A munkavállalók érdekein túl a vasárnap déli boltzárral a kereskedelmi munkáltatók sem járnának rosszul, hiszen a mostani rezsiárak mellett az őszi–téli időszakra kanyarodva nekik sem mindegy, ha hetente fél nappal kevesebbet kell hűteni-fűteni vagy egyáltalán világítani – mondta a vg.hu-nak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.
Arról is bszélt, hogy a rezsiválság miatt az őszi–téli időszakhoz közeledve hangsúlyos elem, mekkora költségcsökkentő lehetőség egy kereskedelmi vállalkozásnak, ha hetente fél nappal kevesebbet kell hűteni-fűteni egy áruházat, vagy egyáltalán világítani.
S mivel a kereskedelem továbbra is az egyik leginkább munkaerőhiánnyal sújtott ágazat, a vasárnap déli boltzár más megvilágításba helyezheti a munkaszervezést, a hétvégi műszakok beosztását, az azok után járó pótlékok kifizetéséről nem is beszélve.
Több párt is megkereste a KASZ-t, de nem szeretnék, ha a részleges vasárnapi boltzár ügye politikai témává válna, az a cél, hogy továbbra is szakmai kérdés maradjon.
Több ezren már eddig is kitöltötték a szakszervezet online kérdőívét (Mi pihennénk vasárnap délután. Velünk tartasz?), szeptembertől azonban a KASZ 600 tisztségviselője papíralapon is folytatja az aláírásgyűjtést a kereskedelmi egységeknél, s ettől érdemi áttörést várnak.
Karsai Zoltán szerint minél nagyobb a támogatottság, annál hamarabb vihetik döntéshozók elé a részleges vasárnapi boltzár ügyét. Ha az év végéig célt érnének, és január 1-jétől életbe tudnák léptetni az új rendszert, azzal elégedettek lennének.
A magyarországi vasárnapi boltzár vagy más néven szabad vasárnap a KDNP 2014-ben kezdeményezett törvénymódosítása volt, amellyel megtiltották a bevásárlóközpontoknak és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteknek, hogy vasárnap nyitva tarthassanak. A törvénymódosítás 2015. március 15. és 2016. április 23. között volt érvényben. Miután kivezették az intézkedést, másnap, április 24-én már kinyitott az érintett kereskedelmi egységek zöme. Legutóbb 2018 októberében ültek tárgyalóasztalhoz kormányzati képviselők és szakszervezetek, az akkori egyeztetésnek azonban nem lett kézzelfogható következménye.
A lengyel, a svéd, a norvég, a dán és a svájci tőzsdékkel. 
