Mégis mi vár a magyar gazdaságra? Jött egy előrejelzés

Inkább kedvező a magyar gazdaság külső környezete, noha a világgazdaság növekedési kilátásaiban nem tapasztalható javulás. A külső finanszírozási helyzet támogató, és a magyar exportlehetőségek alakulása is biztató. A keresleti feltételek továbbra is jók azokban a szektorokban (főként a járműiparban), amelyekben számottevő kapacitásbővítés zajlott le az elmúlt években Magyarországon. A legjelentősebb globális kockázatnak a növekedés - elsősorban ázsiai - motorjainak kifulladása tűnik. A korábbról meglévő geopolitikai konfliktusok mellett komolyabb kockázatot az Európai Unióból való esetleges brit kilépés („Brexit”) hordozhat magában, aminek lehetnek áttételes hatásai a magyar eszközárak alakulására, a közvetlen reálgazdasági hatásai azonban nem tűnnek számottevőnek.

Beruházások, GDP

A magyar GDP növekedési üteme 2015 negyedik negyedévében ismét 3 százalék fölé lendült. A gazdasági növekedés erősödése jelentős részben összefügg azzal, hogy az év végén felgyorsult a 2007-2013-as EU-költségvetési keretből utoljára elszámolható források felhasználása, ezáltal megugrottak a beruházások.

A növekedés hajtóerejét felhasználási oldalról már így is a lakossági fogyasztás adta, miközben a nettó export növekedési hozzájárulása tovább csökkent. Termelési oldalról az ipar és a szolgáltatások felfelé, a mezőgazdaság pedig lefelé húzta a gazdasági teljesítményt. 2015 egészében a GDP 2,9 százalékkal bővült, határozottan az EU átlagos növekedése (1,9 százalék) fölött, de a közép-kelet-európai régiót tekintve nem kiemelkedő ütemben. 2016-ban a beruházásokban visszaesés várható a korábbi két év intenzív EU-forrásfelhasználáson alapuló csúcsairól.

A háztartások fogyasztása ugyanakkor főként a rendelkezésre álló jövedelmek markáns bővülésének köszönhetően dinamizálódhat és egyértelműen a növekedés motorjává válhat 2016-ban. 2017-ben pedig már ismét élénkülhetnek a beruházások, miután a gazdaságpolitika felgyorsítja a 2014-2020-as EU-költségvetési keretben rendelkezésre álló külső források felhasználását. Emellett várhatóan a lakossági beruházások is érdemben növekednek a célzott programok – elsősorban az újlakás-áfa csökkentése, valamint  a CSOK – felfutása miatt. Idén összességében 2,5 százalékos gazdasági növekedés valószínűsíthető, az új gazdaságpolitikai impulzusoknak köszönhetően azonban jövőre ismét 3 százalék fölé emelkedhet a GDP bővülésének éves üteme.

Infláció, jegybanki kamat

Meghatározó marad a külső dezinflációs környezet. Mindazonáltal a szűk sávban mozgó, és a középtávú inflációs céltól jelentősen elmaradó maginfláció arra utal, hogy belső forrásokból sincs felfelé mutató érdemi árnyomás.

Ezért 2016 első felében a fogyasztóiár-index éves növekedési üteme várhatóan alig haladja majd meg a nullát, és a második félévben is megnyugtatóan a cél alatt maradhat. A 3 százalékos célértéket előreláthatóan csak 2017 végén közelíti meg az infláció. Az MNB az alacsony inflációs környezet láttán további, a reálgazdaság élénkítését szolgáló lépéseket tehet. Mivel a fundamentális makrogazdasági folyamatok alapján a forintra felértékelődési nyomás hárulhat, ezt ellensúlyozandó a jegybank újra kezdte a kamatcsökkentést is.

A Takarékbank elemzői szerint a március végi 15 bázispontos vágást követően – hat hónapon belül – további két 15 bázispontos csökkentéssel a jegybank 1 százalék alá viszi az alapkamatot. A magyar kamatszint így az egyik legalacsonyabb lehet a térségben. Ugyanakkor az MNB egyre aktívabban használhatja a kamatfolyosót a napi likividitás-szabályozásban, akár az alapkamat tényleges megváltoztatása nélkül is. Kamatemeléssel a 2017 végéig tartó előrejelzési horizonton nem számol a prognózis.

Foglalkoztatottság

Bár a munkaerőpiacon a korábbiaknál lassabban bővülhet a foglalkoztatottság, kedvező tendencia, hogy az elsődleges munkaerőpiac szerepe nő, míg a közfoglalkoztatásé csökken az állásteremtésben.. A vállalati felmérésekből továbbra is a foglalkoztatás bővítésére irányuló szándék rajzolódik ki (az egyes ágazatokban tapasztalható munkaerőhiány egyébként komolyabb bérfelhajtó nyomást alakíthat ki). Összességében a tavaly 7 százalék alá került munkanélküliségi ráta a közmunkaprogram kiterjesztése nélkül is tovább csökkenhet 2016-2017-ben. Így 2017 átlagában a Takarékbank elemzői már csak 6 százalékos munkanélküliséget várnak.

Államháztartás

A költségvetési folyamatok továbbra is kedvező képet mutatnak. Eredményszemléletben vizsgálva az államháztartás nettó megtakarítói pozíciója hosszú évek óta a legjobb. Az ESA-szemléletű költségvetési deficit kényelmesen a GDP 2 százaléka alatt alakult 2015-ben, a vártnál magasabb bevételek bázisán pedig a következő években sem várható az államháztartási egyenleg romlása, sőt, 2017-ben már 1 százalékhoz közeli mértékűre csökkenhet a hiány. Az államadósság a GDP közel 75 százalékára mérséklődött, és a folyamat a következő két évben is folytatódhat, így a mutató 2018 körül süllyedhet a 70 százalékos szint alá.

Fizetési mérleg

Erőteljes a javulás a külső egyensúlyi mutatókban is. Az energiaárak komoly esése, valamint az erőteljes EU-s forrásbeáramlás hatására Magyarország nettó külső finanszírozási képessége 2015-ben a Takarékbank elemzőinek becslése alapján alig maradhatott a GDP 10 százaléka alatt. A következő években az alacsonyabb EU-forrásbeáramlás hatására a nettó külső finanszírozási képességünk GDP-arányosan valamelyest mérséklődik ugyan, de így is a régió legmagasabbjai közé tartozik majd. Ez pedig elsősorban a nettó, valamivel korlátozottabb mértékben azonban a bruttó külföldi adósságállomány gyorsuló ütemű leépülését is elősegíti.

Forintárfolyam

Az egyensúlyi mutatók kedvező alakulása a forint erősödésének irányába hat, és ehhez az is hozzájárulhat, hogy idén akár két nagy hitelminősítő is a befektetési kategóriába emelheti Magyarország adósosztályzatát.

Az inflációs cél elérése és a lazább monetáris kondíciók fenntartása szempontjából a forint erősödése nem érdeke az MNB-nek, amely nem konvencionális lépésekkel, illetve kamatcsökkentéssel próbál gátat szabni a magyar fizetőeszköz erősödésének. A Takarékbank elemzői 2016 végére a mostaninak megfelelő 310 forintos euró-árfolyamszintet tartanak valószínűnek, és 2017 végére is csak enyhébb mértékű forinterősödésre számítanak.