A mostani adat követte a trendet, a GDP így a 2018-as negyedévben 4,4 százalékkal növekedett, amely nagyjából megfelelt az elemzők várakozásának, amelyben viszont óriási volt a szórás: míg az ING vezető makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter 3,8 százalékos növekedést várt, addig Raiffeisen Török Zoltánja 5 százalékos bővüléssel kalkulált.
Tavaly látványos, 4 százalékos növekedést láthattunk a magyar GDP-ben a megelőző év 2,2 százalékos növekedését követően, a naptárhatástól szűrt adat ráadásul ennél is erősebb, 4,2 százalék lett. A tavalyi negyedik negyedévben 4,4 százalékos volt a gazdasági növekedés az előző negyedévi 3,9 százalékot követően, az év egészét tekintve pedig az egyéb rendkívüli tényezőktől megtisztított, úgynevezett szezonálisan és naptári hatással kiigazított és kiegyensúlyozott növekedés 4,9 százalékos volt.
Többtényezős játék
A mostani adat alakulásában több tényező is szerepet játszott, az ipar és a külkereskedelmi áruforgalom adatai például hűtötték a várakozásokat. Ahogy arról már írtunk, az ipari termelés az első kéthavi 5,4 százalékos növekedés után márciusban 2,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és ezzel az első negyedévi növekedés 2,5 százalékos lett.
Az építőiparban hasonlóképpen 33,5 százalékos első kéthavi növekedés után a márciusi 1,4 százalékkal 19 százalékos negyedéves növekedés alakult ki.
Mindeközben a külkereskedelemben január-februárban még 210 millió euróval nagyobb volt az aktívum, mint egy évvel korábban, ami az első negyedévre 54 millió euró mínuszba fordult, így az áruforgalom nem járult hozzá a gazdasági növekedéshez.
Meglepő, amit Magyarország csinál
A londoni Capital Economics közgazdászai a múlt héten közzétett elemzésükben ugyanakkor úgy ítélték, hogy a közép-európai EU-gazdaságokban már tetőzhetett a növekedési ciklus, és idén fokozatos lassulásnak indul a növekedés. Ennek függvényében ők az idei év egészére 4,3 százalékos bővüléssel számolnak. Eközben a Morgan Stanley londoni elemzői az eddigi 3,5 százalékról 3,9 százalékra javították a magyar hazai össztermék (GDP) idei egész éves növekedésére adott előrejelzésüket, 2019-re pedig a 3,2 százalékos növekedést valószínű korábbi becslés helyett 3,3 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban.
Az év első felében a tagországok az előző év azonos időszakához képest háromezerrel több, mintegy 33 ezer maradásra jogosulatlan embert küldtek vissza. 
