Itt a "szuper vasárnap"
Csütörtökön Hollandiában és Nagy-Britanniában szavaznak, pénteken kezdődik a szavazás Írországban és Csehországban. Utóbbi helyen szombaton is lehet szavazni. Szombaton Lettországban, Máltán és Szlovákiában nyílnak meg a szavazóhelyiségek. Az összes többi uniós országban, így Magyarországon is, május 25-én, vasárnap rendezik a választást.
Az MTI tudósítása szerint reggel hat órakor rendben meg is kezdődött a voksolás a magyarországi európai parlamenti választáson; este hét óráig Magyarország 10 386 szavazókörében valamivel több mint 8 millió választópolgár szavazhat.
Mindenki csak a számára kijelölt szavazókörben adhatja le voksát, ennek helyéről korábban valamennyi választópolgárt tájékoztatták. Lakóhelyüktől eltérő helyen, átjelentkezéssel csak az a 69 200 választópolgár voksolhat, aki ezt péntek délutánig kérte.
A voksolás eredményéről az előzetes tájékoztató adatokat csak este 11 óra után közölheti az NVI, mivel meg kell várni, amíg az Európai Unió valamennyi tagállamában befejeződik a voksolás.
Magyarország 21 képviselőt küld a 751 fős Európai Parlamentbe.
|
| Az Európai Parlament a TNS Opinion közvélemény-kutató intézettel együttműködve az uniós országok aktuális közvélemény-kutatásai alapján heti rendszerességgel közöl előrejelzéseket az EP-választások eredményeiről és a parlamenti helyek elosztásáról - ez a május 22-i előrejelzés eredménye. |
Miről szavazunk?
Az Európai Parlament a Miniszterek Tanácsával együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Ahogy a Wikipedia is írja, az Európai Parlament nem alkothat önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottság munkáját, jóváhagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szavazással visszahívhatja. Ellenőrzi az EU költségvetését is.
Az különbözteti meg az Európai Parlamentet a nemzeti törvényhozástól, hogy nem tehet önállóan törvényjavaslatot: ez az Európai Bizottság hatáskörébe tartozik. Ha a bizottság törvényt hoz, azt a Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, hogy jogerőre emelkedjen.
Az Európai Parlament összetétele alapvetően határozhatja meg a következő ötéves periódus európai irányvonalát: a polgári szabadságjogoktól, a munkaerőpiaci szabályozáson át az egységes piac szorosabbra fűzéséig. Mindennek alakulásában az euroszkeptikus, illetve a populista erők esetleges térnyerése jelentő̋s befolyással bírhat - írta nemrég elemzésében az Admiral Markets. A szakértők szerint a fahéjas csiga kumarin tartalmán, a roamingdíjak eltörlésén vagy az európai bankunió kérdésén túl a következő öt év további izgalmakat tartogat.
Ki ül majd Barroso székébe?
Most először nem csak a parlament összetétele múlik a szavazáson: az eredmény hatással lesz arra is, ki lesz a Bizottság elnöke. Minden nagy párt a listavezetőjét jelöli a Bizottság elnökének - és bár az előrejelzések szerint az Európai Néppárt nyeri a legtöbb mandátumot a Parlemntben, egyáltalán nem biztos, hogy a listavezető luxemburgi miniszterelnök, Jean-Claude Juncker kerül majd a Bizottság élére - előfordulhat, hogy a baloldali erők más pártoktól elég szavazatot kapnak ahhol, hogy Barroso székébe juttassák Martin Schulzot, a parlament mostani elnökét. Junckert egyébként Magyarország sem támogatja: Orbán Viktor miniszterelnök nemrég arra a kérdésre, hogy megszavaznák-e Jean-Claude Junckert a bizottság elnökévé, azt mondta: "szó se lehet róla".
A magyar kormányfő ugyanis mentességet szeretne kérni az orosz olajcégekre kivetett szankciók alól. Ám a nemleges választ már megkapta az amerikai elnöktől. 
