Megkapják a Leopardokat az ukránok?

• Ciprus már 1,5 milliárd eurónyi (593 milliárd forintnyi) uniós szankciós listára került orosz vagyont zárolt – közölte csütörtökön Konsztantinosz Petridesz ciprusi pénzügyminiszter. A tárcavezető szerint az orosz bankbetétek aránya a ciprusi pénzintézetekben a 2013-as pénzügyi válságot megelőző 40 százalékos arányról 3,8 százalékra csökkent. Konsztantinosz Petridesz a CBS amerikai hírtelevízió egyik riportjára reagált, amelyben azt sugallták, hogy a szigetország menedéket nyújt számos olyan „fedőcégnek”, amely szankciós listára került orosz állampolgárok vagyonát hivatott elrejteni, a helyi hatóságok által befagyasztott összeg pedig töredéke a büntetőintézkedések hatálya alá eső valós mennyiségnek. „Nem egy felügyelet nélküli környezetben élünk, különösen nem egy ilyen bűnös múlttal rendelkező EU-tagállam esetében” – jelentette ki a tárcavezető a bank- és pénzügyi szolgáltatások laza felügyeletére utalva, ami miatt Ciprust számos bírálat érte múltban. Konsztantinosz Petridesz hangsúlyozta, hogy sok mindent helyrehoztak a Nemzetközi Valutalap (IMF) és az európai hitelezők szigorú hároméves szigorú felügyeletének során, amely egy több milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag feltétele volt a 2013-as válság után. A miniszter kiemelte, hogy az orosz befektetések kevesebb mint egymilliárd eurót (395 milliárd forint) tesznek ki a ciprusi bankokban, ami nagyjából az ötöde annak, amit a CBS állított. Leszögezte azt is, hogy a pénzmosás kiküszöbölését szolgáló ellenőrzések szigorítása miatt a korábbinál már évek óta jóval nehezebb bankszámlát nyitni Cipruson. Mint mondta, ennek köszönhetően 80 ezer bankszámlát számoltak fel, illetve több ezer esetben már eleve nem is engedtek számlát nyitni.
• Bulgária már jóval az első hivatalos katonai segélycsomag előtt küldött fegyvereket közvetítőkön keresztül Ukrajnának – közölte Kiril Petkov korábbi bolgár miniszterelnök helyi csütörtöki sajtójelentések szerint. A fegyverexport nem közvetlenül, hanem bolgár és külföldi közvetítő cégeken keresztül zajlott. Kiril Petkov megerősítette, hogy lengyel, román, amerikai és brit partnerek vásároltak fegyvereket a bolgár védelmi ipartól. „A fegyverek egy része az ukrán hadseregnek ment” – mondta. Bulgária hosszadalmas belpolitikai viták miatt egészen tavaly év végéig nem tudott dűlőre jutni az Ukrajnának szánt első katonai segélycsomagról. Kiril Petkov kormánya, amelyet tavaly júniusban buktattak meg bizalmi szavazással, a közvetlen katonai támogatást elutasító akkori koalíciós partnere, a Moszkva-barát Bolgár Szocialista Párt (BSZP) miatt nem tudott lépni az ügyben. „Ugyanakkor világosan meg kell mondani, hogy nem volt közvetlen fegyverexport Ukrajnába” – hangsúlyozta Kiril Petkov.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy kormánya „erős döntéseket” vár a NATO és más országok védelmi vezetőitől pénteken, mely során megvitatják Ukrajna azon lehetőségét, hogy modern harckocsikkal szálljanak szembe az orosz erőkkel.
• Az Egyesült Államok bejelentette, 2,5 milliárd dollárnyi új fegyvert és hadianyagot küld Ukrajnának. A Pentagon közleménye szerint a csomag 90 Stryker páncélozott szállítójárművet, további 59 Bradley gyalogsági harcjárművet, Avenger légvédelmi rendszereket, valamint kisebb és nagyobb lőszereket tartalmaz.
• William Burns, a CIA igazgatója a közelmúltban titokban Ukrajna fővárosába utazott, hogy találkozzon Volodimir Zelenszkij elnökkel – mondta egy amerikai tisztviselő csütörtökön a Reutersnek. „Burns igazgató Kijevbe utazott, ahol találkozott az ukrán titkosszolgálat munkatársaival, valamint Zelenszkij elnökkel, és megerősítette folyamatos támogatásunkat Ukrajna és az orosz agresszióval szembeni védelmének érdekében” – mondta az amerikai tisztviselő, aki nem kívánta megmondani, hogy mikor történt a látogatás.
• Nagy-Britannia 600 Brimstone rakétát tervez küldeni Ukrajnának, hogy támogassa az országot az Oroszország elleni harcban – jelentette be Ben Wallace védelmi miniszter. Az észtországi Tapa katonai támaszponton más védelmi miniszterekkel tartott megbeszélésen Wallace felvázolta az Ukrajna számára korábban bejelentett katonai támogatási csomagot, beleértve a Challenger tankok küldését. „Hosszú távon benne vagyunk” – mondta.
• A svéd kormány új katonai segélycsomagot küld Ukrajnának, amely páncélozott gyalogsági harcjárműveket és az Archer tüzérségi rendszert tartalmazza. Lengyelország közölte, hogy Sz-60-as légelhárító ágyúkat küld 70 000 lőszerrel, és kész adományozni egy német gyártmányú Leopard 2 harckocsit, a Leopardot adományozók „tágabb koalíciójára” várva. Hanno Pevkur, Észtország védelmi minisztere bejelentette, hogy országa 113 millió euró értékben katonai felszerelést küld Ukrajnának legújabb támogatási csomagjában. Dánia azt közölte, hogy 19 francia gyártmányú Caesar tarack tüzérségi rendszert adományoz Kijevnek.
• Csütörtökön találkozott az amerikai és a német védelmi miniszter, mivel Berlinre nyomás nehezedik annak érdekében, hogy engedélyezze a német gyártmányú Leopard harckocsik Ukrajnának történő szállítását. Lloyd Austin és Boris Pistorius találkozójára akkor került sor, amikor egy német kormányzati forrás a Reuters hírügynökségnek azt mondta, Berlin engedélyezi, hogy Leopard tankokat küldjenek Ukrajnába, hogy segítsék Oroszország elleni harcát, ha az Egyesült Államok beleegyezik saját tankok küldésére. Az amerikai tisztviselők azonban kitartottak amellett, hogy Washington egyelőre nem tervez amerikai gyártású tankok küldését Ukrajnába, azzal érvelve, hogy Kijev számára túl nehéz lenne fenntartani őket, és hatalmas logisztikai erőfeszítést igényelne még a működtetésük is.

• A német kormány szóvivője azt mondta, hogy még egyetlen országtól sem érkezett meg a német gyártmányú tankok Ukrajnába történő kivitelének engedélyezése. Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki jelezte, hogy Németország jóváhagyása nélkül is küldhet Leopard 2 tankokat Ukrajnába egy szélesebb koalíció részeként. „A beleegyezés itt másodlagos jelentőségű, vagy gyorsan megkapjuk ezt a beleegyezést, vagy mi magunk tesszük meg, amit kell” – mondta Morawiecki.
• A Kreml szerint Oroszország „így vagy úgy”, de eléri kitűzött céljait Ukrajnában, és minél hamarabb fogadja el Kijev az ő követeléseit, annál hamarabb véget ér a konfliktus. A Kreml többször is kijelentette, hogy Oroszország kész a katonai műveletek leállítására, ha Ukrajna teljesíti követeléseit, de Moszkva nem vázolta nyilvánosan tárgyalási pozíciójának részleteit, sem azt, hogy mit kíván Kijevtől az ellenségeskedések megszüntetése érdekében.
• Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezetének vezetője, Rafael Grossi azt mondja, aggasztja, hogy a világ egyre érzéketlenebbé válik az orosz irányítású zaporizzsjai atomerőmű által jelentett veszélyek miatt. Grossi Kijevben újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy bármelyik nap történhet egy nukleáris baleset, és megismételte, hogy az erőműben nagyon bizonytalan a helyzet.
• Moldova légvédelmi rendszereket kért szövetségeseitől azzal a céllal, hogy a szomszédos Ukrajnában folytatódó háború miatt erősítse védelmi képességeit – mondta Maia Sandu elnök. Moldova kémfőnöke, Alexandru Musteata a múlt hónapban egy újabb orosz offenzíva „nagyon nagy” kockázatára figyelmeztetett, és azt mondta, Moszkva továbbra is törekszik egy szárazföldi folyosó biztosítására Ukrajnán keresztül a szakadár moldovai transznyisztriai régióba.

(MTI, The Guardian)