A várakozásokhoz közeli mértékben a nyers adat szerint 12 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 11,1 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene az előző év azonos időszakihoz képest, míg az árbevétel az magas infláció miatt 25,3 százalékkal 1437,7 milliárd forintra ugrott. Az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom. Az első öt hónapban 11,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, az április-májusi növekedés pedig jelentős gyorsulás az első negyedéves 10,4 százalékos növekedéshez képest, ami hozzájárulhat, hogy a GDP növekedési üteme a második negyedévben se mérséklődjön jelentősen, véli Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékű növekedését egyértelműen támogatták az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz mellett a kiemelkedő, 15 százalék feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése. Az üzemanyagokra és egyes élelmiszertermékekre bevezetett árkorlátozások pedig a határ menti forgalmat lendítették fel, ami májusban is támogatta a hazai kiskereskedelem bővülését, azonban a külföldiek kedvezményes áron való tankolásának megszűnése júniusban visszaesést okozhat. Az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások szintén hozzájárulhattak a kiskereskedelem bővüléséhez.
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3 százalékkal, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,5 százalékkal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 37,5 százalékkal nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene, ez utóbbiban szerepet játszott az üzemanyagárak befagyasztása miatt érdemben megugró benzinturizmus, valamint az egy évvel ezelőtti második/harmadik járványhullám ellen hozott korlátozó intézkedések miatti alacsony bázis és a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben jelentős mértékben, 54 százalékkal, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 35 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 12 százalékkal, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 9,4 százalékkal nőtt. A forgalom volumene 7,9 százalékkal bővült az iparcikk jellegű vegyes üzletekben, valamint 1,1 százalékkal a bútor-, műszakicikk-üzletekben. Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene bázishatás miatt 1,4 százalékkal csökkent.
26,4 százalékkal bővült a forgalom a 2020. áprilisi mélyponthoz képest, míg 6,7 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet, a kiskereskedelmi forgalom összességében a tavalyi őszi hónapokban elérte a járvány kitörése előtti szintet. 2015. év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 40,3 százalékkal, 2010-hez képest 53,7 százalékkal emelkedett.
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a munkaerőpiac teljes helyreállása (a tavalyi év közepétől a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek és bérminimum 20 százalékos emelése miatt továbbra dinamikus a bérnövekedés. A dinamikus bérnövekedés hatását ugyanakkor a meglóduló infláció tompítja. Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, idén azonban az tavalyi év eleji alacsony bázis, a gyermeket nevelők szja visszatérítése, a 13. havi nyugdíj, valamint a rendőri, hivatásos állomány számára kifizetett féléves bónusz hatására (ezekkel összességében mintegy 1200 milliárd forint többletjövedelem került a háztartásokhoz), valamint a közel 20 százalékos minimálbér és bérminimum emelés, illetve egyes ágazatokban (egészségügyi, szociális, bölcsődei, kulturális dolgozók) szintén mintegy 20 százalékos béremelés hatására 9,5-10 százalék körüli növekedésre számítunk, a következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, kisebb mértékben az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt fokozatosan lassulhat a kiskereskedelmi forgalom, de a növekedés így is dinamikus maradhat.
A külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása is folytatódhat, mivel a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat, azonban feltehetően fokozatosan valósulhat meg, mivel a távol-keleti országokból még nem várható a turizmus megjelenése, az orosz vendégek pedig tartósabban hiányozhatnak. A határmenti forgalmat fellendítette a gyenge forint, az üzemanyagárak és egyes élelmiszerek árainak hazai befagyasztása.
A vásárlásokat ugyanakkor hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében. Az első hat hónapban 11 százalékkal csökkent az új autó regisztrációk száma, noha a szalonok beszámolói szerint érdemben nőttek a rendelések.
Aleksandar Vucic szerb elnök a hanyatló Nyugat-római Birodalomhoz hasonlította Európát. 
