyre többen vannak lélegeztetőgépen.
hírlevél