A munkavállalók érdekein túl a vasárnap déli boltzárral a kereskedelmi munkáltatók sem járnának rosszul, hiszen a mostani rezsiárak mellett az őszi–téli időszakra kanyarodva nekik sem mindegy, ha hetente fél nappal kevesebbet kell hűteni-fűteni vagy egyáltalán világítani – mondta a vg.hu-nak Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke.
Arról is bszélt, hogy a rezsiválság miatt az őszi–téli időszakhoz közeledve hangsúlyos elem, mekkora költségcsökkentő lehetőség egy kereskedelmi vállalkozásnak, ha hetente fél nappal kevesebbet kell hűteni-fűteni egy áruházat, vagy egyáltalán világítani.
S mivel a kereskedelem továbbra is az egyik leginkább munkaerőhiánnyal sújtott ágazat, a vasárnap déli boltzár más megvilágításba helyezheti a munkaszervezést, a hétvégi műszakok beosztását, az azok után járó pótlékok kifizetéséről nem is beszélve.
Több párt is megkereste a KASZ-t, de nem szeretnék, ha a részleges vasárnapi boltzár ügye politikai témává válna, az a cél, hogy továbbra is szakmai kérdés maradjon.
Több ezren már eddig is kitöltötték a szakszervezet online kérdőívét (Mi pihennénk vasárnap délután. Velünk tartasz?), szeptembertől azonban a KASZ 600 tisztségviselője papíralapon is folytatja az aláírásgyűjtést a kereskedelmi egységeknél, s ettől érdemi áttörést várnak.
Karsai Zoltán szerint minél nagyobb a támogatottság, annál hamarabb vihetik döntéshozók elé a részleges vasárnapi boltzár ügyét. Ha az év végéig célt érnének, és január 1-jétől életbe tudnák léptetni az új rendszert, azzal elégedettek lennének.
A magyarországi vasárnapi boltzár vagy más néven szabad vasárnap a KDNP 2014-ben kezdeményezett törvénymódosítása volt, amellyel megtiltották a bevásárlóközpontoknak és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzleteknek, hogy vasárnap nyitva tarthassanak. A törvénymódosítás 2015. március 15. és 2016. április 23. között volt érvényben. Miután kivezették az intézkedést, másnap, április 24-én már kinyitott az érintett kereskedelmi egységek zöme. Legutóbb 2018 októberében ültek tárgyalóasztalhoz kormányzati képviselők és szakszervezetek, az akkori egyeztetésnek azonban nem lett kézzelfogható következménye.
További szankciókat és különvámokat helyezett kilátásba Oroszország ellen, amennyiben nem sikerül megállapodni az ukrajnai háború lezárásáról a közeljövőben. 
