Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
5p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az EU-Kanada szabadkereskedelminek nevezett, de valójában deregulációs egyezménye megrendült. Ez egy újabb arcvesztés a már számos fronton defenzívába szorult és értékrendjében a múlt században ragadt Európai Bizottságnak. A magyar miniszterelnök most nem vette fel szabadságharcos jelmezét, a Fidesz frakció kezéből egyszerűen kivette a döntés jogát.
Tüntetés az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP), illetve az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény, az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi megállapodás (CETA) ellen Varsóban 2016. október 15-én. (MTI/EPA/Jacek Turczyk)

Múlt pénteken az Európai Csúcson elbukott Belgium 3,6 millió lakosú francia tartományának (Vallónia) ellenállásán az EU-Kanada szabadkereskedelmi egyezmény (CETA). Holott Kanada rendkívül rugalmas volt a tárgyalások végső fázisában és beleegyezett, hogy 2017. december 1-jén eltörli a vízumkényszert a román és bolgár állampolgárokkal szemben, amennyiben meg tudnak állapodni a CETA-ról. Chrystia Freeland kanadai nemzetközi kereskedelmi miniszter könnyes szemekkel jelentette be a bukást az újságíróknak, „lehetetlennnek” minősítve az EU működését.

Mivel a két tömb között a vámok szintje átlagosan már csupán 4 százalék körül mozog, a megegyezés súlypontja sokkal kevésbé a szabadkereskedelem, mint inkább a dereguláció. Paul Magnette, Vallónia vezetője próbálta menteni az ügyet a teljes bukástól, szerinte rendeződhetnek az ellentétek, bár továbbra is komoly munkaügyi, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi aggályaik vannak.

Mi is könnyezzünk a bukáson?

Az EU-t és tagországait közvetlenül is érintően az elmúlt években az Európai Bizottság két szabadkereskedelmi egyezményt készített elő, az USA-EU szabadkereskedelmi egyezményt (TTIP), illetve Kanada és EU Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi egyezményt. Mindkettőt gyakorlatilag a legnagyobb titokban tárgyalta le a Bizottság, a polgárok háta mögött, de a multinacionális cégeket aktívan bevonva. Ismert, hogy az elmúlt időszakban széleskörű európai tiltakozási hullám alakult ki az egyezményekkel szemben a nyugat-európai országokban, de ez a Bizottságot összességében hidegen hagyta.

Az egyik leginkább vitatott pont szerint a Kanada-EU egyezmény tartalmazza a befektető-állam vitarendezési mechanizmust, az úgynevezett ’Befektetési Bírósági Rendszert’. Ezzel perelhetők lesznek a kormányok, ha a befektető úgy véli, hogy a jövőbeni profitját bizonyos egészségvédelemi vagy környezetvédelmi szabályok veszélyeztetik. Bár szerepel a CETA-ban a kormányok szabályozáshoz való joga, de ez rosszul definiált és szabadon értelmezhető az egyezményben: szélesre tárja a kaput az indokolatlan pereskedés előtt a befektetők jogos elvárásának fogalma bevezetésével, ráadásul a döntő bírák nem az esetektől függetlenül fizetett, állandó bírók lesznek.

Most hol volt a szabadságharc?

Magyarország számára kiemelt jelentőséggel bír a genetikailag módosított élelmiszerek (GMO) tilalma, amely még az Alaptörvényben is lefektetésre került. Márpedig, ha akár ideiglenesen hatályba lépne a CETA, akkor kanadai cégek – köztük a Monsanto ottani leányvállalata – akkor is beperelhetnének egyes EU-tagállamokat, ha azok esetleg mégsem ratifikálnák a megállapodást.

A CETA hazai politikai vitája és a miniszterelnök hozzáállása újra rámutatott a magyar demokrácia valódi állapotára. Miután az október 4-i Fidesz–KDNP-frakcióülésen egyértelművé vált, hogy a CETA nem kapná meg a szükséges támogatást a képviselőcsoportban, a miniszterelnök egyszerűen visszavette kormányzati hatáskörbe a megállapodás jóváhagyását úgy, hogy azt érdemben meg sem vitatták a képviselők! Ebben a kardinális nemzeti ügyben tehát nem érvényesült a kormányfő szabadságharca. Kiemelendő, hogy a hazai politikai palettán az LMP és Jobbik utasítja el konzekvensen a CETA megállapodást.

Káncz Csaba

A Bizottság a múlt században ragadt

Az ukrajnai konfliktus, a menekültválság és a Brexit után a CETA ügyében tehát egy újabb stratégiai kérdés kezelésében mondott csődöt a Juncker-vezette Európai Bizottság. Bizonyossá vált, hogy az alkohol-problémákkal küzdő Juncker által vezetett intézmény nem képes válaszolni a kor óriási kihívásaira és a 21-ik század nagypolitikai kérdéseit a 20-ik század mentalitásával és szakpolitikai eszközeivel óhajtja kezelni. A polgárokat a hat évvel ezelőtt útjára indított brüsszeli ’Európa2020’ növekedési stratégia helyett inkább fel kellett volna készíteni egy átfogó paradigma- és értékrendszer-váltásra.

A multikat előnyben részesítő, szabadkereskedelminek nevezett, de valójában deregulációs egyezmények hajszolása helyett a Bizottságnak nagyobb hangsúlyt kellett volna fektetni a poszt-növekedési modellek (’post-growth economics’) ajánlásaira és a (kis)közösségi kohéziók (’community resilience’, ’community indicator system’) támogatására és kidolgozására.

1877-ben Lord Salisbury brit miniszterelnök megjegyezte egy diplomáciai kihívás kapcsán: „a politika leggyakoribb hibája, hogy halott szakpolitikák tetemeihez ragaszkodik” (eredetiben: „The commonest error in politics is sticking to the carcasses of dead policies). Ez bizony sajnos relevánsnak tűnik a mi esetünkben is, majd’ másfél évszázad távlatából.

Káncz Csaba jegyzete

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bajban van Putyin, ehhez már az orosz tömegeknek is lesz egy-két szava?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 12:46
Valamit kezdeni kell az elszálló hiánnyal, de az orosz elnök csak azt döntheti el, melyik kezébe harapjon.
Makro / Külgazdaság Már megint bezsebelt 130 milliárdot az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 12:14
Pedig csak 45 milliárdot terveztek.
Makro / Külgazdaság Nagyon nagy a baj Európában – itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 11:33
Ilyen száraz hónapot még nem láttak az uniós intézetben.
Makro / Külgazdaság Megy ez Otthon Start nélkül is? Elképesztő számok érkeztek a szomszédból
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 10:53
Másfélszeresére nőtt a lakásépítés volumene tavalyhoz képest Romániában.
Makro / Külgazdaság Komoly bajban lehet a magyar kormány olajügyben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 10:17
Szent-Iványi István szerint nem sok jót jelent a magyar kormánynak a befolyásos republikánus szenátor megszólalása.
Makro / Külgazdaság Megtörtént a rég várt kamatcsökkentés
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 06:28
Döntött a Fed, és itt még nincs vége.
Makro / Külgazdaság Magyarország nincs egyedül: érdekes európai inflációs adat érkezett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 19:41
Augusztusban az előző havival megegyezően 2 százalék volt az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai szerint. A tendencia hasonló volt a magyarországihoz, hiszen a hazai adat is stagnált az előző hónaphoz képest. 
Makro / Külgazdaság A bóvli szélén Magyarország: tényleg leminősíthetnek minket?
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 17. 16:55
Mindössze 0,8 százalékos GDP-növekedés várható idén Magyarországon, 4,5 százalékos infláció mellett. A fogyasztói árindexet mesterségesen leszorító árrésstop a választásokig valószínűleg velünk maradhat. Az érdemi hiánycsökkentés viszont a politikai küzdelem hatására jövőre is elmarad. 
Makro / Külgazdaság Milliárdos pénzeket érintő pofont kaphat Izrael: „megfelelő és arányos válasz”
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 14:27
Kereskedelmi szankciókat is javasol Brüsszel Izraellel szemben.
Makro / Külgazdaság Fontos megállapodást kötött az MNB és az SZTFH
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 13:04
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ünnepélyes együttműködési megállapodást kötött Budapesten.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG